DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Az európai uniós csatlakozás Magyarország számára kivételes lehetőséget és esélyt jelent. Ugyanakkor az Európai Unió nem szanatórium vagy egy elfekvőintézmény, ahol magától értetődően kapunk bizonyos juttatásokat, lesz jobb az ország helyzete, hanem egy versenypálya. Egy olyan versenypálya, amelyen nagyon nagy mértékben rajtunk áll, hogy milyen eredményt is érünk el.
Hogy erre fel lehessen készíteni hazánkat, ebből az egyik legfontosabb terület maga az oktatás területe, a közoktatás és felsőoktatás területe. Akár mondhatnánk azt is, hogy ez az az edzőpálya, amelyen fel lehet készíteni honfitársainkat arra, hogy az európai uniós versenyben megállják a helyüket, hogy az Európai Unióban ne másodrangú állampolgárok legyenek, hanem valóban élni tudjanak mindazzal a lehetőséggel, amellyel európai uniós egyéb társaik is élni tudnak.
Nem véletlen, hogy a parlamentben tegnap zajlott a módosító indítványok szavazása a szakképzési törvény átfogó módosításával kapcsolatban, most indul a felsőoktatási törvény módosításának vitája, és ugyancsak ma kerül sor a közoktatási törvény átfogó módosításának vitájára is. Ahogy a közoktatási törvény módosításánál is két ütemben történt meg a kormányzat szándékai szerint a törvénymódosításhoz kapcsolódó reformelképzelések érvényesítése, tavaly nyáron egy kisebb csomagban, most pedig egy nagyobb, átfogó csomagban, a felsőoktatási törvénynél is ez a menetrend tapasztalható. Jelenleg egy kisebb, a sürgősebb feladatokat összefogó, bizonyos ajánlásoknak megfelelő törvénymódosító csomag van a tisztelt Ház előtt, és a nagyobb, átfogó törvénymódosításra feltehetően még ez év őszén vagy pedig jövő év kora tavaszán kerülhet sor.
A felsőoktatási reform többé-kevésbé kormányokat átívelő ciklusokon halad a maga útján, ilyen vagy olyan, adott esetben késedelmekkel, de mégis megfelelő irányban, hiszen végbement egy tömegesedése a felsőoktatásban tanuló diákok számának, több mint háromszorosára növekedett a diákok száma. Végbement egy intézményi integráció, amely jobbára formai, jogi integráció; a tartalmi integráció folyamatban van vagy most következik be. Ugyanakkor ez év szeptemberében elindul immár kötelezően a kreditrendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben.
A nagy, átfogó felsőoktatási reform keretében a következő nagy törvénymódosítás témája lesz egyrészt a bolognai folyamathoz való csatlakozásból származó követelmények érvényesítése, nevezetesen az európai felsőoktatási térhez történő csatlakozás oly módon, ahogyan azt Európa más országai is megtették, és ahogyan azt az előző kormány '99-es aláírásával Bolognában szentesítette, és ezt az elhatározását a magyar kormánynak, Magyarországnak megtette. Másrészt pedig a reform egy másik fontos része, hogy a felsőoktatási intézmények professzionális menedzsmentje és akadémiai vezetése megfelelő módon elkülönüljön egymástól, és ennek megfelelően az “európai felsőoktatási piachoz” kapcsolódva, versenyképesen tudjon stratégiai döntéseket hozni. Ennek ellenére jó néhány olyan feladat van, és a jelenlegi törvénymódosítás ezeket foglalja össze, amelyek már most is megtehetők, illetve nem tűrnek még akár egy féléves halasztást sem.
Megpróbálom összefoglalni azokat a fontosabb területeket, amelyeket a jelenlegi törvénymódosítás érint.
Az első csoportba tartoznak az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációs rendelkezései. Azáltal, hogy csatlakozunk az Európai Unióhoz, az Európai Unió tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt, illetve lehetnek kutatók vagy oktatók magyar felsőoktatási intézményekben.
