TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság április 16-ai ülésén megvitatta, és a bizottság többsége a beterjesztett törvénymódosító javaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte.
A többórás vita néhány, a többség által támogatott megállapításáról szeretném tájékoztatni önöket. Az államnak két alapvető feladata van a közoktatást illetően: az egyik a működési feltételek biztosítása, a másik pedig a gyermekek azon alkotmányos jogainak érvényesítése, amelyek az oktatásra és a nevelésre vonatkoznak.
A beterjesztett törvénymódosítási javaslatot ebből a szempontból is megvizsgáltuk. Az egyik legfontosabb működési feltétel a kiszámíthatóság, a stabilitás. A stabilitás követelményének azonban nem változatlansággal lehet megfelelni, hanem azzal, ha vállaljuk a közoktatás minden területén a valóság feltárását, és ha az ebből következő döntéseink megfelelnek a körülöttünk megváltozott világ igényeinek, valamint a XXI. század követelményeinek.
A stabilitás a mi felfogásunkban azt is jelenti, hogy mindazt, ami értéke a magyar közoktatásnak, megőrizzük, de az értékek megőrzése, a hagyományok ápolása, megtartása nem jelenthet elzárkózást a megújulástól.
(14.40)
Arra a stabilitásra van tehát szüksége a magyar közoktatási rendszernek, amely a hagyományőrzés és a megújulás összhangján alapul.
Meghatározóak a közoktatásban a pedagógusok, hiszen csak az ő munkájukkal oldható meg bármilyen feladat. Munkavégzésük feltételeit igyekeztünk javítani az őszi béremeléssel, hogy lehetőségük is legyen mindazoknak a feladatoknak eleget tenni, amelyeket a társadalom és az állam joggal vár és elvár tőlük.
A közoktatás helyzetének értékelésében, így a bizottsági hozzászólások jelentős részében is szerepelt a PISA-jelentés, ami nemzetközi felmérések alapján határozottan arra is utal, hogy minden harmadik, negyedik magyar gyermek alapvető, oktatáshoz kapcsolódó alkotmányos joga csorbát szenved. Sajnos, hazai tapasztalataink is alátámasztják ezt, ezért nem tehetünk mást, mint hogy szembenézünk azzal a ténnyel, hogy gyermekeink egy része nem szerzi meg az írás, olvasás, számolás készségét.
Áttekintettük a szakértői véleményeket. Jellemző, hogy azokban az országokban, ahol hosszabb időt biztosítanak a gyermekek számára az alapkészségek kialakítására, ott általában jobb a szövegértés, jobb a gyerekek későbbi iskolai teljesítménye is. Azokban az országokban pedig, ahol az alapkészségek kialakítására kevesebb időt szánnak, ahol gyorsított ütemben hajszolják végig a gyerekeket ezen a fázison, mint nálunk is, jellemző a lemaradás. Ezért támogatjuk, hogy az alapkészségek fejlesztése a tanítási órák 20-30 százalékában - az iskola által szükségesnek tartott mértékben - még az 5. és a 6. osztályban is folytatódhasson. Ezt a munkát a felső tagozaton tanító tanárok is végezhetik, akik felkészülnek az alapkészségek fejlesztésére.
Ahhoz, hogy minden gyermek eséllyel induljon el életpályáján, elengedhetetlen, hogy az iskolarendszer csökkentse, s ne növelje a gyermekek esélyeinek különbözőségét, amelyek egészségügyi, családi, szociális, művelődési és lakóterületi eredetűek. Az esélyek közelítését nem a jó iskolák elszürkítésével, hanem az alacsonyabb színvonalon működők fejlesztésével kívánjuk megvalósítani. Követelmény, hogy a helyes irányba mozdítsa elő a közoktatást ez a törvénymódosítás, bár tudjuk, hogy csupán törvénymódosítással ez a feladat, ez a probléma nem oldható meg.
Másik fontos működési feltétel a tartalmi megújulás. Csak első lépésnek tekinthetjük a tananyag mennyiségében és minőségében, az iskolában eltöltött időben, a módszerekben, új iskolai szolgáltatásokban bekövetkező változásokat. A tartalmi megújulás szerves része, hogy nemcsak az érettségin, hanem a 4., a 6., a 8. és a 10. osztály után is objektív módon mérni kell a gyerekek teljesítményét, vizsgálni, hogy érvényesülnek-e alapvető alkotmányos jogaik, jó iskolába járnak-e, jól végzi-e saját iskolájuk a feladatát.
Támogatjuk a kétszintű érettségi bevezetését. Nem folytatható az a gyakorlat, hogy tanítunk valamit a középiskolában, és utána az egyetemek ettől független felvételi követelményeket fogalmaznak meg.
Ugyancsak a tartalmi megújuláshoz soroljuk az idegen nyelv és az informatika kiemelt szerepét. A szülők és a pedagógusok egymáshoz való viszonya a gyerekek érdekében csak bizalmon és együttműködésen alapulhat. Ezt kell hogy segítse a titoktartás törvényi szabályozása is. Az átlátható, jogilag is tiszta belső iskolai viszonyok megteremtéséhez hozzátartozik a rugalmas munkaidő kérdése, amit nagyon fontosnak tartunk ebben a törvénymódosításban.
A jelenlegi szabályozás szerint saját iskoláikban a pedagógus… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
