DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A napirenden lévő törvénymódosításokat a pénz- és tőkepiac dinamikus fejlődése, összetettségének növekedése magyarázza. A javaslat hátterében az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak való megfelelés, a jogharmonizáció keretében szükségessé váló további finomítások és a közösségi szabályok hatékony alkalmazásának elősegítése áll. Ugyanakkor nem elhanyagolható, jelentősebb indoka a módosításnak az ügyfelek védelmének erősítése az újonnan felmerülő kockázati tényezőkkel szemben.
A kormány a most benyújtott javaslatokkal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló és a tőkepiacról szóló alapvető törvények, valamint az erre épülő szakosított hitelintézetek egyik fajtáját, a lakás-takarékpénztárt szabályozó törvény, valamint a szövetkezetekről szóló törvény módosítását kezdeményezi.
A jelenleg benyújtott módosításokat a következő szempontok indokolják. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a tőkepiacról szóló törvényekben egyaránt az egyik legnagyobb mértékű módosítást az összevont alapú felügyelet újraszabályozása okozza, amely szóhasználati és megközelítésbeli változást jelent. Az összevont alapú felügyeleti körbe tartozó csoportok élén hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holdingtársaság áll, amely az egész csoport működésére közvetlenül vagy közvetve hatással van.
(11.10)
Így nagyobb figyelem, ezáltal külön felügyeleti előírások szükségesek a csoportok megfelelő kontrolljához, mivel a tulajdonosi struktúra komplexitása miatt fokozott kockázatot hordoznak magukban. Ennek oka az is, hogy bizonyos szempontból egyetlen tulajdonos áll a vállalkozások mögött, így felmerülhet a kockázatok átcsoportosításának lehetősége, ami az intenzívebb kontroll igényét veti föl a prudens működés fenntartásának érdekében.
Ugyanakkor a két csoportrész - az egyik, ami az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik, a másik, amire az összevont alapú felügyelet kiterjed - egyértelműen el kell hogy különüljön. Ennek oka, hogy a felelősség szűkebb körű szervezeti kört érint, mint amit az intézményekre az összevont alapú felügyeletet megalapozó számításokkal el kell végezni.
Ezen túlmenően egyedi esetekben a felügyeleti ellenőrzés során szükségessé válhat még az is, hogy nem pénzügyi vállalkozásoktól is információt kérjen a felügyelet az esetlegesen felmerülő kockázatok teljes körű feltérképezése végett. Így az ilyen vállalkozásokról történő, felügyelet részére szükséges információkérést is lehetővé kell tenni, de egyidejűleg a korlátait is rögzíteni kell törvényi szabályozás által.
A javaslat alapján a csoportnak összevont alapon is meg kell felelnie a kockázatvállalási és tőkemegfelelési elvárásoknak, előírásoknak, valamint ez az előírás többszörös összetétel esetén is fenn kell hogy álljon.
A módosítás fontos része, hogy az eddigi szabályozáshoz képest a szóhasználat jelentősen megváltozott, igazodott az Európai Unió vonatkozó irányelveihez, ami segíti majd a nemrégiben elfogadott pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv átültetését is.
Tisztelt Országgyűlés! A módosítás következtében az egyre összetettebb tulajdonosi szerkezettel rendelkező pénz- és tőkepiaci intézmények átláthatóbbá válnak, az ügyfelek bizalma tovább nő az intézmények és az általuk kínált termékek, szolgáltatások iránt.
A korábbi szabályozás módosítása azért is fontos, hogy az Európai Unió irányelveivel való összhang megteremtése, azaz a teljes jogharmonizáció érdekében a szabályok finomítása megvalósuljon. Fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi pénzügyi szektor intézményei felkészüljenek az unióbeli versenyre, ezért szükséges bizonyos módosítások bevezetése már most, a csatlakozást megelőzően is.
A törvényjavaslatban törekedtünk az összevont alapú felügyeleti témakör minél teljesebb harmonizálására, ugyanakkor ez nem tekinthető a folyamat végének. Ennek magyarázata a szektor sajátosságából adódik, mivel folyamatos a változás, a szereplők növekvő igényeihez és elvárásaihoz való alkalmazkodás szükségszerűsége. Különösen igaz ez a tulajdonosi szerkezet szempontjából, mivel nagyobb jelentőségű figyelmet érdemel a prudens működés meglétének és fenntartásának felügyelete a szerteágazó tulajdonosi kör következtében.