Másrészt átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni a képzési rendszert. Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban is szükségessé válik az úgynevezett oklevélmelléklet kiadásának intézményi kötelezettsége, és ezt rögzíti a törvénymódosítás, amely megkönnyíti a diákok átjárását a különböző országok felsőoktatási intézményei között. A törvény fogalomtára kiegészül a külföldi hallgatók fogalmának értelmezésével is, amely eddig hiányzott a törvényből.
A bolognai folyamat részeként lehetőséget kíván adni a törvénymódosítás arra, hogy kísérleti jelleggel az arra vállalkozó felsőoktatási intézmények részben vagy egészben már áttérjenek erre a piramisszerű, unilineáris, egymásra épülő képzési rendszerre, amelyben - az angol terminológiával - a bachelor fokozat három éve után következik a master két éve körülbelül, és utána a PhD-képzés. Ezt bizonyos szakokon, illetve karokon megtehetik már korábban is, mint ahogy ez általános kötelező érvénnyel a magyar felsőoktatásban jelentkezne. Egyébként feltehetően 2006-tól indul majd meg általánosan a bolognai folyamatra történő áttérés, természetesen felmenő rendszerben.
(9.50)
Amikor arról szóltam, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar felsőoktatásban a hallgatók száma jelentősen megnőtt, akkor látni kell azt, hogy ezzel nem tudott lépést tartani a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése. Miközben háromszorosára nőtt a hallgatói létszám, mindössze 30 százalékkal bővültek a felsőoktatási intézmények infrastrukturális kapacitásai, és elég nagy elmaradás mutatkozik, mondjuk, a kollégiumi férőhelyek számában is.
Mindenképpen szükséges, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, és újfajta megoldásokat keresve a kormány megpróbálja megteremteni a public private partnership intézményén keresztül azt, hogy magánbefektetők is be tudjanak szállni az infrastrukturális fejlesztésekbe. Hiszen most a felsőoktatási intézményrendszer infrastruktúrája olyan, mint a serdülőn, a kamaszon a kinőtt ruha: ideje lenne lecserélni vagy legalább hozzátoldani, hogy viselni lehessen. Ez azért is fontos, mert ha az infrastrukturális fejlesztésekre nem kerül sor, akkor a magyar felsőoktatás nem tud megjelenni versenyképes vonzerővel a nemzetközi felsőoktatási piacon, és nem tud adott esetben költségtérítéses hallgatókat külföldről jelentős számban vonzani. Ez igényli a kollégiumépítések radikális felfutását is, és igényli az egyéb infrastrukturális beruházások fejlesztését is, a jelenleginél nagyobb ütemben.
A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzat garanciákat vállalhasson ilyen típusú tőkebevonásra, és ezeknek a garanciáknak a kidolgozása folyamatban is van. A kollégiumfejlesztések esetében a kormány már döntött ilyen típusú lehetőségekről, és a lakhatási támogatást, kollégiumi támogatást megemeli a jelenlegi háromszorosára, 3300 forintról 10 ezer forintra 2006-ig. Ezáltal az egyébként megemelt diákhitellel és a szintén jelentősen megemelt hallgatói támogatással fizetőképes keresletet kíván teremteni ahhoz, hogy jó minőségű kollégiumi, diákotthoni szálláshelyeket lehessen a diákok számára elérhetővé tenni.
Másrészt, ami az infrastruktúrát érinti: egyébként egy másik esélyegyenlőség-teremtő rendelkezése is van ennek a törvénymódosításnak, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények működési és fejlesztési támogatására rendelkezésre álló forrásból valamennyi felsőoktatási intézményt fenntartó egyház azonos elvek szerint részesülhet majd a jövőben.
