SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyar Fejlesztési Bank Rt.-ről szóló törvénynek a tisztelt Ház előtt lévő módosítási javaslata nem egyszerűen csak a pénzügyi tárgyú törvényeknél megszokott technikai lépések átvezetését jelenti, hanem gazdaságpolitikai, gazdaságstratégiai döntést is jelent.
A magyar gazdaság fejlődésének elősegítése, az európai uniós csatlakozásból a gazdaság szereplőit érő kihívásokra kormányzati gazdaságpolitikai eszközökkel történő reagálás szempontjából meghatározó gazdaságstratégiai kérdés, hogy a magyar vállalkozásfejlesztési intézményrendszer rendelkezik-e egy elsődlegesen a hazai és kis- és középvállalatok tőke- és fejlesztési forráshiányait hosszú lejáratú hitelekkel és átmeneti fejlesztési tőkebefektetésekkel enyhítő, banki gondolkodásmóddal és eszközökkel tevékenykedő intézménnyel.
(12.50)
A magyar vállalkozások és intézmények versenyképességének csatlakozás utáni biztosíthatósága szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy hozzájussanak olyan hosszú lejáratú és relatíve olcsó forrásokhoz, amelyek az európai uniós vetélytársaik több évtizedes felhalmozásitőke-előnyét mérséklik, amely előny többek közt éppen a hasonló típusú fejlesztési banki intézmények által nyújtott szolgáltatások eredményeként is jelentkezett, illetve jelentkezik ma is.
A benyújtott törvényjavaslat jól tükrözi a kormányprogramban meghatározott főbb prioritásokat, lehetőséget teremt arra, hogy az MFB Rt. az Európai Unióban működő fejlesztési bankok és intézmények gyakorlatára, valamint jogi és működési környezetére tekintettel lévő fejlesztési bankként járulhasson hozzá az ország fejlődéséhez. A törvényjavaslat elfogadása és a bank új működési stratégiája alapvetően szakít az eddigi helytelen gyakorlattal, és döntően azokat a funkciókat foglalja intézményi és működési keretekbe, amelyek az Európai Unióban a kormányok államháztartási és gazdasági lehetőségeit fejlesztési banki eszközökkel egészítik ki.
Az elmúlt évtizedben többször alakult ki vita az MFB Rt. szerepéről és feladatáról. E viták részbeni lezárása volt az, amikor az Országgyűlés 2001-ben megalkotta az MFB Rt.-ről szóló törvényt. A törvény biztosította keretek már akkor megfeleltek az Európai Unió kivételi listájának, így mindenki arra gondolhatott, hogy a bank betöltheti a gazdaságfejlesztési intézményrendszerben a törvényalkotók által neki rendelt szerepet. Az elmúlt években az MFB Rt. negatív társadalmi megítélése, a gazdaságfejlesztés helyett az államot helyettesítő szerepben történő működése azonban a bank szerepének és működési környezetének újragondolását és - mint ahogy azt az előttünk lévő törvényjavaslat is mutatja - újraszabályozását igényli.
Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tevékenységével kijelölte az alapvető feladatokat. Mint az önök előtt is ismert, a kormányprogramban megjelölt feladatokkal összefüggésben legfontosabb, legsürgősebb teendők vonatkozásában az Országgyűlés a 2002. év nyarán módosította az MFB-ről szóló 2001. évi XX. törvényt, megteremtve az új stratégiai pályára állás és átalakulás megkezdésének feltételeit.
Ha azt vizsgáljuk, hogy miért került most sor a törvény átfogó módosítására, két alapvető tényezőből kell kiindulnunk: egyfelől le kell zárni a törvény erejénél fogva is azt, ami az elmúlt időszakban nem megfelelő gyakorlat volt; másrészt olyan működési feltételeket kell biztosítani, hogy az MFB a jövőben az legyen, ami a neve: Magyar Fejlesztési Bank, és itt külön kiemelném, hogy bank, és nem egy költségvetési kifizetőhely. Akkor sem tartottuk, ma sem tartjuk jó gyakorlatnak, hogy az MFB Rt. az elmúlt években kormányzati döntések alapján közvetlenül vagy céltársaságain keresztül hitel-, tőke- és garanciaágon finanszírozta az autópálya- és gyorsforgalmiút-építéseket, az állam helyett megvásárolta a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket, olyan társaságokat alapított, amelyek az ESA '95 előírások szerint költségvetési intézmény típusú feladatokat láttak el.
Önök számára is ismert, hogy a 2003. évi költségvetési törvény keretében sor került az MFB Rt. államot helyettesítő szerepében végzett tevékenységének megtisztítására, és az állam - összhangban az Európai Unió államháztartási követelményeivel - visszavette és a költségvetés valós ráfordításai között mutatta ki többek közt az autópálya-építés, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészvásárlás, a diákhitelezés és a többi, valóságosan is állami és nem banki ráfordításait.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányváltást követően megtett lépések a bank fejlesztési banki szerepének helyreállítására, a keletkezett veszteség okainak feltárására és megszüntetésére, és a bank helyzetének gyors rendezésére, a fejlesztési bank tevékenységi körébe nem tartozó széles körű társadalmi tulajdon leépítésére irányultak. E körben - mint ahogy erre már az előzőekben is utaltam - az elmúlt év végén az Országgyűlés döntése alapján a bank könyveiből és portfóliójából több tízmilliárd forint ráfordítással az államot helyettesítő feladatai kivezetésre kerültek. A kormány döntése alapján a nem a banki működéshez kapcsolódó vállalati részesedések átadása az ÁPV Rt. részére megkezdődött, és év végére befejeződik.
