BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Jó érzés volt olvasni a Gazdasági Minisztérium által beterjesztett beszámolót, amely a kis- és közepes vállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szól. Ez a beszámoló a 2001-2002. évi folyamatokat vizsgálta és értékelte, és mint azt a bizottsági beszámolókból is hallottuk, valamennyi szakbizottság, amely ezt a beszámolót tárgyalta, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.
Ha tüzetesen végigrágjuk magunkat az anyagon, akkor láthatjuk, olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek a magyarországi vállalkozások helyzetének jelentős javulásáról, működőképességük erősítéséről, az európai uniós elvárások és a csatlakozás utáni versenyhelyzetnek való megfelelés támogatásáról szólnak. Itt a parlamentben és a médiában is a mostani szocialista-szabad demokrata kormány a korábbi időszakban mindig csak kritizálta a polgári kormány döntéseit, az elmúlt négy év munkáját; ebben a jelentésben viszont a minisztérium végre elismerően vélekedik a 2001. évi támogatási rendszerről és azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintő pozitív hatásairól.
Miért is volt fontos tényező az, hogy az Orbán-kormány kiemelt figyelmet fordított a családi, kis- és középvállalkozói szektorra? Magyarországon 2001-ben közel 1 millió 125 ezer regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, amelyből 840 ezer vállalkozás működött. A jelentés is kiemelte azt a tényt, hogy a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe jelentős, az alkalmazottak mintegy kétharmadát foglalkoztatják ebben a szektorban. A nemzeti össztermék felét állítják elő, míg az exportértékesítés több mint egynegyedét realizálják, és ezek a teljesítmények az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek.
A rendszerváltozást követő időben jelentősen nőtt a mikro-, kis- és középvállalkozások száma. Jelentős részük ugyan kényszerből alakult, hiszen sokan, akik elvesztették korábbi munkahelyüket, saját vállalkozást indítottak, kevés pénzzel, a régi technológiával, régi gépekkel, viszont sok munkával és leleményességgel tudták felépíteni saját cégüket vagy kisebb társaságokká tudták ezeket fejleszteni. 1990-től kevés vállalkozás tudott megfelelő technikai és technológiai fejlesztést végrehajtani. 1998-ig komolyabb állami támogatások ezen a területen nem voltak elérhetők. A Fidesz vezette kormány idején, 1999-ben az 1999. évi XCV. törvényt fogadta el az Országgyűlés, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalásáról szól. Ezzel biztosította a törvény a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhatárok csökkenését, valamint a vállalkozások felzárkóztatásának lehetőségét az európai követelményekhez.
Miért is fontos támogatni a mikro-, kis- és középvállalkozásokat? Egyrészt azért, mert meghatározó szerepet töltenek be a foglalkoztatásban. Ha belegondolunk abba, hogy ha ez a közel 400 ezer működő társas vállalkozás Magyarországon csak egyetlen fővel növelné az alkalmazotti létszámát, akkor gyakorlatilag megszűnne a munkanélküliség, hiszen jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma valamivel több, mint 250 ezer. Az elmúlt év második felében sajnálatosan elindult folyamat - vagyis hogy hosszú idő után ismét emelkedett a munkanélküliek száma - a kis- és közepes vállalkozásokat tömörítő szektor segítségével megfordítható lenne, azonban jelenleg nem látjuk a kormányzatnak azokat az intézkedéseit, amelyek a kampányban vállalt választási ígéretek betartására, vagyis az új munkahelyek jelentős számmal való növelésére irányulnának.
Fontos szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások a vidékfejlesztésben és a vidék megtartó erejének növelésében is. Magyarországon, tekintve az országon belüli területi egyenlőtlenségeket, rendkívül meghatározó szerepet vállalhatnak a kis- és középvállalkozások abban, hogy az elmaradott térségek, azok a hátrányos helyzetű kistérségek, amelyeknek kilátástalan a jövőjük, speciális támogatásokkal, a kis- és közepes vállalkozások erősítésével, feltételrendszereik javításával felzárkózhassanak az ország fejlettebb részéhez.