Egy következő nagy kör, hogy hogyan is juthatnak be a diákok a felsőoktatási intézményekbe. 2005-ben kerül bevezetésre a kétszintű érettségi első lépcsőben. Erről a döntést már 1996-ban meghozta a tisztelt Ház a közoktatási törvény módosításánál, és ezt a döntését a kétszintű vagy emelt szintű érettségi rendszeréről az előző kormány is fenntartotta. Némi késéssel most jutunk el oda, hogy 2005-ben ez működni tudjon, ami egyfajta biztonságot jelent majd tanárnak, diáknak egyaránt, kiszámíthatóvá teszi azt, hogy milyen normák alapján lehet bekerülni az egyetemre. Akár maga az érettségi, akár az emelt szintű érettségi az egyetemek saját, szuverén döntésétől függően feljogosítja majd a diákot, hogy megfelelő eredmény elérése esetén ezzel a vizsgával bekerülhessen a felsőoktatási intézménybe. Ezzel az intézkedéssel is megpróbáljuk megszüntetni azt az árnyék oktatási rendszert, amely fizetős felvételi előkészítő tanfolyamok révén próbálja a diákok egy részét kedvezőbb helyzetbe hozni, és hátrányosabb helyzetbe azokat, akik vagy nem jutnak ehhez hozzá, vagy a szüleik nem tudják megfizetni az ilyen típusú előkészítő tanfolyamokat. Azért kell gyorsan meghozni ezt a törvényt többek között, hogy két évvel később, 2005-től ez a fajta érettségi már működhessen, és a 11-12. osztályos középiskolás diákok már ennek tudatában készülhessenek a felvételijükre, illetve a felvételi helyett az ezt kiváltó emelt szintű vagy éppen nem emelt szintű érettségire.
Szabályozzuk a felvételinél azt is, hogy a felsőfokú akkreditált szakképzésben részt vevő diákok, hogyha az egyetemmel és egy szakképző iskolával közösen történik ez a program, akkor a hallgatói jogviszonyt kiterjesztjük azokra a diákokra is, akik nem a felsőoktatási intézményben tanulnak, hanem ennek a programnak a keretében a középiskolában vesznek részt a felsőfokú akkreditált szakképzésben.
Ugyancsak bővülnek az egyetemek feladatai, a felsőfokú oktatási intézmények feladatai a felnőttképzési tevékenységben a felnőttképzésről szóló törvénnyel összhangban a számítástechnikai és informatikai kultúra fejlesztésével, illetve lehetőséget teremtünk arra, hogy az államilag finanszírozott képzések körét ki lehessen terjeszteni bizonyos másoddiplomákra is, és lehetőséget kapjon az oktatási kormányzat a pénzügyi kormányzattal egyetértésben arra, hogy a felvételi számok pontos ismeretében, a felvételi eredmények pontos ismeretében pályáztathasson másoddiplomás ingyenes képzést olyan területeken, ahol hiány mutatkozik ebben, itt bizonyos pedagógusképzések, illetve másfajta képzések is elképzelhetők.
És végezetül, tekintetbe véve azt, hogy az életen át tartó tanulás mennyire fontos egy olyan társadalomban, ahol jelentősen változnak a munkaerő-piaci körülmények, arra kell ösztönözni a felnőtt lakosságot, felnőtt honfitársainkat, hogy lehetőleg újraképezzék, továbbképezzék magukat, hogyha erre módjuk nyílik. Önök tudják nagyon jól, hogy a felnőttképzésben való részvételt különböző adókedvezményekkel hogyan támogatja a jelenlegi kormány, de lehetővé tesszük azt is, hogy ha valaki negyven év felett kezdi el a felsőfokú tanulmányait, akkor a nyelvvizsga letétele alól mentesüljön, hiszen ez adott esetben majdnem annyi energiával járna egy dolgozó, gyermeket nevelő, negyven év feletti felnőtt honfitársunk számára, mint maga a második diploma megszerzése. Ezzel párhuzamosan természetesen - de ez nem ennek az expozénak a témája - jelentős, intenzív nyelvtanítási programot indítottunk el világnyelv néven a közoktatásban tanulók számára.
Egy további nagy kör a hallgatói jogviszonyt érintő kérdések. Részben ombudsmani ajánlásokra, részben pedig saját belátásunk alapján döntöttünk arról, hogy jelentősen próbáljuk javítani a hallgatók jogbiztonságát, nevezetesen lehetővé kívánjuk tenni, hogy a hallgatók a felsőoktatási intézmények döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen az intézményen belül panasszal, majd felülbírálati kérelemmel élhetnek, és ezt követően az intézmény döntése ellen - és ez újdonság - bírósági eljárást kezdeményezhetnek. Ez egy fontos jogbiztonsági garanciális elem, amivel kiegészül ez a törvény.
