GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző kormány idején a köztisztviselői törvény átfogó módosításakor az akkori ellenzéki, mai kormánypártok egy sor változtatási javaslattal éltek, ezek a változtatási igények azonban akkor nem épültek be a módosított törvény szövegébe.
Bizonyos változásokkal akkor alapjaiban nem értettünk egyet, és itt utalni szeretnék a Mikes Éva képviselőtársam által elmondottakra, mert ilyen volt a főtisztviselői kar szakmai kritériumok nélküli, politikai indíttatású kinevezését lehetővé tévő szabályozás, és ennek nyomán a kiválasztottak bebetonozása közvetlenül a választások előtt. Itt ugyanis megfelelő szakmai előélet, végzettség, ismeretek hiányával rendelkező emberek tudtak helyzetbe kerülni éppen azért, mert a szabályozás nem volt elég konkrét és nem volt elég körültekintő, nem támasztott ugyanis ilyen típusú követelményeket. De ezzel kapcsolatosan egyébként elmondtuk az érveinket a törvény akkori vitájában, amire egyébként a választásokat követően került sor. Tehát a vonatkozó törvényi szabályozás megváltoztatását a kormányváltás után kezdeményeztük, és akkor ezt támogatta is egyébként az Országgyűlés többsége.
A most tárgyalt kormány-előterjesztés, bár széles körű és terjedelmes változásokat tartalmaz, mégsem forgatja fel alapjaiban a korábbi szabályozást. Elismeri annak értékeit, ugyanakkor számos helyen pontosítja, egyértelműbbé, alkalmazhatóbbá teszi azt. A törvényjavaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításán túl tartalmazza többek között a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi törvény módosítását is. Ezzel kapcsolatosan az SZDSZ álláspontjának érdemi kifejtésére az általános vita egy későbbi szakaszában képviselőtársaim fognak kitérni.
Amit az előterjesztés egészével kapcsolatosan érdemes megjegyezni, illetve kiemelni, az az, hogy az érintett kör számára több kedvező változást kezdeményez és eredményez majd a javaslat. Kiemelten kezeli az előterjesztés a közszolgálati jogviszony alá tartozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. Érdemi változást jelent, hogy a kormány ígéretével összhangban, kiterjeszti a szabályozás hatályát az ügykezelőkre, vagyis visszaállítja a közszolgálati jogviszonyukat, meghatározza az ügykezelői munka-, illetve feladatkör tartalmát, továbbá kimondja, hogy a feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.
Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyának helyreállítását ezért úgy szabályozza a másfél évvel ezelőtti jogviszonyváltáshoz képest, hogy az semmiféle hátrányt ne jelentsen számukra. Kedvezően változik a szabályozás a jubileumi jutalom, az alapilletmény mértéke, a közszolgálati jogviszony számításának folyamatossága tekintetében is. Az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy a költségvetési törvényben a pénzügyminisztériumi tárcával egyetértésben szerepel az ügykezelőkre vonatkozó visszaszervezés költségének a 920 millió forintos költségfedezete.
Ezzel kapcsolatosan ezen a ponton el kell mondanunk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége úgy ítéli meg, hogy a köztisztviselői kart érintő költségkihatással járó változások terheit sem ebben az évben, sem jövőre nem szabad áthárítani az önkormányzatokra. Az önkormányzati rendszer ugyanis az elmúlt években felélte tartalékait, a csatlakozással együtt járó új kihívásoknak, továbbá a különböző településeken, városokban, falvakban vagy éppen a fővárosban élő polgárok helyi életminőséggel, szolgáltatásokkal, az intézményi alapellátással kapcsolatos jogos elvárásainak a ma érvényben lévő finanszírozási rendszerben az önkormányzatok már szinte képtelenek megfelelni.
(20.30)
A tarthatatlan helyzet megváltoztatásához ezért csak az önkormányzati finanszírozás reformján és ezzel összhangban az átfogó közigazgatási reformon keresztül juthatunk el. Ebből a szempontból minden olyan változást támogatunk, amely a társulásos feladatellátás szereplőit elismeri, vagy más területen és más eszközökkel ösztönzi a társulások létrejöttét, és támogatja a térségi feladatellátást. Hasonlóképpen nem hárítható át a törvénymódosításhoz kapcsolódó többletköltségek kifizetése a fegyveres testületekre sem. Nem szabad megterhelni például a megyei és a helyi rendőrkapitányságok költségvetését azzal, hogy gazdálkodják ki a többletköltségek fedezetét, mert arra feladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül már nem képesek.