A fejlett európai országokban is hazánkhoz hasonlóan magas a mikro-, kis- és közepes vállalkozások aránya. A beszámoló szerint az adatok azt is bizonyítják, hogy folytatni kell az exportra termelő kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítását. A világgazdaságban már 2000-től meg lehetett figyelni a recesszió jeleit, a gazdasági növekedés a fejlett országokban mind a mai napig sajnos lassuló tendenciát mutat. Ez a negatív hatás Magyarországot sem kerülte el. A kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében indította útjára a polgári kormány a Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési programjait. A Széchenyi-terv gazdaságélénkítő eszközeinek segítségével biztosította a fejlődés egyenletességének fenntartását más országokkal szemben is.
Milyen eszközökkel sikerült ezt a fejlődést fenntartani, milyen eszközökkel sikerült motiválni a hazai gazdálkodókat, és eredményükkel elérni azt, hogy a GDP a környező országokhoz és Európa fejlett országaihoz képest mindig az ottani fejlődési ütem kétszeresét tudja produkálni? Csökkentek az élőmunkát terhelő elvonások, a társadalombiztosítási járulék közel 10 százalékponttal csökkent. Bevezettük a beruházásösztönző adókedvezményt. Egyszerűbbé vált az üzleti tevékenység elindítása. Módosításra került a csődtörvény. Eltörlésre került a turisztikai hozzájárulás, amelynek a jelentősége azért fontos, mert a kis- és közepes vállalkozások nagyon nagy hányada dolgozik a turizmus területén, a turizmus pedig a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált az elmúlt években.
Kedvezményes hitelek váltak elérhetővé, s nagy volumenben erősítésre került a mikrohitelprogram. A vissza nem térítendő fejlesztési támogatások segítették a kis- és középvállalkozók feltőkésítését és eszközállományuk modernizációját.
A polgári kormány fontosnak tartotta, hogy a kis- és közepes vállalkozások minél nagyobb arányban részesüljenek a közbeszerzésekből. A minimálbér emeléséből eredő bérterhek növekedésének ellentételezésére kompenzációs alapból nyílt pályázati lehetőség az arra rászorult vállalkozások számára.
A Gazdasági Minisztérium jelentése szerint a 2001. év meghatározó gazdaságpolitikai intézkedése a Széchenyi-terv útra indítása volt. Ennek jogszabályi kereteit is megalkotta a polgári kormány a Gazdasági Minisztérium előkészítésével. A Széchenyi-terv kiemelt célja volt a hazai vállalkozók támogatása, az európai uniós tagsággal együtt járó versenyhelyzetre való felkészítése, feltőkésítésének elősegítése. Az Orbán-kormány fontos intézkedéseinek egyike volt a gazdaság élénkítése terén az állami és önkormányzati felújítások, beruházások, fejlesztések elindítása, amelyek jelentős részét a közbeszerzések útján a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások nyerték el. Így az állami forrásból támogatott fejlesztésekből származó haszon Magyarországon maradt, hazai vállalkozóknál és munkavállalóknál, ezzel is a magyar polgárokat gazdagítva.
A magyarországi vállalkozásélénkítési program a mezőgazdaság terén is éreztette hatását. Jól vizsgázott, hiszen ezt a most tárgyalás alatt lévő beszámoló is elismeri, amit a Gazdasági Minisztérium terjesztett be elénk. Ezt bizonyítja az is, hogy az előző ciklus programjai, pályázatai közül a szocialista-szabad demokrata kormány több pályázatot is folytatni kíván 2003-ban, és reményeink szerint ez a következő években is megmarad, esetleg további erősödésre számíthatunk.
Milyen aggályok merülnek fel a mostani kormány gazdaságpolitikájával szemben? Tavaly év végén a parlament elfogadta a 2003. évi költségvetést, amely lényegesen kevesebb támogatást tartalmaz, mint a 2001., illetve a 2002. évi költségvetés hasonló fejezetei. A mikro-, kis- és középvállalkozások további fejlesztése ezért jelentős visszaesést mutat a korábbi két évhez képest. Pedig az európai uniós csatlakozás után még komolyabb versenyben kell majd helytállniuk a magyar vállalkozásoknak, ezért arra lenne szükség, hogy a csatlakozásig hátra lévő jó egy évben a kormány - a lehető legnagyobb erőforrásokat összpontosítva - vissza nem térítendő támogatásokkal a kis- és közepes vállalkozások feltőkésítését, a beindult modernizációs folyamat további erősítését támogassa.
