NAGY JENŐ
NAGY JENŐ
NAGY JENŐ, az idegenforgalmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága 2003. március 25-én megtárgyalta a “Jelentés a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről” című J/1841. számú országgyűlési határozati javaslatot.
Az előterjesztő a bizottság elé egy korrekt, statisztikai adatokkal alátámasztott, áttekinthető anyagot tett le. A beszámoló tulajdonképpen a második beszámoló, amely a kis- és középvállalkozások helyzetéről szól. Ezt a beszámolási kötelezettséget a kormány részére az 1999. évi XCV. számú, a kis- és középvállalkozásokról, azok támogatásáról szóló törvény írja elő. Mivel ez már a második beszámoló, így tendenciákat is be tudott mutatni, a beszámoló statisztikai mutatószámok segítségével szemléltette a megtett kormányzati intézkedéseket, azok következményeit.
Az anyagból megtudhattuk, hogy 2001-ben több mint egymillió kis- és középvállalkozás volt regisztrálva Magyarországon, ha a működő vállalkozások számát nézzük, akkor ez a szám 840 ezer. Az előző évhez képest a regisztrált vállalkozások száma kismértékben emelkedett, a működők száma hatezerrel csökkent. A számokból az is kiderül, hogy a Magyarországon működő vállalkozások 99,9 százalékát a kis- és középvállalkozások adják.
A vállalkozásokban foglalkoztatottak 64 százaléka dolgozik ebben a szektorban. A GDP-ből 50 százalékkal részesednek a kis- és középvállalkozások, az exportból 2000-ben egyötöd, 2001-ben egynegyed volt a részesedésük. Jelentős lépés volt a kis- és középvállalkozások életében a kis- és középvállalkozási célelőirányzat létrehozása, valamint a mikrohitelezés támogatása. 2001-ben a Széchenyi-terv keretében 11 pályázati konstrukcióban 12,8 milliárd forint pályázati pénzhez jutottak. Jelentős volt a kis- és középvállalkozások életében a beruházási adóalap-kedvezmény, amely 2001-ben 10 millió forintig lehetővé tette az adóalap csökkentését. Örvendetes, hogy ez a szám 2002-ben már 30 millió forintra emelkedett. Hasonlóan fontos támogatási forma volt a beruházási hitelekhez adott támogatás 40 százaléka a hitelkamatok után.
A bizottság ülésén mindkét oldal egyetértett abban, hogy a magyar gazdaság meghatározó pillérének számító kis- és középvállalkozások működési feltételeit folyamatosan javítani szükséges. Elhangzott olyan vélemény, hogy törvényt kell alkotni annak érdekében, hogy ez a szektor hosszabb távon, folyamatosan, kiszámítható módon jusson pályázati úton fejlesztési forrásokhoz. El kell érni, hogy a közbeszerzési pályázatokon, beleértve az önkormányzati fejlesztéseket is, eredményesen indulhassanak. Fejlődésük érdekében a beruházási adókedvezményt fenn kell tartani.
Szintén képviselői hozzászólásban hangzott el, hogy a prioritást élvező hitel- és kamattámogatás mellett a kisvállalkozások tőkejuttatását is meg kell oldani. Aggodalommal tették fel néhányan a kérdést, az önkormányzatok feszített gazdálkodása mellett vajon jut-e pénz olyan helyi fejlesztésekre, amelyek kivitelezői pontosan a kisvállalkozások lehetnének.
Teljes egyetértés volt a bizottságban, hogy a kormány és valamennyi parlamenti párt feladata e kérdésben közös. Az Európai Unióba tőkeerős, kiszámítható gazdasági környezetben dolgozó, versenyképes vállalkozásokkal kell belépnünk, csakis így lehetünk sikeresek. Egyetértésünk kifejeződött a szavazásban is, a bizottság egyhangú szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül a jelentést elfogadásra és parlamenti vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
