DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hazánkban működő vállalkozások több mint 99,9 százaléka kis- és középvállalkozásnak minősül. A 2001-ben nyilvántartásba vett vállalkozások száma ma már meghaladja az 1,1 milliót. Ez a vállalkozói kör adja a foglalkoztatottak 64 százalékát, és a GDP-nek is közel 50 százalékát állítja elő. Igaz, az exportból való részesedés terén a nagyvállalatok vannak előnyben, mert a magyar export egyötödét adják csak a kisvállalkozások, azonban arányuk növekvő. A gazdasági-társadalmi szerepük, jelenőségük és a küszöbön álló uniós csatlakozásunk egyaránt azt teszi indokolttá, hogy javítsuk a versenyképességüket, és megkülönböztetett kezeléssel segítsük ezt a folyamatot.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény 11. §-a írja elő azt, hogy a kormány évente számoljon be a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszerük alakulásáról. A két beszámoló, amelyet a kormány nevében az Országgyűlés elé terjesztettem, azonos szerkezetben mutatja be az Országgyűlésnek a kis- és középvállalkozások fejlesztési céljainak megvalósítására tett intézkedéseket, összefoglaló helyzetelemzést ad a kis- és középvállalkozói szektor fejlődésének legfontosabb ismérveiről, bemutatja a kis- és középvállalkozói szektornak juttatott állami támogatásokat, valamint a kis- és középvállalkozások részesedését a banki hitelekből és a közbeszerzésekből.
2000-ben és 2001-ben egyaránt alkalmazásra kerültek a vállalkozásfejlesztés közvetett és közvetlen eszközei. 2001 óta van lehetőség beruházáshoz fűződő kisvállalkozói adókedvezmény és kamatbonifikáció igénybevételére is. A beruházási adókedvezménnyel több mint 43 ezer mikro- és kisvállalkozás élt, 83 milliárd forint értékben csökkentve ezzel az adózás előtti eredményét. Közel 3 ezer kis- és középvállalkozás pedig hiteleinek kamatkedvezménye alapján 1 milliárd forintnyi adókedvezményt vehetett igénybe.
A 2001. évről készített beszámoló mutatja be a 2001 januárjában meghirdetett Széchenyi-terv keretében juttatott támogatásokat. Az adatokból látható, hogy a Széchenyi-terv kerete - bár a támogatási kötelezettségvállalások az előző évekhez viszonyítva jelentősen bővültek - a vállalkozóknak csak egy szűk csoportja, mindössze fél százaléka számára volt nyitott, fél százalékuk jutott állami támogatáshoz. Ehhez képest az adókedvezményeket közel nyolcszor többen vehették igénybe, mint amennyien állami támogatáshoz jutottak.
A kis- és középvállalkozásokról szóló törvénnyel létrehozott, kifejezetten a kis- és középvállalkozói szektor támogatását szolgáló kis- és középvállalkozói célelőirányzatból 2001-ben a központi pályázati rendszer keretében az előző évhez képest 56 százalékkal több, 1058 pályázat részesült támogatásban, 2000-hez képes közel három és félszer nagyobb, mintegy 12,8 milliárd forint összegben. Ez a célelőirányzat a pályázatokon kívül mindkét évben más célok megvalósítását is szolgálta. Ezek közül kiemelkedik az Európai Unió PHARE-forrásainak felhasználásával működtetett, a kis- és középvállalkozói programok társfinanszírozása, a Hitelgarancia Rt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és az Eximbank kis- és középvállalkozások részére nyújtott szolgáltatásainak támogatása, valamint az öt leghátrányosabb helyzetű megye által lebonyolított decentralizált pályázati rendszer finanszírozása.
A központi költségvetési forrásokból 2001-ben a mikrovállalkozások összesen 303 323, a kis- és középvállalkozásoknak megfelelő vállalkozások pedig 77 556 esetben részesültek támogatásokban. A vállalkozások részére a 2001. évben kifizetett összeg 45 százalékkal nőtt, és összesen 210 milliárd forint volt, amelynek mintegy 85 százalékát az agrártárca és az agrárvállalkozásoknak nyújtott támogatások tették ki. Az adatszolgáltatást teljesítő előirányzatok forrásából finanszírozott pályázatokon adatszolgáltatás alapján számításba vett támogatási programokon belül összességében a két év során 97 százalék körüli volt a kis- és középvállalkozások részaránya, és a szektor vállalkozásai részére az összes támogatásoknak mintegy négyötödét fizették ki. A mikro- és kisvállalkozások 2001-ben 6 százalékkal többen, közel 52 ezer esetben vettek fel hitelt, 1,4 milliárd forint keretösszegben. 2001-ben a kis- és középvállalkozások hitelállománya 21 százalékkal növekedett az előző évhez képest.
A Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a kkv.-knak nyújtott garanciavállalás összege 104 milliárd forint volt, a kezességvállalási szerződések száma pedig ezzel közel háromszorosára, a garanciavállalások összege pedig több mint két és félszeresére emelkedett. A szektor vállalkozásai 2001-ben összesen 2517 esetben nyertek közbeszerzési pályázatokon, ami kétharmados részarányt jelent az összes nyertes ajánlattevő között. Ez az előző évhez képest 39 százalékkal több, 358 milliárd forint összegű közbeszerzés elnyerését jelentette. Ez az összeg a 2001. évi pályázatokon elnyert közbeszerzések együttes értékének 59 százalékát teszi ki.
Tisztelt Ház! A beszámolókból, valamint az összesített adatokból egyértelműen kiderül, hogy a kis- és középvállalkozói szektor mind szerkezetében, mind mennyiségi mutatóiban fejlődést mutat.
(14.10)
A szektor támogatottsága növekedett a különböző kedvezmények igénybevételénél, a százalékos arány pedig nőtt. A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatások, kedvezmények hatása, hatékonysága azonban csak a fejlesztések üzembe helyezése után lesz majd mérhető. Ezért a beszámolók nem értékelik a támogatások gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását. Ennek az az oka, hogy a 2000-ben és 2001-ben működtetett támogatási konstrukciók, a Széchenyi-terv egyes pályázatai nem tartalmaztak olyan mérőszámokat, amelyek alapján a pályázat hatásossága, a működtetésével elért eredmények értékelhetőek lennének.
Ebből következően nem állapítható meg az sem, hogy a Széchenyi-terv milyen gazdaságfejlesztő hatást fejtett volna ki. A hatásosság mindössze a felhasznált pénz összege és az igénybe vevő vállalkozások száma alapján értékelhető. Ezen a mérési skálán mérve viszont a Széchenyi-terv eredményessége meglehetősen alacsony.
Úgy ítéljük meg, hogy a korábbi évek tapasztalatait is felhasználva a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét elsősorban a következő területeken kell majd erősíteni, amit meg is kezdtünk. Az egyik az EU-integrációs felkészítés területe, a másik a kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének segítése azért, hogy a kis- és középvállalkozók a piaci finanszírozási és tanácsadási szolgáltatások ügyfeleivé válhassanak. Ennek az lehet a mottója, hogy adófizetőből mindig kevesebb van, megtakarítóból pedig több. A feladat az, hogy a megtakarítók megtalálják azokat a kisvállalkozásokat, amelyek beruházásait képesek majd a megtakarításaik becsatornázása révén segíteni.
Végül a harmadik terület, ahol erősíteni kell a kis- és középvállalkozások felé folytatott tevékenységet: az uniós csatlakozást követően az uniós pénzalapokra történő pályázásnál jobb esélyekkel tudhassanak indulni, a jól felkészített kis- és középvállalkozói szektor képes legyen a számunkra megnyitott támogatási területeket, támogatási pénzeket jól hasznosítani és igénybe venni.
Éppen ezért az idei konkrét pályázati célokat minden esetben a versenyképesség javítása, az EU-csatlakozásra történő felkészítés érdekében fogalmaztuk meg. A pályázati feltételek kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a kiírt projektek hatékonysága utólag is, de akár menet közben is mérhető legyen. Ezen túlmenően a fejlesztések megvalósításához az elkövetkezendő években is gondoskodni kell olyan nagyságú célelőirányzat elkülönítéséről, ami lehetővé teszi a kormány kis- és középvállalat-fejlesztési stratégiájának megvalósítását és az indokolt támogatási igények kielégítését.
Fontos feladat továbbá, hogy az előcsatlakozási alapokból rendelkezésünkre álló, majd a csatlakozást követően az uniós alapokból elnyerhető forrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel, és folyamatosan biztosítható legyen az ezeket kiegészítő és alapfeltételt jelentő kormányzati társfinanszírozás.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő beszámolók azt támasztják alá, hogy a mikro-, a kis- és középvállalkozási szektor fejlesztése terén mind 2000-ben, mind 2001-ben jelentős lépések megtételére került sor. Az eszközök széles skálája segítette e vállalkozások talpon maradását és megerősödését. Ezt a folyamatot a jövőben is folytatni kívánjuk.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a J/643. számú és a J/1841. számú jelentéseket, az azokhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatokat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