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosító javaslatában szerepelnek olyan előírások is, amelyek az előbb említettekkel ellentétben csak a csatlakozást követően lépnek hatályba. Ilyenek a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló különleges rendelkezések. Ezen különleges szabályok hitelintézeti törvénybe történő beiktatásával megvalósulhat az ügyfelek védelme abban az esetben is, ha egy hitelintézet felszámolása több tagországban lévő ügyfelet is érint a másik tagországban létesített fióktelep vagy határon átnyúló szolgáltatás miatt.
A rendelkezések célja az, hogy a külföldi ügyfelek is ugyanolyan elbánásban részesüljenek a végelszámolás és felszámolás során, mint a hazai ügyfelek. Ezt biztosítja a követelések bejelentésére nyitva álló határidő egységesítése, az eltérés mindössze annyi, hogy a határidő a hazai hitelezők esetében a végelszámolás és felszámolás Cégközlönyben való közzétételétől, míg külföldi hitelezők esetében az Európai Közösségek hivatalos lapjában történő megjelenéstől számítandó.
A hitelintézeti törvény módosításáról szóló javaslat érinti a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt, amelyben a módosítás a négy szabadság érvényesülésének megvalósulása érdekében történik. A javaslat az e közösségi célkitűzéssel ellentétes szabályokat módosítja. Ennek keretében a módosítás által nemcsak a devizabelföldi személy köthet lakás-előtakarékossági szerződést, hanem bármely természetes személy. A lakás-előtakarékoskodó által beszedett betét, az arra jóváírt kamat és a betéthez kapcsolódó lakáskölcsön felhasználható Magyarországon kívüli lakáscél megvalósítására is, a lakás-előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást azonban változatlanul csak a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra lehet felhasználni. A lakás-takarékpénztárak befektetési korlátozása olyan tekintetben változik, hogy a módosítást követően az OECD tagországában székhellyel rendelkező hitelintézeteknél is tartható a szabad eszközök meghatározott része.
Az új szabályok Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor lépnek hatályba, és a lakáscélra vonatkozó módosítás kivételével a hatálybalépést követően kötött szerződésekre vonatkoznak.
A hitelintézeti törvény módosítása keretében végezetül két pontban a szövetkezeti törvények is érintve vannak. Ennek indoka, hogy a szövetkezeti elveknek megfelelően a tagoknak lehetőségük van arra, hogy a szövetkezetük részére úgynevezett tagi kölcsönt nyújtsanak. Ha azonban ezzel a lehetőséggel - amint a közelmúltban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk - az intézmények úgy élnek, hogy gyakorlatilag hirdetés útján ígérnek tagjaiknak hozamot, befektetést, tartalmi szempontból lényegében betétet gyűjtenek, illetve befektetésalapot hoznak létre, a javaslat ezért megtiltaná, hogy a szövetkezetek a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit hirdessék, valamint a még hatályos régi szövetkezeti törvény is tiltaná a nyilvános felhívás útján történő tagtoborzást.
Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiacról szóló törvényben megjelenő módosítások köre főként a befektetési alapokra vonatkozó szabályokat érinti. A befektetési alapkezelők és az alapok fontos szerepet töltenek be a magyar tőkepiacon, az alapkezelők által kezelt vagyon dinamikusan növekszik, az innováció ezen a területen is jelentős. A befektetési eszközök formái bővülnek, a befektetési technikák fejlődnek.
A tőkepiaci törvény befektetési alapokat szabályozó részének jelenlegi módosítása az uniós jogharmonizáció érdekében vált szükségessé. 2001-ben az Európai Unió két új irányelvvel módosította az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokról szóló irányelvet. Az egyik irányelv a befektetési alapkezelők engedélyezésére és működésére, valamint a befektetők tájékoztatására vonatkozóan állapít meg új szabályokat annak érdekében, hogy az alapkezelők valamennyi tagállamban egységes feltételekkel végezhessék tevékenységüket. A másik irányelv új és részletesebb befektetési szabályokat vezet be, és kibővíti az alapok befektetési lehetőségeit.