A törvénytervezet más vonalon szintén meghatározza az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a diákigazolvánnyal kapcsolatosan kezelt adatok körét, az adatok kezelőjét, valamint az adatok kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályokat és időbeni korlátozásokat.
A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan a törvény meghatározza továbbá a végbizonyítvány vagy - tradicionális megfogalmazással - abszolutórium fogalmát, és a törvénymódosítás értelmében a végbizonyítvány megszerzését követően a hallgató időbeli korlátozás nélkül teheti le a záróvizsgáját a vizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. Ugyancsak rendelkezik a törvény arról, hogy az államilag elismert nyelvvizsga követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának a feltétele lett, tehát a záróvizsgát leteheti valaki a nyelvvizsga letétele nélkül, és ilyen értelemben majd csak az oklevél kiadásához, a diploma megszerzéséhez kell a nyelvvizsgát is bizonyítani.
Ezen túl utolsó témakörként jegyezném meg, hogy a törvénymódosításban jó néhány munkajogi és alkalmazási, technikai módosítás is található, amelyek persze túlmutatnak pusztán technikai kereteken.
Először is: a módosítás különválasztja az egyetemi és főiskolai tanár kinevezését a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony létesítésétől. Tehát a köztársasági elnök és miniszterelnök által kinevezett oktatóval bármely felsőoktatási intézményben munkakör betöltésére irányuló jogviszony létesítése az intézményvezetőnek a hatásköre. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy ha kineveznek valakit egyetemi tanárrá egy felsőoktatási intézményben, és egy másik felsőoktatási intézmény egyetemi tanárként kívánja alkalmazni, újra végig kell menni ezen a procedúrán, és sokszor olyan döntések születnek, hogy az egyik helyen el van fogadva egyetemi tanárként, a másik helyen pedig nem.
Döntöttünk arról is, hogy a módosítás szabályozza a különböző címek adományázását. Adományozható címek egyetemen és főiskolán is: a magántanári cím, a címzetes tanári cím és a mestertanári cím; professor emeritus cím adományozható habilitált főiskolai tanárok számára is.
(10.00)
Ez, kedves barátaim, ahogy látják, egy első lépés abba az irányba, ami a bolognai folyamat felé vezet, hiszen amikor majd nem főiskolákról és egyetemekről beszélünk külön, hanem egységes felsőoktatási rendszerről, amelynek különböző szintjei vannak a bachelor és master fokozatból adódóan, érdemes azzal törődni, hogy hogyan lehessen feloldani azt a különbséget, megkülönböztetést, amely jelenleg a főiskolai és egyetemi tanári szintek között mutatkozik. Végezetül megemlítem, hogy átmeneti rendelkezésként 2010-ig az egyetemi és főiskolai tanári és egyetemi docensi kinevezésekhez a doktori fokozat helyett figyelembe vehetők művészeti felsőoktatási intézményekben a művészeti díjak.
Ahogy önök látják, ez a törvénymódosítás egy kisebb fajta törvénymódosítás, amely nem öleli fel a felsőoktatási reform egész tervezetét, de mégis abba a menetrendbe és tudatosan vállalt sorozatba, ütembe tartozik, amely a felsőoktatási reform keretébe tartozik. Érinti egyszer az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó néhány követelményt és ennek nyomán megfogalmazandó módosítást, érinti jó néhány ombudsmani felvetésnek az átvezetését a törvénybe, és természetesen, ahogy beszéltem róla, az érettségi szabályok módosításától a felvételi szabályok módosításán át, a hallgatói jogviszonyt érintő kérdéseken keresztül a munkáltatói kérdéseket is.
Kérem önöket, hogy tegyék meg majd módosító észrevételeiket, remélem, hogy egy komoly szakmai vita alakul ki a parlamentben, és ezt követően még a tavaszi ülésszakon el fogjuk fogadni a felsőoktatási törvény módosításának ezt az elsőlépcsős kis módosító csomagját.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
