DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY gyermek-, ifjúsági és sportminiszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A tények, adatok, amelyeket fölidézett, pontosak. De tágítsuk ki kicsit a képet! Ha úgy vetődik fel a kérdés, legyen-e olimpia Budapesten, akkor az én válaszom egyértelműen az, hogy igen. Jó lenne, ha belátható időn belül Magyarország otthont adhatna egy olimpiának. Tudjuk, ez mit hoz magával vállalkozásélénkítésben, infrastruktúra-fejlesztésben, és vitathatatlanul növeli egy ország presztízsét.
Rögtön azonban hadd tegyem hozzá: legalább ekkora kárt okozhat az, ha felelőtlenül valaki bevállal egy olimpiát, menet közben kiderül, hogy nem tudja teljesíteni a feltételeket, ezért vissza kell lépnie tőle. Ez mérhetetlen kárt okoz egy ország tekintélyének, egy kormány és egy adott ország sportdiplomáciájának. Jó lenne tehát az olimpia, és jó lenne, ha belátható időn belül ilyet meg tudnánk rendezni. Kérdés az természetesen, hogy 2012 alkalmas időpont-e erre. Ebben a vonatkozásban valóban mérvadó az, amit a korábbi kormány megrendelésére egy neves cég készített el, az a megvalósíthatósági tanulmány, amit frakcióvezető úr is idézett. Ennek tényei a következők:
Lényegében megvalósítható az olimpia, ha bizonyos súlyponti követelmények teljesülnek. Ezek közül az egyik vitathatatlanul az, hogy az elkövetkező nyolc-tíz évben a gazdasági növekedésnek 4,5-4,7 százalék között kell mozognia. Ezzel már baj van, mert egy kis ország esetében, amelyik teljesen kiszolgáltatott a világgazdaság mozgásainak, ilyen garanciákat vállalni tíz évre rendkívül nehéz.
A másik ilyen kockázati tényező már politikai kockázati tényező - írja a tanulmány -, mert feltétel az, hogy az egész ország elfogadja, hogy a következő tíz évben az összes infrastrukturális beruházásoknak közel 60 százaléka Budapestre koncentrálódjon. Egy olyan kormány esetében, amelyik a vidék felzárkóztatását, a hátrányos helyzetű régiók infrastrukturális fejlesztését célul tűzi ki, nehezen vállalható politikailag mindez.
És végül van egy harmadik súlyponti feltétel a tanulmány szerint. Ez pedig az, hogy így is hiányzik egy 800 milliárd körüli összeg, amit a 2012 utáni időkből kellene előrehozni az infrastruktúra fejlesztésére. Hogyan teremthető elő ez az összeg? - teszi fel a kérdést a tanulmány, és világosan elmondja, hogy három lehetséges út van.
Az egyik az, hogy növeli a kormány az adóbevételeket, és ezekből a többletforrásokból finanszírozza ezt a 800 milliárdot. Egy olyan kormány esetében azonban, amelyik inkább az adóterhek átlagos csökkentését tűzi ki célul, megint csak nehezen vállalható követelmény ez.
A másik lehetséges út e 800 milliárd előteremtésére az - mondja a tanulmány -, hogy belső átcsoportosítással az egészségügytől, az oktatástól, a kultúrától kell ezeket a forrásokat átszivattyúzni az infrastrukturális fejlesztésekbe. Ez is egy kockázatos dolog.
És végül a harmadik lehetséges út - mondja a tanulmány -, hogy nem tartja be a kormány az Európai Unióban előírt kötelezettséget, hogy minimum 3 százalékon tartja az államháztartás hiányát, vagyis növeli a hiányt, és ebből próbálja finanszírozni az olimpiát. Ez is rendkívül kockázatos, főleg akkor, amikor a csatlakozás előtt állunk; azt gondolom, egy ilyen egyezséget fölbontani, fölrúgni meglehetősen nehéz dolog lenne.
(9.30)
Kockázati tényezők ezek, mégpedig nem is kicsik.
Persze el lehet játszani a gondolattal, hogy legyen-e népszavazás ebben a kérdésben. Hogy lehet vagy nem lehet, azt majd a jogászok a maguk módján el fogják dönteni. De tegyük fel, hogy lehet népszavazást tartani, ebben az esetben fel lehet tenni a kérdést: legyen-e olimpia 2012-ben Budapesten? De akkor azt tartom tisztességesnek, ha ezt a kérdést további alkérdésekkel fejeljük meg. Például: egyetért-e ön azzal, hogy növeljük az adóterheket, hogy finanszírozni lehessen az olimpiát? Egyetért-e azzal, hogy növeljük az áfakulcsokat, növeljük a nyereségadót? Egyetért-e azzal, hogy sokkal koncentráltabban, az eddigieknél is koncentráltabban Budapestre irányuljon az infrastrukturális fejlesztésre szánt források köre?
Azt gondolom, ha ezeket a kérdéseket is a társadalom elé tárjuk, a válasz az lesz, hogy nézzük meg, egy későbbi időpontban megteremthetők-e valóban a feltételek az olimpia megrendezéséhez, és valóban képesek leszünk-e adott esetben 2024-ig ezeket a feltételeket megteremteni, hogy egy sikeres olimpiával növelni tudjuk az ország és a főváros presztízsét.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
