DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan témáról szeretnék szólni, amely még nagyobb egyetértésre számíthat, mint amit az éppen most ideiglenesen lezárt vita tükröz, bár ez is puhább volt, mint a szokásos harcaink.
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben úgy határozott, hogy érmét bocsát ki a világörökség magyar tagjairól, jelesül a hozzászólásom tárgyát képező Hollókőről. Furcsa dolog egy 5 ezer forint értékű, ezüstből készült érmén látni egy olyan falut, amely egyszerűségével lopja magát a látogató szívébe. Ez a falu - ahogy nagyon sok más település is Magyarországon - komoly gondokkal küszködik. De a világörökséghez tartozni - amely 1987 óta megtisztelő rangja ennek a kis nógrádi településnek - nemcsak dicsőség, hanem feladat is, méghozzá olyan feladat, amely sok szempontból korlátozza egy falu jövedelemszerző készségét is.
Nem is olyan régen veszélybe került Hollókő világörökségi rangja. Veszélybe került, mert az önkormányzat úgy gondolta, hogy minél több bevételt kell kihozni, kigazdálkodni abból a lehetőségből, hogy viszonylag sok ember fordul meg ezen a településen. Nem is olyan régen, mondom, de azért több mint öt éve volt ez. Az volt a kifogás, hogy kereskedelmi attrakcióvá, egyfajta bazárrá kezdett alakulni a település, ami merőben ellentétes volt azzal az értékkel, amelyre a nyolcvanas években felfigyeltek, és amiért ezt a - Magyarországon még egészen újszerűnek számító - rangot a településnek odaadták.
Mi ez az érték? Ez az érték, tisztelt elnök úr, nem több és nem kevesebb, mint hogy hagyományos, régi házakban élő faluról van szó; nem múzeumról, nem skanzenről, hanem egy olyan településről, amelyet a mai napig laknak és belaknak emberek.
Nem szeretnék ebben a hozzászólásban napi problémákat felvetni az önkormányzati finanszírozás mindnyájunk által ismert és minden polgármester által kikínlódott gondjairól. A falu e tekintetben is sokat tesz, a fejlesztések 40 milliós költségvetése mintegy 7-8 millió forint hiányt tartalmaz. Ez sajnos meglehetősen kicsi a most szokásos hiányokhoz képest. Sajnos, mondom olyan értelemben, hogy sok falu nagy hiánnyal küszködik; olyan értelemben meg elismerést érdemel, hogy a település a körülményekhez képest igyekszik jól gazdálkodni.
Azt kérem erről a helyről, hogy a kormányzat a rendelkezésre álló és a célra szánt összegeket a lehetőséghez képest ésszerű időben juttassa el az érdekeltekhez. Tavaly például az a 20 millió forint, amely Hollókő támogatására a költségvetésben szerepelt, december táján érkezett meg. December táján! Ekkor a felhasználásra a tárgyévben legalábbis túl nagy lehetőség már nem nyílik. Az idén az összes világörökségi ranggal rendelkező település számára 50 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Nem tudni még, hogy mennyi jut ebből a súlyos gondokkal küszködő Hollókőnek, meg tudja-e vásárolni a romosodó magánházakat, vagy azok magáncélra nyaralóvá alakulnak. Ez a falu azon dolgozik, hogy lakásként hasznosítsa olyan embereknek, akik ott laknak, és a település jövőjéért tenni tudnak és akarnak. Támogassuk Hollókőt, és támogassuk a világörökség többi magyar reprezentánsát!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
