ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Megvárom, amíg Harrach Péter elnök úr is elfoglalja a helyét.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Két dolgot szeretnék kihangsúlyozni a magam részéről a hozzászólásomban, és két dologhoz szeretnék visszanyúlni, amit egyrészt Kuncze Gábor képviselőtársunk mondott, hogy minden kormány a maga részéről megpróbálta a gazdaságélénkítés területén a megfelelő lépést megtenni. Ebben mindig az a kérdés, hogy milyen hatással tudta ezt megtenni. A másik, amit Szalay államtitkár úr mondott, hogy minden egyes gazdaságélénkítés, kis- és középvállalkozások irányába tett gesztusok vagy lépések később fejtik ki hatásukat, és ugyanez vonatkozik a Széchenyi-tervre is, hiszen az államtitkár úr is elismerte, hogy bizonyos területeken a Széchenyi-terv később fejti ki a hatásait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy érzem, hogy rettentő rossz úton járunk, mert ha csak azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a Széchenyi-terv ezen a területen mely köröknek próbált meg kedvezni a feltételezések szerint, akkor ne lepődjenek meg azon a kormánypárti képviselők, ha áprilisban vagy májusban a különböző források után a döntések meglesznek, akkor hány csalódott önkormányzat vagy vállalkozás fogja azt mondani, hogy egészen biztos, hogy a kormány közeli körökhöz tartozó önkormányzatok vagy vállalkozások kapták meg a munkát vagy adott esetben a támogatást. Tehát ez egy nagyon helytelen forma, minden parlamenti párt volt már kormányon, és minden parlamenti pártnak felhívnám a figyelmét, és ezért a Magyar Demokrata Fórum megpróbál ebben a kérdésben korrektül viselkedni, hogy nem mutogat visszafelé, hanem előre próbál dolgokat megfogalmazni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből kifolyólag én állítom - hisz maga a Széchenyi-terv egy nagyon rövid időszakot élt meg, 2001-2002, a kormányváltás időszaka, és kész, kifújt -, ebből a szempontból, amit az államtitkár úr is mondott, nem is fejthette ki még a hatását, az eredmények majd később igazolják vissza, hogy azok a lépések jók voltak-e vagy sem. De érdemes továbbfolytatni, és érdemes abból a szempontból is továbbfolytatni, hiszen ilyen vizsgálatok nem történtek, hogy ma Magyarországon 3,5 millió ember tart el 6,5 millió embert.
Az Európa Tanács január végi ülésén elkészült Európa jelenlegi korfaösszetétele - halálozás, népességszaporulat, elöregedés tendenciája -, és ebből a szempontból Magyarország rettentő rossz helyzetben van. Ezt kihangsúlyozom azért is, hiszen ha gazdaságélénkítésről beszélünk, és megpróbálunk abba az irányba hathatós intézkedéseket tenni, akkor vele párhuzamosan kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adott esetben ebben a rendszerben, ebben a népességfogyásban, elöregedésben milyen hatékonyságot tudnak kifejteni annak érdekében, hogy adott esetben, mondjuk, a 3,2 millióra csökkenő foglalkoztatotti létszámnak mekkora nagyságrendet kell a későbbiekben eltartania.
Meg kellett volna vizsgálni azt is, hogy jelenleg Magyarországon a vállalkozási támogatások hatása, vagy adott esetben a meg nem történő lépések folyamatában hova került a magyar élelmiszeripar, hova került a magyar könnyűipar, hova került a szolgáltatóipar, az energiaszektor, az iparművészet, a kézművesek. Nincs olyan felmérés jelenleg Magyarországon, hogy adott esetben ezen szektorok elgyengülése, megszűnése következtében hány hazai kis- és középvállalkozás szűnt meg ezzel párhuzamosan, adott esetben ezen szektorokba milyen külföldi beáramlások voltak, és milyen mértékben kerültek át külföldi kézbe ezek a szektorok.
Tehát ez is nagyon fontos kérdés, mert az uniós csatlakozásunknál nagyon fontos az, hogy a hazai kis- és középvállalkozások erősödjenek meg, hogy a szolgáltatói szektorba és a hagyományos magyar iparterületeken is, a hagyományos magyar szolgáltatói szektorokon belül is lehetőleg a hazai kis- és középvállalkozások legyenek versenyképesek külföldön, esetleges versenyhelyzetben a külföldi kis- és középvállalkozásokkal. Ezt mind azért mondom, hiszen Magyarországnak ma is megvan a lehetősége arra, hogy a határon túlra is kinézzen, akár Erdélybe, akár a Vajdaságba. Pontosan most, ebben az időszakban a népességfogyás miatt is szükséges lenne a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, még olyan áron is, hogy vissza nem térítendő támogatásokkal a határon túl, mint ahogy Magyarországon is más külföldi gazdasági társaságok megteszik azt a lépést, hogy állami segítséggel vásárolják fel a különböző szektorokat, vagy adott esetben abból a célból, hogy piacot szerezzenek, vagy adott esetben abból a célból, hogy az Európai Unión belül is versenyképesek legyenek.