(14.50)
Ezzel szemben azt látjuk - ahogyan az előbbi vezérszónoklatban szocialista képviselőtársam kifejtette -, ők nem látják azt, hogy a vissza nem térítendő támogatások valóban érdemi fejlődést, fejlesztést adnának ennek a szektornak, és inkább különböző hiteltámogatásokkal igyekeznek elérni azt, hogy a versenyképesség ezen a téren javuljon.
Mi azt gondoljuk, hogy a vissza nem térítendő támogatásoknak azért lenne jelentős szerepük a hátralévő egy év során, mert ez az az időszak, amikor még saját döntési hatáskörrel, a magyar parlament, a magyar kormány önálló elhatározása alapján olyan mértékű támogatást juttathatna ennek a szektornak, amelyre az Európai Unió tagjaként már nem lesz lehetőségünk.
A tőkeszegény mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek korszerűtlen technológiával és gépekkel dolgoznak, nem lesznek versenyképesek az Unióban. Arra lehet számítani, hogy a kis- és közepes vállalkozói szektorban működő vállalkozások közel 15 százaléka kerülhet felszámolásra. Ezzel jelentős munkahelyek szűnnek meg, ami a jelenlegi foglalkoztatáspolitikai tendenciát figyelembe véve, krízishelyzetet okozhat majd a magyar foglalkoztatáspolitika terén.
Úgy látjuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások gyengítése, a közúti árufuvarozás terén várható igen szigorú szabályozások, amelyeknek köszönhetően a közúti árufuvarozók körülbelül 30-40 százaléka nem lesz versenyképes az európai uniós versenytársak mellett, jelentős visszaesést, visszalépést fog hozni ebben a gazdálkodási szektorban. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi kormánynak átfogó, minden területre kiterjedő stratégiát kellene alkotnia ahhoz, hogy a csatlakozásig és a csatlakozás után következő időszakban a kis- és középvállalkozói szektornak olyan támogatási rendszert dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi azt, hogy a kibővült piacon a sokkal erősebb gazdálkodási versenyhelyzetben meg tudják állni a helyüket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hiányos, nem kellő mértékű állami támogatás mellett lényeges tényező az állami és önkormányzati fejlesztések és beruházások visszaesése is. Mint ahogy már az előzőekben említettem, a kis- és közepes vállalkozások sikereinek egyik alapja volt az, hogy az élénkülő és bővülő önkormányzati és állami beruházások piacán a közbeszerzéseknek köszönhetően egyre több lehetőséghez jutottak, a munkák nagy részét ők tudták elvégezni.
Ha az önkormányzati és állami szektorban visszaesik a beruházások mértéke, teret enged a kormány a multinacionális, nem hazai tulajdonú vállalkozásoknak, ez a kis- és közepes vállalkozások gazdálkodási körülményeit tovább ronthatja. Ha nincs állami és önkormányzati támogatású beruházás, akkor a tervezőirodák nem fognak tudni miben gondolkodni, és ha hosszú távon nem lesz mit tervezniük, akkor ennek köszönhetően évekig nem lesz magas színvonalú, magas volumenű fejlesztés és beruházás sem.
A most tárgyalt beszámolóban leírtak szerint valójában jó gazdaságpolitikát folytatott 2001-ben és 2002-ben a polgári kormány. Ezt jelzi az is, hogy a világgazdasági recesszió ellenére a magyar gazdaság fejlődése minden évben legalább kétszerese volt az Európai Unió fejlődési átlagának. Úgy vélem, jó volna, ha a szocialista-szabad demokrata kormány végre belátná, hogy a píár helyett a valódi tenni akarás és a valódi tettek ideje érkezett el, mert ennek a szektornak, a kis- és középvállalkozások szektorának mielőbbi sürgős intézkedésekre van szüksége. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
