DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevében szólok.
Az elmúlt hónapokban Irak kérdésében a háború és a béke jelszavától zengett az egész világ. Örvendetesnek hallatszott, hogy valóban százezrek mennek ki az utcára, békét akarnak, a háború ellen is felemelik a szavukat, és ilyen tüntetés sem a második világháború alatt, sem utána még nem volt.
Hol van béke? Véleményem szerint azokban az országokban, ahol az emberek szabadon gyakorolják emberi és nemzeti kisebbségi jogukat, ezt másokkal szemben a felebaráti szeretet szellemében érvényesítik, van esélyegyenlőség, a véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legfontosabb, ami az egyéniséget is kialakítja, a család megerősítése, és nem utolsósorban a szociális igazságosság, mert minden kormánynak mindent el kell követni azért, hogy minél kevesebb legyen a nélkülöző és a munkanélküli. A kérdés az a nagy világtüntetések és a háború után: volt-e béke Irakban? Nyoma sincs; nyoma sem volt. A legnagyobb mértékben tiporták el az emberi jogokat, az emberi méltóságot, börtönbe kerültek, sőt kivégezték mindazokat, akik felemelték a szavukat. A kérdés tehát az, hogy valójában ki tévesztette meg a világ felvonuló embereit, fiataljait, vagy valóban teljesen tisztában voltak-e azzal, hogy szabad-e egy olyan ország ellen felvonulni vagy mellette lenni, amelyik ilyen mértékben nyomja el az emberi jogokat.
Sokszor felmerült az a kérdés, hogy szuverén országot nem lehet megtámadni. A válaszom az, hogy nincs abszolút jog - sem az egyénnek, sem az államnak. Senki sem teheti azt, amit akar, mert korlátozzák a törvények, a jogszabályok, és mint mondottam, ami különben a kereszténydemokráciának az alapja, másoknak az emberi jogait, amely a megbecsülést is jelenti, tiszteletben tartom. Nincs olyan állam, amelyik azt mondhatja, hogy ő szuverén, és azt tehet, amit akar, és veszélyezteti a többi állam biztonságát, a magáét, fegyverek gyártásával pedig olyan állapotot teremt, hogy a körülötte lévő államoknak nincs biztonsága.
Én most nem megyek bele a háború kérdésébe azért, mert hosszú jogi kérdés, és lehet vitatkozni az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1441-es határozatán, így is lehet, úgy is lehet magyarázni. A kérdés csak az, hogy van-e joga egy országnak olyan fegyvereket gyártani, amelyek másokat veszélyeztetnek. Ebben a kérdésben, úgy érzem, a Magyar Országgyűlésnek is meg kellene szólalni egyszer, legalábbis évente egyszer, hogy ne csak az emberi jogokról beszéljünk, hanem ítéljük el nagyon keményen és határozottan mindazon kormányokat a világon, ahol az emberek nem élhetnek a jogaikkal, nincsenek biztonságban, nem érvényesíthetik a tehetségüket, és nem szabad életet élnek. Javasolnám a kormánynak is, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén tegyen javaslatot; különösen egy napra volna ez célozható, december 10-ére, ugyanis 1948. december 10-én szavazta meg, akkor 45 taggal az Egyesült Nemzetek Közgyűlése az emberi jogok egyetemes deklarációját, amelyet ma is a jogok bibliájának tekintek, mert először foglalta össze a minden emberre érvényes jogszabályt. Ezen a napon kellene ugyanilyen erővel megemlékeznünk a jogról, nyilatkozni az egész világon, az Egyesült Nemzeteknek és a Magyar Országgyűlésnek is, és elítélni minden olyan kormányt, ahol az emberek nem gyakorolhatják a jogaikat, mert hiába küzdünk a háború ellen, a háborúnak az oka a békétlenség, amit az elnyomók és a diktátorok hoznak létre.
Végül kötelességem megemlíteni, hogy amikor hazánk az Európai Unió felé megy, nemcsak arra mutat példát, hogy hogyan küzdött a szabadságáért és a függetlenségéért 1956-ban, de arra is, hogy volt Közép- és Kelet-Európának és a világnak egy országa, amely nem egy megszállás, nem belső megszállás, hanem kettős megszállás alatt élt, a világ egyik legnagyobb gyalogsági hatalma akkor a Szovjetunió volt és a durva Magyar Kommunista Párté, és egy tiszta forradalommal akart békét, és küzdött azok ellen, akik ezt elnyomták. Úgy érzem, mindkettőre szükség van, küzdeni a békétlenség ellen, és ugyanakkor tisztelni azokat, akiknek volt bátorsága minden segítség és minden támogatás nélkül egy nemzet szabadságáért küzdeni, mert egyben biztosak voltak: ők elbukhatnak, de előbb-utóbb minden erőszak, minden kényszer és minden diktátori hatalom politikai por és hamu lesz.
Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