Az illetménykiegészítés az önkormányzatok eltérő helyzetére tekintettel jelenleg a források hiánya miatt általánosan alanyi jogon nem biztosítható. Ezért a javaslat továbbra is fenntartja a helyi önkormányzat képviselő-testületének döntési szabadságát az illetménykiegészítés bevezetésére. Kedvező változás, hogy a mértékre vonatkozóan csak felső határt állapít meg a javaslat. Ezzel lehetővé teszi, hogy például az önkormányzatok közül azok is képesek legyenek az illetménykiegészítés biztosítására, amelyek eddig azért nem tudták vállalni azt, mert a felsőfokú végzettségűek esetében az alapilletmény 30 százalékos kiegészítése rendkívül megterhelte volna költségvetésüket. Míg, mondjuk, 10 vagy 20 százalékot már tudtak volna ugyan vállalni, ezt azonban a korábbi szabályozás egyszerűen nem tette lehetővé számukra.
A javaslat egységes illetménykiegészítés megállapíthatóságát teszi lehetővé a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára is. Az érintettek számára kedvező az a változás, hogy míg korábban a képviselő-testületek évente döntöttek arról, hogy megadják vagy nem az illetménykiegészítést, addig 2003. július 1-jétől már megszűnik ez a kiszolgáltatottság, vagyis biztonságot, kiszámíthatóságot teremt az új szabályozás.
A törvényjavaslat a bérfeszültségek elkerülése érdekében - a közalkalmazottakhoz hasonlóan - a közigazgatásban is az első besorolási osztályba tartozó felsőfokú végzettségűeknél biztosítja a 100 ezer forintos mértékű illetményt. Ennek érdekében az illetménytábla szorzószámait az első három fizetési fokozatban megemeli. Ezzel a Szabad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott diplomás-minimálbér megvalósul végre a köztisztviselői szférában is.
Fontos kiemelni, hogy az előterjesztés a teljes köztisztviselői kar vonatkozásában növeli a ruházati költségtérítés mértékét, melyet az illetményalap kétszeresében határoz meg. Nem hallgatható el azonban az ezzel kapcsolatosan, hogy komoly feszültséget generál a közalkalmazottak és a köztisztviselők között ez a szabályozás, hiszen gondoljunk bele, azoknál az önkormányzatoknál lesz látványos ez a konfliktus, ahol a helyi költségvetésben a közalkalmazotti szférában nulla forint a pedagógusok, a közművelődési szakemberek, az egészségügyi és szociális területen munkát végzők ruházati költségtérítése.
A köztisztviselők lakhatását elősegítő állami kezességvállalás szabályozása - ahogy erről Csabai Lászlóné képviselőtársam szólt is - a javasolt módosításokkal kedvezőbbé s egyben egyértelműbbé válik. A köztisztviselők körében a lakásmobilitás fokozódik azáltal, hogy az állami kezességvállalás többször is igénybe vehető. Ennek azonban - annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a támogatási formával - álláspontunk szerint helyesen feltétele az, hogy a korábbi kezességvállalással biztosított kölcsönrészt előbb vissza kell fizetnie a hitelintézetnek.
Az idegen nyelv elsajátítására ösztönöz a nyelvpótlékkal kapcsolatos új szabályozás. Meggyőződésünk szerint ezen a területen valóban az ösztönző elemek erősítése a cél, hiszen az idegennyelv-tudás nemcsak a központi közigazgatásban lesz az uniós taggá válást követően a közigazgatás teljesítőképességét, működése hatékonyságát fokozó, meghatározó tényező, hanem egyre inkább regionális és kistérségi szinten is, sőt a térségi feladatot ellátó településeken, később pedig valamennyi hivatalban.
Az előterjesztés az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréhez igazítja a nyelvpótlék megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Pontosan meghatározza, hogy milyen típusú nyelvvizsga esetén milyen mértékű nyelvpótlék állapítható meg. A kiemelt idegen nyelvek esetében a középfokú C típusú nyelvvizsgára vonatkozó pótlék mértékét 10 százalékkal megemeli, és ezáltal ösztönzi annak megszerzését, miközben a kiemelt nyelvekből az alapfokú nyelvvizsgára is állapít meg pótlékot. A javaslat kizárja az azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgák esetében a pótlékok halmozódását, és a magasabb mértékű pótlékra jogosultságot határoz meg.
