ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedélyezze-e a törvény az aktív eutanáziát? Rendezzünk-e ügydöntő népszavazást a 2012-es budapesti olimpiáról? Az Európai Parlament magyar képviselői képviselhetik-e belpolitikai ellentéteiket az Európai Parlamentben?
Ezek olyan kérdések, amelyekről mi magunk is sokat beszélgetünk itt, a Ház falai között, és amelyek a sajtóban is nagy figyelmet kaptak. Tegnap azonban középiskolás diákok témái voltak ezek a feladványok, mert tegnap volt a “Polgár az európai demokráciában” országos tanulmányi verseny döntője. Azt, hogy milyen komoly volt ez a vetélkedő, talán az általam idézett példák is bizonyítják. Összességében az ország minden tájáról több mint 200 csapat vett részt ezen a vetélkedősorozaton, amelynek a döntőjét tartották tegnap Budapesten.
Talán a győztes csapat is megérdemli, hogy megemlítsük. Ezt a tanulmányi versenyt a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium miskolci csapata nyerte, Alakszai Zoltán, Hojdák Gergely, Juhász Péter, Tóth Dávid, felkészítő tanáraik pedig Ötvös Lajos és Földházi Tamás voltak.
Tisztelt Ház! Miért említem meg itt ezt a versenyt? Hiszen sok tanulmányi verseny van, és bármennyire is értékesnek tartom ezt a versenyt, talán önmagában ez nem indokolná, hogy itt, a Parlament falai között szóljak róla. Azonban számomra ez a verseny azt mutatta meg, hogy lelkesedéssel és megfelelő szakmai felkészüléssel van mód arra, hogy a középiskolás korosztály számára is érdekessé, érthetővé és megtanulhatóvá tegyék a közélettel kapcsolatos ismereteket. Azt, hogy ennek a fontossága milyen nagy, talán mutatják a népszavazás tapasztalatai is. Sokan állítják azt, hogy pont a fiatalok közül kerültek ki nagyon sokan azok közül, akik nem vettek részt ezen a nagyon fontos európai uniós népszavazáson.
Mi a tanulsága ennek a versenynek? Számomra az, hogy lehetséges tehát ezt a korosztályt is közelebb hozni az ország ügyeihez, mindannyiunk közös ügyeihez. Lehetséges őket közelebb hozni ahhoz a fajta politikához, ami nem a pártok marakodását, hanem az ország ügyeinek intézését jelenti.
Köszönettel tartozunk ezért azoknak is, akik ezt a versenyt immár 6. éve rendezik meg, a Civitas Egyesületnek, Eich Lászlónak és Gál Tibornak, akik a fő szervezők voltak.
Tisztelt Ház! Ha azonban, ahogy én az imént állítottam, szükség van arra, hogy a közéleti gondolkodáshoz közelebb hozzuk a fiatalokat, amint imént állítottam, erre van lehetőség, megfelelő módszerekkel, megfelelő elkötelezettséggel, akkor azt gondolom, ez számunkra is feladatot jelent. Tudjuk, hogy ma számos olyan kezdeményezés van, amelyik ezt a célt szolgálja. Sok helyen működnek jól diákönkormányzatok, sok olyan társadalomtudományi és történelemtanár van, aki magáénak érzi ezt az ügyet. Ugyanakkor mégsem lehetünk nyugodtak. Ma a magyar iskolában, a magyar oktatásban nem érvényesül egyértelműen az az elv, amit az Európai Unió is megfogalmaz, hogy az oktatási rendszer egyik fő feladata a demokratikus polgárok nevelése.
Azt gondolom tehát, hogy vannak feladataink. Ennek a versenynek a támogatói az Ifjúsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium voltak. Én azt gondolom, el kéne gondolkozni azon, hogy ezt a munkát hogyan lehet hatékonyabbá tenni, hogyan lehet elérni azt, hogy a pártpolitikától mentes, ám mégiscsak a közélet iránt érdeklődést keltő oktatási elemek, formák, a demokrácia iskolái beépüljenek a mai iskolai rendszerbe, a mai oktatási rendszerbe.
Tisztelt Ház! Ehhez a munkához kérem a kormány bátor kezdeményezését és a Ház támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