A Magyar Szocialista Párt a meghirdetett kormányprogrammal összhangban szükségesnek tartja, hogy az MFB Rt. járuljon hozzá, hogy a hazai vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú és viszonylag olcsó fejlesztési forrásokhoz jutva valósíthassák meg üzleti elgondolásaikat.
Szükségesnek tartja, hogy az MFB Rt. pénzügyi befektetőként fejlesztési tőkével is segítse a magyar vállalatok felzárkózását.
Szükségesnek tartja, hogy az MFB Rt. a fejlesztési forrás nyújtása során banki szemléletmóddal és eszközrendszerrel, visszatérülő fejlesztési hiteleket nyújtva és megtérülő fejlesztési befektetéseket eszközölve, de a szokásos kereskedelmi banki profitkövetelményektől elmaradó hozamelvárás mellett járuljon hozzá a gazdaság fejlesztéséhez.
Szükségesnek tartja, hogy a bank fejlesztési banki eszközökkel szervezze, részben finanszírozza és lebonyolítsa azokat az állami döntésű megtérülő projekteket, amelyek finanszírozásában a költségvetési források mellett nemzetközi és hazai piaci források is szerepet kapnak.
Szükségesnek tartja, hogy a fejlesztési banki tevékenység kiegészítésére az MFB Rt. egyes speciális területeken a többségi tulajdonában álló társaságon keresztül nyújtson szolgáltatást.
A törvényjavaslat az MFB Rt. feladatkörének módosításával megítélésünk szerint a jövőben eleget tud tenni ezen követelményeknek. A törvénymódosítás az elmúlt évek tapasztalataira és az európai uniós gyakorlatra egyaránt alapozva olyan garanciális elemeket tartalmaz, ami reményeink szerint a tiszta, átlátható és eredményes működést biztosítja. E körben kiemelhető, hogy a bank a jövőben a kizárólag egy évet meghaladó, így különösen közép- és hosszú távú, hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelt, illetve kölcsönt nyújthat. Kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, ha annak visszafizetése, megtérülése kellőképpen biztosított. Kizárólag a törvényjavaslat 2. §-ában felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából szerezhet társasági tulajdonrészt. Kizárólag csak kisebbségi, maximum 40 (Sic!) százalék tulajdonrészt szerezhet. Kizárólag csak a törvényben meghatározott, tehát az Országgyűlés által is ellenőrizhető társaságokban tarthat fenn tartós tulajdont.
Üdvözölhető a kormány által elfogadott stratégia azon eleme is, amely a vagyonkezelést kizárja, és a kereskedelmi bankrendszer partneri együttműködésével, hitelprogramok és fejlesztési tőkeprogramok meghirdetésével szélesre nyitja a bank kapuit a hazai vállalkozások számára.
Az Európa-terv részeként a Magyar Fejlesztési Bank Rt. három hitelprogrammal és egy fejlesztésitőke-programmal segíti a magyar kis-, közép- és nagyvállalkozói réteget abban, hogy az európai uniós csatlakozás versenykihívásainak a lehető legteljesebb mértékben tudjon eleget tenni. A hitelprogram keretében 150 milliárd forintos hosszú lejáratú forrást biztosít a technológiai felzárkózáshoz szükséges bevonáshoz, a hitelprogramon belül 40 milliárd forint a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program részeként, a GKM által biztosított kamattámogatással közvetlenül kis- és középvállalkozások részére kerül meghirdetésre.
A nemzeti fejlesztési terv céljaihoz kapcsolódóan az MFB Rt. az európai uniós támogatási források társfinanszírozására maximum 50 milliárd forint nagyságrendben projektkiegészítő hitel- és fejlesztésitőke-programot indít. A program újdonsága, hogy a vállalkozások tőkehiányát mérsékelő 10-15 milliárd forintos fejlesztésitőke-juttatás is igénybe vehető abban az esetben, ha az EU-s projektek megvalósítása szempontjából a tőkejuttatás a kedvezőbb megoldás.
Végezetül: a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását támogatva a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében meg kívánom erősíteni a kormánynak az MFB Rt. középtávú stratégiája irányelveiben megfogalmazott azon szándékát, hogy az MFB Rt. kiemelt feladatának tekinti, hogy hídszerepet töltsön be a kormányzati vállalkozásfejlesztés, kiemelten a kis- és középvállalkozás-fejlesztés állami eszközrendszere és a bankrendszer együttműködésének erősítésében, és az MFB Rt. küldetésének tekinti, hogy a fejlesztési források biztosításával járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, valamint az Európai Unió egységes belső piacán való eredményes működéshez szükséges gazdasági felzárkózás feltételeinek megteremtéséhez, javításához.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
