IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Miniszter Asszony! A gazdasági bizottságban, ahogy az előttem szólótól is hallottuk, ennek a törvénynek a gazdasági mozgatóerői, a lehetőségek, hogy mit tudunk a piaci viszonyok beemelésével javítani az egészségügyön, képezték a vita tárgyát. Természetesen a szakmaiság kérdése is nagy súllyal szerepelt, és a végén a hozzászólásomban szeretnék erre kitérni.
Mindenképpen érzékelhető volt egy aggodalom nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők részéről is, hogy vajon a piaci viszonyok beemelése hogyan s mint fog működni. Megfogalmazódott Molnár Albert szocialista képviselőtársunk részéről az, hogy ma a kamatokkal való operálás… - tehát hogy egyszerűen hitelekkel, szakmai befektetők révén is meg lehet oldani a kérdést, egyértelműen ez az aggodalom jelentkezett; tehát nem feltétlenül szükséges egy nagy gyógyszergyártó mogult rászabadítani egy kórházra, amikor a helyi menedzsment is a jelenlegi kamathelyzet ismeretében meg tudja oldani a feladatát.
Göndör képviselőtársunk részéről merült fel egy ilyen markáns megjegyzés, hogy a lehető legrövidebb időn belül piaci viszonyokat kell teremteni ebben a szektorban. Én ezzel kapcsolatban szólaltam fel, hogy tudomásunk szerint az Alkotmánybíróságnak van egy olyan állásfoglalása, hogy az egészségügyben a korlátozott piaci versenynek a joga megáll. Tehát nincsenek olyan kötelezettségeink, hogy itt ezt a nagyon hangsúlyozott szektorsemlegességet mindenképpen erősítsük, és egy olyan jellegű piaci versenyt indítsunk el az egészségügyben, amely esetleg jóvátehetetlen károkat okoz. Különösen szemléletes volt ez dr. Kapolyi László MSZP-s képviselő részéről, nála talán a szociáldemokrata gyökerek vetették fel azt a megközelítést, hogy mindenképpen szükséges a szakmaiságnak a figyelembevétele, és fájlalta, hogy a magyar privatizáció során eddig sem vettük igazából figyelembe az adott kultúra, az adott szakmai kultúra kiaknázását, és aggodalmát fejezte ki, hogy a praxisjog felfüggesztése vagy ennek a kizárása, hogy úgy mondjam, az orvostársadalomra rendkívül nagy hátrányt fog jelenteni, és ez esetleg nem kívánt következményekkel jár.
A meglepetés számomra az volt, hogy az alelnök úr, aki vezette az ülést, egyszerűen így zárta le ezt a vitát: “Megpróbálom néhány mondattal lezárni, és megkímélem a kormánymegbízott urat, hogy válaszoljon, hiszen a mai nap folyamán csupán arról kell nekünk dönteni, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e, a kérdésekre adott válaszokkal a témakör tulajdonképpen lefedésre került.”
Ezek után felmerül az emberben a kérdés, hogy egy bizottsági vita során lehet-e alkalmazni ilyenfajta diktatúrát, hogy ha egy kényes kérdés felmerül, akár kormányzó oldalról, akkor egy ilyen gesztussal fogom és lezárom a vitát. Mindez utal arra, hogy a gazdasági bizottságban egy nagyon komoly aggodalom fogalmazódott meg abban az irányban, hogy ezek a változtatások, amelyeket a tisztelt kormány ebben a törvénytervezetben javasol, nagyon-nagyon komoly olyan gazdasági és versenypolitikai szempontokat vetnek fel, amelyek kérdésessé teszik ennek a törvénynek a jogosságát.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
