IVANICS ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan területet vizsgálunk most, a gazdasági versenyt, mely az előző témánkhoz nagyon szorosan kapcsolódik, a kis- és középvállalkozások, egyáltalán a magyar vállalkozási kultúra, a magyar vállalkozók esélyeinek a megteremtéséhez.
Alapvetően magának a Versenyhivatalnak, magának a gazdasági versenynek a közjó szolgálatában kell állni. Ha ebből indulunk ki, akkor úgy gondolom, hogy helyes megállapításokat tudunk tenni, és ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a magyar versenyjog komoly fejlődésen ment keresztül, igyekezett felnőni ahhoz a feladathoz, amit egy teljesen új gazdasági környezet diktált a számára.
(18.40)
Természetesen ebben voltak elhajlások, én ezt az elhajlást egy területen emelném ki. Volt egy bizonyos kényszer a rendszerváltás után bennünk, hogy mindenképpen megfeleljünk, hogy jól megfeleljünk ennek a feladatnak; a versenyt igen-igen szabadon értelmeztük, és az antitröszt-tevékenységre és egyéb olyan, a versenyt kihasználó összefonódásokra talán nem figyeltünk oda. Ez a jótanuló-bizonyítvány néhány területen nagyon sokba került nekünk.
Úgy gondolom, hogy ezt át kell értékelnünk, nevezetesen azt, hogy a Magyarországon tevékenykedő gazdasági vállalkozások, leányvállalatok vagy százszázalékos külföldi tulajdonban működő cégek hogyan kapcsolódnak az anyacégükhöz. Mert ennek a szabálynak a rosszul értelmezése, nevezetesen az, hogy egy száz százalékban külföldi tulajdonban lévő leányvállalat itteni tevékenységéhez minden további nélkül kapcsolódhatott az anyavállalat további kivásárlása, tehát összefogva az anyavállalattal, az itteni leányvállalat, a magyar versenyjog rossz értelmezése kapcsán minden további nélkül azt vásárolt ki Magyarországon, amit akart.
Ebből ered az, hogy Magyarországon sok más országhoz viszonyítva előnytelenebb helyzet alakult ki a természetes monopóliumok területén és a homogén piacok területén, nevezem itt tételesen az energiaszolgáltatást, a cementipart, a növényolajipart, a cukoripart. Tehát ezeken a területeken, úgy gondolom, versenyjogi szempontból van egy kis deficitünk.
Most vigyáznunk kell, hogy ne billenjünk át a másik oldalra, hiszen van egy példa előttünk, amelyet a Versenyhivatal nagyon bölcsen, és úgy gondolom, reális megközelítésben vizsgál, nevezetesen, a gyógyszerpiac kérdése. Itt pontosan ellenkező az irány, a versenypártolás szempontjából vizsgálja, tehát hogy hogyan lehet egy ilyen, az Alkotmánybíróság ítéletével jóváhagyott, korlátozott piacon a versenypártolást valamilyen módon bevinni ebbe a körbe.
Úgy érzem, hogy itt is nagyon oda kell figyelni, hogy ne billenjünk át a másik oldalra, hiszen ki kivel áll szemben, ki milyen érdekeltséggel léphet erre a piacra versenypártolás címén. A piac egyik végén ott vannak a gyógyszertárak, amelyeknél a szakmai kompetencia és minden egyéb feltétel, úgy gondolom, jól körül van írva, világos, a fogyasztó érdekében kialakult szerkezet. Ezzel szemben állnak a gyógyszergyárak és nagy gyógyszerforgalmazók, akiknek érdeke volna, hogy ezt a piacot valamilyen módon tudják modulálni, és ezért jön ez a javaslat, hogy akkor autópályák mellett, multicenterekben és egyéb helyen lehessen gyógyszert árulni. Megfontolásra javaslom ezt a kérdést, és ez szintén visszacsatol egy egész magyar kisvállalkozói réteget, a gyógyszerész-társadalmat tenné esetleg lehetetlen helyzetbe, hogyha itt nem helyes úton járunk.
Ebből következik az, hogy ha versenypolitikáról, versenyjogról beszélünk, akkor a fogyasztóvédelmet mindig mellé kellene tenni, sokkal szorosabban, sokkal határozottabban, kezdve a bejövő áruk kérdésénél, hogy mi minősül dömpingárunak, mi minősül rossz minőségű árunak, tehát ez egy nagyon összetett folyamat. A közbeszerzésekre ugyanígy vonatkozik a kérdés, tehát a versenyjognak ott is szervesen meg kell nyilvánulnia, mert különben itt is torzulások következnek be.
Tehát összességében megállapíthatjuk, hogy a helyes versenyjogi politika, a helyes versenyszabályozás egész komplex módon átfogja a magyar gazdasági kultúrát, hogy úgy mondjam, az egész piaci mechanizmust, és ennek különleges jelentősége lesz most ismét, mert újra egy paradigmaváltáshoz értünk. Az Unióba való belépés alkalmával megmarad ugyan a saját versenyjogi szabályozásunk, de van egy primátusa az európai versenyhivatalnak, hiszen ha olyan témát érint a belső vizsgálat, amely külföldi nagy cégekhez kapcsolódik, tehát más országok érdekeltsége is megjelenik ebben a versenyjogi kérdésben, akkor ez a kérdés automatikusan fölkerül az Unió versenyjogi szabályozásához.
Tehát úgy érzem, hogy ebben egy nagyon megfontolt, okos stratégiát kell kialakítanunk, hogy ezeket a szabályokat, illetve ezeket a lehetőségeket kellő időben föltárjuk, tudjunk védekezni ezen esetekben, és mindenképpen fokozni kell azt a kapcsolati rendszert, magát azt a munkát, amit eddig a Versenyhivatal végzett. Korábban hozzászóló képviselőtársaim már említették, hogy valamilyen segítséget, valamilyen plusztámogatást kell adnunk a Versenyhivatalnak, hogy a nemzetközi kapcsolatait sokkal pontosabbá, sokkal kiszélesítettebbé tudja tenni. Most is igyekszik ezzel a feladattal, de én úgy gondolom, hogy ez pénz kérdése is, mert pontosan ebből eredően volt az a korábbi rossz értelmezés is, hogy a külföldi nagy multinacionális cégeket képtelenek voltunk vizsgálni, ezért az egyszerűbb helyzetet fogadtuk el, hogy a belföldi működésüket vizsgáltuk csak végeredményben, és az anyacégekét nem.
Tehát kikerülünk egy nagy nemzetközi piacra, ahol olyan nemzetközi ismeretekkel, olyan összefonódás-ismeretekkel, olyan kapcsolati tőkével kell rendelkeznünk, hogy ezeket világosan fel tudjuk mérni, a magunk javára tudjuk alkalmazni. Mert ha ezt helyesen értelmezzük, időben, jól ismerjük föl, akkor inkább ezt a javunkra tudjuk fordítani a belső és a nemzetközi kereskedelmünkben is, magában a versenyjogi szabályozásunkban.
Kérem a Versenyhivatal elnökét is, hogy ezt külön vizsgálja, és javasolnám a parlament gazdasági bizottságának, hogy erre a kérdésre szenteljen egy külön ülést, ahol az Európai Unióhoz való alkalmazkodásunkat, az ahhoz való kapcsolódásunkat külön fogjuk értékelni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem