DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos törvény 2000. január 1-je óta van érvényben, tehát joggal merül fel az a kérdés, hogy mi indokolja ilyen rövid határidőn belüli módosítását. Valóban, ezt a kérdés nyilván sokat föltették, és számomra sem volt az első pillanatban világos, hogy szükséges-e ilyen rövid határidőn belül egy törvényt módosítani, miért nem láthattuk előre mindazokat a problémákat, amelyeket most ez a törvényjavaslat orvosolni kíván.
Az első válasz erre nyilvánvalóan az, hogy a törvény működése során felhalmozott tapasztalatok azt kívánják, hogy tekintsük át, módosítsuk, tegyük korszerűbbé ezt a törvényt. A második fontos elv, ami arra ösztönöz, hogy a törvényen változtatnunk kell, az eljárási szabályok egyszerűsítésének szándéka. Önmagában ezzel a célkitűzéssel is egyetértünk, hiszen a cél az, hogy minél egyszerűbb eljárási szabályok határozzák meg a hétköznapjainkat, az életünket.
Ennek a törvénynek az én megítélésem és a szabad demokraták megítélése szerint a legfontosabb része a fogyatékosok közlekedési esélyegyenlőségének megteremtése. Nyilván ez a törvény nemcsak erről szól és ennek csak egy részéről szól, de mégis ez az az üzenet, amelyet szeretnénk eljuttatni a magyar társadalomba, amely kiemeli ezt a törvénymódosítást a szokványos törvénymódosítások közül.
A törvénymódosítás alapja egy 1988-ban elfogadott európai uniós ajánlás. Ez az ajánlás a fogyatékosokról szól alapvetően, és sok egyéb mellett meghatározza a fogyatékosok számára nyújtandó parkolási kártyák, illetve okmányok szabályait, kiadásának rendjét és a kártyákra vonatkozó előírásokat. Ezt egyébként a 100/1999-es országgyűlési határozat is megerősíti, ami egy országos fogyatékossági programmal foglalkozik, és ez kimondja mint végső célt a közlekedési esélyegyenlőség megteremtését, annak a lehetőségnek a felmutatását, hogy a fogyatékosok is a célállomáshoz a lehető legközelebb, a lehető legkényelmesebb módon parkolhassanak. Nyilvánvaló, hogy ezt csak egy egységes rend tudja megteremteni.
Sokan kérdezhették, hogy miért nem volt jó az eddigi rendszer, hiszen mindannyian láttuk az autókra kifüggesztett vagy kiragasztott, fogyatékosságot jelző matricákat. Nyilvánvaló a válasz is erre: az elmúlt időszak bizonyította, hogy nagyon sok visszaélés történt ezekkel a matricákkal, engedélyekkel. Egy olyan rendszerre van szükség, amely egyfelől jól követhető, folyamatos és naprakész nyilvántartással rendelkezik, és az egész kérdéskör biztosított és szabályozott a visszaélésekkel szemben.
Mi abból indulunk ki, hogy a törvényjavaslatnak ezek a rendelkezései jók, a cél elérésére alkalmasak. Nem mondjuk, hogy tökéletes, módosító javaslatunk ez ügyben lesz, hiszen szeretnénk még könnyebbé, még könnyebben elérhetővé tenni a fogyatékosok számára, de az irányt és a célkitűzést jónak tartjuk.
A törvénymódosító javaslatban még két olyan elemet fedeztünk fel, amelyet mi támogatunk, amelyeknek a célkitűzéseivel egyetértünk; részletszabályok módosítására természetesen a későbbiekben sor kerülhet. Az első ezek közül az eredetiségvizsgálat feletti ellenőrzési jogkörnek a BM Központi Hivatalához történő telepítésében áll. Mi ezt alapvetően jónak tartjuk, hiszen úgy gondoljuk, hogy az adatvédelmi szabályok körültekintő figyelembevétele csakis ebben a szabályozásban képzelhető el, vagy ez tűnik a legmegnyugtatóbb szabályozásnak, hiszen az összes probléma, amely akár liberális szemszögből, akár adatvédelmi, emberi jogi szemszögből fölmerülhet a nyilvántartások és az eredetiségvizsgálat kapcsán, mind ahhoz kötődik, hogy a személyes adatokhoz fűződő jog és azoknak a védelme mennyire biztosított az eljárás keretein belül.
Mi örülünk annak, hogy itt megnyugtató megoldást javasol a törvényjavaslat, ugyanakkor azt is biztosítja - s ez is általános társadalmi érdek -, hogy a bűnüldöző szervek természetesen hozzáférhessenek a számukra szükséges adatokhoz, de csakis ahhoz, nem többhöz, nem kevesebbhez, hanem ahhoz, ami az eredményes bűnüldözéshez szükséges.
Végezetül a harmadik fontos eleme a mi megítélésünk szerint ennek a törvényjavaslatnak olyan elem, ami talán nem népszerű első hallásra az állampolgárok számára, de a mi megítélésünk szerint fontos elem, hiszen a parkolások rendjét szabályozó elemről van szó; magyarul arról, hogy a parkolási társaságok hozzájuthassanak azokhoz az adatokhoz, amelyek a működésükhöz szükségesek. Ez nyilván a nem szabályszerűen parkolók számára nem jelent jó hírt; ugyanakkor ez is azokkal a fenntartásokkal él, amelyek meggátolják, hogy adatvédelmi szempontból aggályos gyakorlat alakuljon ki.
A jelenlegi gyakorlat, ahogyan egyik képviselőtársam az imént erre utalt, többféle aggályt fölvet. A közlekedési törvénynek ez a módosítása adatvédelmi szempontból a mi megítélésünk szerint megnyugtató módon rendezi ezt a kérdést.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A fentiekre való tekintettel a Szabad Demokraták Szövetsége alapvetően támogatja a törvényjavaslatot; úgy gondoljuk, helyes törekvések és helyes célkitűzések vezetik. Ugyanakkor néhány módosításra - elsősorban a fogyatékosok jogainak minél szélesebb körű biztosítása érdekében - szükség van. Ezeket a módosításokat vagy magunk megtesszük, vagy mások ilyen irányú módosító javaslatait támogatni fogjuk.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
