VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Pénzügyminisztérium szokásos feladatai közé tartozik tavasszal, hogy elkezdi a következő év költségvetési számainak előkészítését, a tervezést, számba veszi, hogy milyen bevételi, kiadási tételek várhatók, és előkészíti azt az adó- és járulékszabály-módosítást is, amit a következő évre fog majd a parlamentnek ennek az évnek a végén előterjeszteni.
Nos, néhány nappal ezelőtt ennek a munkának egy fázisáról számolt be a sajtó, nevezetesen arról, hogy elkészült egy dokumentum a Pénzügyminisztériumban, amelynek részeként felmerült a nyugdíjak adóztatásának a lehetősége. A minisztérium szóvivője nem cáfolta ezt, sőt abban a lapban, ahol korábban ő maga is dolgozott, azt mondja: “Máté Dániel azt is kifejtette, hogy ha megadóztatják a nyugdíjakat, akkor kompenzációként pontosan olyan mértékben emelnék majd azt, amennyit levonnának, ezáltal a nyugdíjasok ugyanannyi pénzt kapnának, mint eddig.” Ezt nevezték anno 1988-ban bruttósításnak. Tehát azt mondhatom, hogy a minisztériumban elég előrehaladott tervezés folyik abban a tekintetben, hogy a nyugdíjak adóztatására sor kerüljön.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták viszonyát a nyugdíjakhoz és a nyugdíjasokhoz mindig egyfajta ellentmondásosság jellemezte. Emlékezzünk vissza, 1994-98 között, az előző szocialista kormány időszakában a nyugdíjak 12 százaléknyit vesztettek az értékükből, az emelkedő infláció, a 30 százalék feletti pénzromlás mértéke - emlékezzünk vissza: 1995 júniusában, a Bokros-csomag időszakában 31 százalék felett volt az infláció mértéke - összességében elértéktelenítette a nyugdíjakat. A számítások szerint ez abban a parlamenti ciklusban 200 ezer forintot vett ki egy átlagnyugdíjas zsebéből.
Az Orbán-kormány időszakában 16 százalékos reálérték-növekedés következett be, ami örömteli tény volt, pláne úgy, hogy ez minden nyugdíj-kategóriában megemelte a nyugdíjak vásárlóerejét. Azt mondhattuk tehát a ciklus végén, hogy amit az előző szocialista kormány elvett a nyugdíjasoktól, azt a polgári kormány időszakában sikerült visszaadni. Emellett születtek olyan döntések is az előző ciklusban, amelyek a nyugdíjasok mindennapi életét könnyítették meg. Ezek közül kettőt hadd emeljek ki: 2002 januárjától a nyugdíj mellett dolgozók adóalapját nem növelte a kapott nyugdíj, azaz a munkát vállaló idős korú honfitársaink nyugdíja teljes egészében adómentes lett. Ez 320 ezer nyugdíjas munkavállalót érintett akkor. A másik ilyen döntés az előző ciklusban az volt, amikor 2001-től megjelent - a rendszerben először -, hogy a nagyszülők is igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt. Ezzel is tettünk azért, hogy valóban családi közösséggé váljanak a családok, a gyermektől a nagyszülőkig, nagymamákig, nagypapákig, és lehetőséget teremtsünk arra, hogy a nagyszülő is besegítsen a családnak ebbe a munkájába.
A Medgyessy-kormány - talán a Bokros-csomag miatti rossz lelkiismeret következtében - tavaly 19 ezer forint egyszeri támogatást adott a nyugdíjasoknak, de ezt nem volt hajlandó beépíteni a nyugdíjakba, azaz ez nem képezte így a következő évi nyugdíjszámítás alapját sem. Ráadásul azóta ezt a pénzt számtalan ürüggyel visszavette már a kormány. Idézek egy tiszafüredi nyugdíjas leveléből, aki azt írja, hogy infláció fölötti mértékben növekedtek az energiaárak - 8 százalékkal a villamos áram, 12 százalékkal a gázár -, és számításai szerint ebben az esztendőben már 20 százalékkal növekedtek a gyógyszerek árai. A nyugdíjasok tehát pontosan érzik azt, hogy ennek az egyszeri összegnek többször fogják megfizetni a hatását.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Komolyan elképzelhető-e az, hogy egy minisztériumi tisztviselő úgy ír le ilyen nagy jelentőségű és nagy horderejű ötletet, hogy arra a feletteseitől nem kap valamilyen iránymutatást? Nos, azt gondolom, nem; ráadásul, ha valaki jobban belelapoz abba a dokumentumba, akkor jól láthatja, hogy elég célirányos volt ennek a dokumentumnak az összeállítása, hiszen a nyugdíjak mellett az ingatlan-bérbeadás, a vagyonátruházás, az osztalék típusú jövedelmek járulékalapba történő bevonása is felmerül, arról már nem is beszélek, hogy az egyéni egészségbiztosítási járulékfizetésnél a korrekció lehetőségét veti fel az anyag, azt megfogalmazva, hogy a ma 11 százalékos munkáltatói és 8,5 százalékos munkavállalói egészségbiztosítási járulék összegét közelíteni kellene egymáshoz. A számokból kiderül, hogy ebből 72 milliárd forint többletbevételt remél a kormány. Nem nehéz tehát kitalálni, hogy a közelítés milyen alapon történik meg.
Tisztelt Államtitkár Úr! Öntől most arra várok választ, hogy mi történik a nyugdíjakkal, mi fog történni azokkal a nyugdíjasokkal, akik reménykedve várják a 2004-es uniós csatlakozás időpontját. Erre kell ma önnek itt a parlamentben is válaszolnia.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