Nagyon sajnálom, hogy a vitáink, a parlamenti vitáink általában leülnek abból a szempontból, hogy egy-egy témára próbálunk meg koncentrálni, de átfogóan ezen kérdésköröket nem próbáljuk meg vizsgálni, hiszen hosszú távon a magyar gazdaság fejlődése, megerősödése, a gazdasági növekedés biztosítása a mindenkori hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének a hatékonyságán múlik. És ha ebből a szempontból a mai viszonyok között a magyar kis- és középvállalkozások csak hitelfelvétellel kapnak támogatást, akkor én úgy érzem, hogy ez a sáv túlságosan ki fog szélesedni, ami nem fogja a számukra lehetővé tenni azt, hogy az európai uniós csatlakozás után Magyarország, a hazai kis- és középvállalkozások versenyképesen fel tudják venni az Unió tagországaival és az azonos nagyságrendű kis- és középvállalkozásokkal a versenyt.
(16.40)
Nem véletlen, hogy az Európa Tanácson belül is élesen foglalkoznak a kis- és középvállalkozások kérdésével - és itt Horváth János képviselőtársam is utalt erre a kérdésre -, hisz az országnak a sorsa hosszú távon pontosan ebből a szektorból és ebből a szegmensből, a hazai kis- és középvállalkozások megerősödéséből fogja biztosítani azt a gazdasági növekedést és azt a szociális bevételi hátteret, amit adott esetben a népességfogyásból, az elöregedés tendenciáiból ez az ország még tíz vagy húsz év múlva el fog szenvedni, hisz ma, jelenleg 30 ezerrel csökken Magyarország lélekszáma.
Nagyon helytelen az a megközelítés is, amikor a parlamenten belül beszélünk arról, hogy mekkora ma Magyarországon a munkanélküliség. Általában a kilencvenes évekhez és annak a foglalkoztatási arányaihoz próbálják meg hasonlítani a mai munkanélküliség összetételét. Ez is nagyon helytelen lépés ebből a szempontból, hiszen fogy a magyarság, kevesebb gyermek születik, idősödik a korosztály, fogalmazzunk így, és vele párhuzamosan a magyar életkor tulajdonképpen az egészségkárosító hatások szempontjai miatt is messze alatta marad az európai uniós életkoroknak.
Tehát ezekben az összefüggésekben kellene nagyon pontosan kialakítani a gazdaságfejlesztést, és minden szegmensét végigvizsgálni annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat hogyan tudjuk visszaállítani vagy visszahozni abba a tendenciába, amit adott esetben külföldi gazdasági társaságok vagy külföldi kis- és középvállalkozások állami pénzekből felhasználva... Hisz nagyon jó példa, tavaly fölhívtak engem is, hogy szép lassan a magyar nyomdaipar lengyelek - elnézést a kifejezésért - kezébe kerül, állami forrásokból dotálva. És akkor mi lesz, elnézést, a magyar kis- és középvállalkozásokkal, amelyek a nyomdaipar területén végzik a tevékenységüket?
Tehát ezeket a tendenciákat kellene vizsgálni, és ebből leszűrni azokat a tanulságokat, amelyekre valóban hosszú távon rá lehet építeni egy gazdaságélénkítést, egy gazdaságfejlesztést, egy kis- és középvállalkozási támogatási rendszert. Mert ha minden egyes kormányváltozásnál állandó jelleggel valami újat próbálunk meg bevezetni, és nem várjuk meg annak a hatását, hogy adott esetben az előző kormány időszaka alatt megfogalmazódott gazdaságélénkítő lépések hosszú távon milyen hatást váltanak ki, hanem egyből csak a negatív dolgokat vizsgáljuk meg, akkor ez az ország soha nem fog tudni előrébb jutni, és ennek az országnak sajnos negatív élményben lesz része, főleg a hazai kis- és középvállalkozásoknak az európai uniós csatlakozás után.
Tehát én azért kérem a kormányt, az államtitkár urat is, hogy ebből a szempontból próbáljuk megvizsgálni a hazai kis- és középvállalkozások kérdését - és a beszámolót, mint ahogy képviselőtársam is elmondta, tulajdonképpen támogatni tudja a Magyar Demokrata Fórum -, és szokjon le a parlament arról, főleg most, ebben az időszakban - hisz ahogy elmondtam, mindegyik frakció volt már kormányzó párt -, hogy visszafelé próbál meg mutogatni. Tessék egységesen, valami úton-módon, közös álláspontok alapján az előremutató célokat megfogalmazni, és a parlament patkójában helyet foglaló kormánypárti és ellenzéki képviselőket is meggyőzni annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozások még erőteljesebb támogatást tudjanak élvezni, és visszaállítani azokat a szektorokat, amelyek a mai viszonyok között rettentően meggyengültek Magyarországon.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