A törvényjavaslat alapján az Európai Alapot kezelő alapkezelők európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban Magyarország csatlakozása után. A már működő alapkezelőknek csak abban az esetben kell alkalmazniuk az új előírások többségét, ha európai befektetési alapot kívánnak létrehozni. Az Európai Befektetési Alap - röviden Európai Alap - olyan speciális, Magyarországon létrehozott nyilvános értékpapíralap, amelynek szabályozása harmonizál az uniós elvárásokkal, az Unió előírásaival, ezért csatlakozásunk után befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagállamában szabadon forgalmazható. A törvényjavaslat rögzíti, pontosabban bővíti az Európai Alapot kezelő alapkezelők tevékenységi körét az értékpapírok letéti őrzésével és letétkezelésével is.
A javaslat az Európai Alapot kezelő alapkezelőnél bevezeti a kiegészítő tőke intézményét a 60 milliárd forintot meghaladó nettó eszközértékű alapok kezelése esetén, valamint rendelkeznie kell a tevékenység kockázatára fedezetet biztosító szavatoló tőkével is. Kiegészítő szabályokat állapít meg a javaslat alvállalkozó igénybevételére, ami nem akadályozhatja az alapkezelő feletti hatékony felügyeletet, és nem sértheti a befektetők érdekeit. Az alvállalkozó igénybevételét a tájékoztatókban is szerepeltetni kell.
Az irányelvvel összhangban a javaslat kiegészíti az Európai Alap befektetési jegyének forgalomba hozatalához szükséges tájékoztatókra vonatkozó előírásokat. A tájékoztatónak a jövőben tartalmaznia kell például az alap múltbeli teljesítményét, a befektetőket érintő adózási szabályokat és a tanácsadó megnevezését is. Fontosságára és jelentőségére tekintettel minden alapkezelőre vonatkozik az az előírás, amely szerint az alapkezelő vezetését legalább két vezető állású személynek kell ellátnia.
A másik új irányelv a piac fejlődésére tekintettel kiterjeszti az alapok befektetési lehetőségeit, és részletesebb szabályokat ír elő az egyes befektetési eszközökre. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja az Európai Alapra vonatkozó befektetési szabályokat, amelyek többsége csak az Európai Alap speciális szabályait érinti. Az európai alapokat szabályozó részben részletesebb feltételrendszer kerül meghatározásra az alapba tehető pénzpiaci eszközökre, származtatott eszközökre és kollektív befektetési értékpapírokra. Az Európai Alap a korábbi szabályozáshoz képest magasabb arányban fektethet befektetési jegyekbe, illetve más kollektív befektetési forma értékpapírjaiba. Az Európai Alap tőkéje is befektethető éven belüli bankbetétbe, amennyiben a hitelintézet székhelye az Unió valamelyik tagállamában van, vagy harmadik ország esetében a hitelintézet biztonságos működését megfelelő szabályozás és felügyelet garantálja.
Az általános, minden nyílt végű alapra vonatkozó befektetési lehetőségek köre is bővül a pénzpiaci eszközökkel. Változik a pénzpiaci eszköz definíciója, eszerint a pénzpiaci eszköz sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek.
Módosul a befektetési alapba befektető alapra vonatkozó szabályozás; röviden ezt a típust alapok alapjának szokták emlegetni. Alapok alapjának az új szabály szerint azt az alapot kell tekinteni, amely befektetési politikája szerint saját tőkéjének legalább 80 százalékát kívánja másik befektetési alapba helyezni. E sajátosságot a tájékoztatóban feltűnő módon szerepeltetni kell.
(11.20)
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként elmondható, hogy a javaslat stabilitást, biztonságot, növekvő átláthatóságot eredményez a pénz- és tőkepiaci szektor intézményeiben, valamint hozzájárul az Európai Unió vonatkozó irányelveivel való összhang megteremtéséhez. Kérem önöket, hogy támogassák a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a tőkepiacról szóló törvények módosításának törvénybe iktatását a beterjesztett javaslatnak megfelelően.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
