PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1998-2002 közötti kormányzati ciklusban a polgári kormány egyik legfontosabb feladatának tekintette a vállalkozások minden kategóriájának a fejlesztését. A kormányzat a versenyképesség feltételeinek javítását igen változatos eszközökkel valósította meg. Ilyen eszközök voltak: a már említett bürokráciacsökkentés; az adó-, valamint a járulékterhelés mérséklése; a támogatások és különösen a tőketámogatások növelése; az innováció segítése és bátorítása; az EU követelményeinek és az európai piacok feltételeinek megismertetése; a munkaerő felkészítése és képzése.
A felsorolt intézkedések különösen fontosak voltak a kis- és közepes vállalkozások számára, mert Magyarországon meghatározó ezek gazdasági és társadalmi szerepe. Mindannyian tudjuk, hogy hazánkban a működő vállalkozásoknak több mint 99 százaléka kis- és közepes vállalkozás, a foglalkoztatottak mintegy kétharmadát ők alkalmazzák, nagyon sok magyar család megélhetését biztosítva ezzel. A kisvállalkozások támogatása a fejlett európai országokban, így az EU országaiban is kiemelt jelentőségű, a támogatás szükségességét a cégek nemzetgazdasági jelentősége és az indokolja, hogy a kisvállalkozás kisebb tőkeereje és mérete minden tekintetben versenyhátrányt jelent a nagyvállalatokkal szemben.
Vizsgáljuk meg, milyen konkrét tényezők indokolják azt, hogy a magyar gazdaságpolitika a prioritásai közé helyezze a kis- és középvállalkozások támogatását.
A hazai kisvállalkozásokat még keményebb követelmények elé állítja, hogy a multinacionális vállalatok nemzetközileg versenyképes vállalkozói kultúrát hoztak az országba, ami ugrásszerűen megváltozott, és nehezen követhető versenyfeltételeket támaszt a hazai vállalkozások felé. A hazai és ezen belül a nemzeti vállalkozások az elmúlt néhány évben fejlődésnek indultak, ám tőkeellátottságuk, likvid eszközeik messze alatta vannak a sikeres működéshez szükséges szintnek.
A hazai kis- és középvállalkozások további nagy problémája a piacra jutás, piacok szerzése, piacaik bővítése. Nagyon lényeges eleme a magyar gazdaság fejlesztésének, mennyire ismerjük fel, hogy a következő időben geopolitikai helyzetünk következtében Kelet és Nyugat nagy árucseréjét bonyolító országa lehetünk.
Az is gondot okoz továbbá, hogy a hazai vállalkozások beszállítási aránya a nemzetközi társaságokhoz képest igen szerény, mindössze 15-20 százalék az összes beszállításból. Ahhoz, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások érdemben megjelenhessenek az Európai Unió piacain, előbb a hazai piacon kell stabilizálni helyzetüket, és a versenyt először az importtal szemben kell megnyerniük: ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a nagyvállalatok beszállítói legyenek. Mindehhez a technikai és technológiai fejlesztéseket fokozottabban kell támogatni.
Sajnálatos tény azonban, hogy a magyar kis- és középvállalkozások rendkívül alultőkésítettek. A polgári kormányzat, felismerve a gazdaságpolitikai szükségszerűséget, útjára indította a Széchenyi-tervet. Ebben a korábbi rendszerektől eltérően nemcsak hitel- és kamattámogatásokat nyújtott a vállalkozásoknak, hanem beruházási tőkét is, megvalósítva ezzel egy kiszámítható, tervezhető, a tőke hiányát mérséklő pályázati rendszert.
2001 a Széchenyi-terv éve volt: 2001 januárjában hirdette meg először a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv pályázatait, amely az előző évinél jóval nagyobb keretből nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást a kis- és középvállalkozások számára. Ám nem csupán a pénzügyi támogatások megszerzésére, hanem kedvezményes hitelek felvételére is lehetőségük nyílt; ráadásul 2517 alkalommal nyertek közbeszerzésen kis- és középvállalkozások a 2001. év folyamán, ami jelentős növekedés a megelőző évekhez viszonyítva. A Széchenyi-terv beruházási tőkét is juttatott a vállalkozásoknak, és ezzel még mindig nem értünk a kis- és középvállalkozásokat érintő kedvező intézkedések végére: meg kell említeni a beruházási adóalap-kedvezményt és a beruházási kamatkedvezményt is.
A jelentést áttanulmányozva láthatjuk, hogy mindössze két esztendő alatt, a 2000. és 2001. évben milyen nagy fejlődést értünk el ezen a téren, és hogy a Széchenyi-terv igen nagy hasznára vált a kis- és középvállalkozásoknak. Ezen gazdaságpolitika eredményeként növekedett a kis- és középvállalkozások részesedése a GDP előállításában, az exportban és különösen figyelemreméltóan a foglalkoztatásban. Most, az európai uniós csatlakozás küszöbén különösen fontos lenne a program eredeti formában történő folytatása, hiszen a hazai vállalkozásoknak nem kis kihívás lesz szembenézni az uniós vállalatok versenyével. Most lenne csak igazán fontos a kis- és középvállalkozók közvetlen tőkejuttatás-elérési lehetőségeinek a biztosítása.
A jelenlegi kormánypártok gyakran kritizálják a Széchenyi-tervet, mondván, kevés vállalkozásnak adott közvetlen támogatást, és nem is volt igazán eredményes. Nos, én meg vagyok győződve arról, hogy a hazai kisvállalkozók nagyon örülnének, ha most is élne az a kormánypártok által nem elég eredményesnek minősített gazdaságélénkítő terv, amely igen hatékonyan javította versenyképességüket és piacra jutási feltételeiket.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Széchenyi-terv számos egyéb programot is tartalmazott. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy ezen beruházások kivitelezését többségében helyi kis- és középvállalkozások végezték. Így nem mehetünk el természetesen szó nélkül a mellett a tény mellett sem, hogy a Széchenyi-tervnek milyen számottevő, indirekt gazdaságélénkítő és gazdaságfejlesztő hatása volt.
A beszámolóra visszatérve azt önmagában nem kifogásolhatjuk, statisztikailag korrekt, a 2000. és 2001. évi kormányzati eredményeket hitelesen mutatja be. Csak egy dolog nem érthető: az, hogy mi indokolta ennek a gazdaságpolitikának a leállítását. A Széchenyi-terv megszüntetése az elmúlt esztendőben, közvetlenül az Európai Unióba történő belépésünk előtt több volt, mint hiba, hiszen látható volt, amint a kis- és középvállalkozói szektor támogatottsága növekedett, a különböző kedvezmények igénybevételénél százalékos arányuk is nőtt. Ígéretek természetesen azóta is születtek és születnek, hiszen alig egy hónapja beszélt a miniszterelnök úr itt, a tisztelt Ház előtt az Európa-tervről, de a gyakorlatban ezeket az intézkedéseket a hazai vállalkozások nem érzik.
(15.20)
A multinacionális cégek azonban, noha vannak kisebb problémáik, viszonylag jól érzik magukat az országban, és ez jó. Időszerű lenne azonban olyan állapotot elérni, amikor ezt a nemzeti kézben lévő vállalkozásokról is elmondhatnánk. Nem arra kell törekednünk, hogy a külföldi tőke helyzetét nehezítsük, hanem azt kell elérnünk, hogy a hazai vállalkozások számára se legyenek a feltételek kedvezőtlenebbek a külföldiekénél. A sikeres európai uniós csatlakozás minimális feltétele a nemzeti vállalkozások megerősödése, termelékenységük jelentős javulása, jobb tőkeellátottságuk biztosítása. Ebben a tekintetben a polgári kormány megkezdte a munkát, amit folytatni kellene.
Másik fontos feladat az uniós követelményrendszer, a jogszabályok, minőségi környezetvédelmi feltételek megismertetése a vállalkozókkal. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kisvállalkozók számára az uniós pályázatok elkészítése igen nagy nehézségeket jelent, ezért a kormánynak meg kell teremtenie a szakszerű pályázatok elkészítésének szakmai és pénzügyi feltételeit. Szükséges lenne egyfajta egységes, átlátható megjelenés a kormányzat részéről, különösen vidéken, hiszen elméletileg most is nagyon sok kormányzati ember dolgozik egy-egy településen, kistérségben, hogy annak fejlődését valamilyen formában elősegítse, de ezek munkája nem összehangolt, nem egységes, és nem szervezett keretek között folyik.
Ezt muszáj transzparens mederbe terhelni, mert a helyi kisvállalkozók nem tudnak igazán kitől segítséget kérni, nincsenek tisztában létező lehetőségeikkel. Fontos továbbá, hogy a vállalkozások különböző csoportjaira mielőbb elkészüljenek a hatástanulmányok, a pozitív hatásokra való felkészülés és a negatív hatások kivédése érdekében. Képesnek kell lennünk igénybe venni minden olyan eszközt, amellyel a kevéssé magyar vállalkozásokat és piacainkat eurokonform módon védeni tudjuk. Az Európai Unió a fejlesztéseket sikeres pályázat esetén is többnyire utólag finanszírozza, ezért szükség van olyan banki konstrukciók kialakítására, ami a vállalkozók ebből eredő pénzügyi terheit enyhíteni tudja.
A kormány a választások óta eltelt időszakban érdemben nem tett semmit a mintegy 850 ezer hazai vállalkozás versenyképességének erősítése érdekében. Ez különösen nagy hiba az európai uniós csatlakozás előtti utolsó esztendőben. Mindössze annyi látszik ebből a stratégiából, hogy a bankszféra elsődlegesen az a kör, amely alapvetően a kis- és középvállalkozások külső forráshoz jutását elő kell hogy segítse. Sajnos, azt kell hogy mondjam, hogy ez egy alapjaiban téves stratégia, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kisvállalkozások legnagyobb része nem igazán hitelképes ügyfél a nagy bankok szemében. A nagy, külföldi tulajdonú bankok a tapasztalatok szerint nem szívesen foglalkoznak a kisvállalatokkal, azok finanszírozásával. Számukra tehát a külső forrásoknak ez az ajtaja bizony többnyire zárva van.
A Magyar Demokrata Fórum szerint egy felelős kormány számára kiemelt feladat kell hogy legyen a kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi súlyának növelése. A Széchenyi-terv pályázatainak jelentős sikerei igazolják, hogy szükség és igény van a folytatásra. A Magyar Demokrata Fórum szerint kiemelt fontosságú, hogy a kormány a magyar kis- és középvállalkozások támogatását rövid időn belül legalább a Széchenyi-terv színvonalára emelje. Az államnak tehát erősítenie és stabilizálnia kell partneri szerepét a gazdaságban, mert hazánk csak így léphet be az Európai Unió fejlettebb országai közé. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