Az előterjesztés bővíti a juttatások körét a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk biztosításával. A köztisztviselő részére döntési szabadságot biztosít azzal, hogy az üdülési hozzájárulást a korábbi mérték szerint pénzben vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel összhangban üdülési csekkben kapja meg.
Ahogy már korábban utaltam rá, az előterjesztés a köztisztviselői törvénnyel egyidejűleg, közös előterjesztésben kívánja a foglalkoztatási szabályok összhangjának megteremtése miatt, a jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló '96. évi törvényi szabályozást módosítani. A tervezet több vonatkozásban pontosítja, kiegészíti az egyes munkáltatói jogköröket, illetve azok gyakorlásának rendjét. Így különösen fontos volt a vezényeltek, illetve a fegyveres szerven kívüli helyen szolgálatot teljesítők feletti munkáltatói jogkör pontosabb szabályozása.
A módosítások néhány vonatkozásban költségvetési kihatással bírnak. Ilyen terület például a nemzetbiztonsági szolgálatok állományával kapcsolatosan bevezetésre kerülő veszélyességi pótlék. Ennek fedezetét az illetékes szolgálatok saját költségvetésükből lesznek kénytelenek biztosítani. A helyi szervek állománya illetménykiegészítésének a törvényjavaslatban meghatározott ütemezéssel történő, fokozatos bevezetéséhez a 2003. évre mintegy 2 milliárd forint szükséges, melynek az előterjesztés és annak szándékai szerint a kormányzati tartalékból lesznek meg a feltételei. A helyi szervek állományát megillető illetménykiegészítés bevezetése azt a kormányzati szándékot tükrözi, hogy a rendvédelmi szervek, mindenekelőtt a rendőrség jövőbeni tevékenységében nagyobb hangsúlyt és ezzel együtt nagyobb elismerést kapjon a helyben folyó munka.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi törvény módosítását is tartalmazza az előterjesztés. A hatályos szabályozás megváltoztatását kikényszerítik az alkalmazás során felmerült kérdések, a pontatlanságok tisztázása, valamint a Ktv.-vel és a munka törvénykönyvével való összhang megteremtésének az igénye is.
Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell arról is, hogy az önkormányzati érdekszövetségek évek óta szorgalmazzák a polgármesterek illetményével, juttatásával kapcsolatos szabályozás megváltoztatását. Kezdeményezésük, kérésük nyomán az Országgyűlés önkormányzati bizottsága tagjaiból álló, négypárti egyeztető értekezlet több alkalommal, egyébként a szövetségek bevonásával, a szövetségek részvételével foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. A fő irányok tekintetében a szabályozás alapelveit illetően egyetértés alakult ki a szövetségek véleménye és a frakciók képviselői között. Időközben Medgyessy Péter miniszterelnök úr is nyilatkozott, hogy támogatja a polgármesterek jogállásával, juttatásaival kapcsolatos terület megnyugtató újraszabályozását.
Meggyőződésem szerint az egyeztetések során előkészített javaslatok megfelelő formába öntését és annak bizottsági tárgyalását követően alkalmassá válnak arra, hogy a törvényhozó beemelje az előttünk fekvő előterjesztésbe. E tekintetben egyébként az általános vita megkezdése előtt a kormány képviselője is kedvezően nyilatkozott az önkormányzati bizottság ülésén. A kérdéskörről nyilván még az általános vita, illetve a részletes vita során valamennyi frakció kifejti majd érdemben az álláspontját.
Az előterjesztésről összességében tehát azt tudom mondani, hogy a szükséges finomításokkal és a már jelzett kiegészítésekkel, módosításokkal frakciónk, az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja támogatja azt, mert valóban kedvező változásokat eredményez az előterjesztés elfogadása elsősorban az érintettek számára, továbbá pontosabbá, alkalmazhatóbbá tesszük a hatályos szabályozást. Éppen ezért az előterjesztés támogatására biztatom az Országgyűlés valamennyi frakcióját is, mint ahogy erre egyébként sor került az önkormányzati bizottság ülésén.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(20.40)
