PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás működésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét és annak feltételeit. A törvény módosítását a nyilvántartás működésének és a közlekedési igazgatási feladatok ellátásának tapasztalatai, az időközben bekövetkezett jogszabályi módosítások és az eljárási szabályok egyszerűsítése tette szükségessé.
Az országos fogyatékosügyi program rendelkezik a közlekedés területén az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges feladatokról. A programban célkitűzésként szerepel, hogy korszerűsíteni kell az Európai Unió ajánlásának megfelelően a mozgáskorlátozott személyek parkolását lehetővé tevő parkolókártyákat. A törvényjavaslat a parkolási igazolványok jogszerű használatának ellenőrzéséhez szükséges jogszabályokat határozza meg olyan formában, hogy a parkolási igazolványok nyilvántartása a közúti közlekedési nyilvántartás részeként szerepeljen. Előírja továbbá, hogy a parkolási igazolványokkal kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzatok jegyzői, valamint országos illetékességgel a Belügyminisztérium Központi Hivatala gyakorolja.
A parkolási igazolvány nyilvántartásának kialakítása során érvényesíteni kell, hogy a nyilvántartás karbantartása az igazolvány kiadásával, visszavonásával, érvénytelenítésével egyidejűleg megtörténjen, ez a központi nyilvántartás az adatszolgáltatás igénybevételére jogosult hatóságok számára az ellenőrzés végrehajtásához azonnal elrendelhető és hozzáférhető legyen.
A bűncselekményekből származó járművek legalizálásának visszaszorítása érdekében létrehozott gépjárműeredetiség-vizsgáló állomások jogszabályban meghatározott, szigorú személyi és tárgyi, valamint adatvédelmi feltételek teljesítése mellett végzik munkájukat, tevékenységüket. Az e tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétét, valamint a jogszerű működést a törvény módosítását követően a Belügyminisztérium Központi Hivatala ellenőrzi. Az eredetiségvizsgáló állomások műszaki és okmányvizsgálaton alapuló megállapításai a közhiteles járműnyilvántartás adatainak megalapozását szolgálják. Az eredetiségvizsgáló tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a tervezet előírja a vizsgálatot végzők rendszeres képzését, lehetőséget biztosít a központi hivatal számára, hogy a technológiai fegyelem megsértése, a nyilvántartás vezetésének elmulasztása, illetve adatvédelmi szabályok megszegése esetén az eredetiségvizsgáló állomást a vizsgálatot végző hatóság a döntésében eltiltsa, illetve egyéb szabályok megsértése esetén az állomást bírsággal sújtsa.
Az elmúlt évben – sőt az azt megelőző években szintén – igen jelentős mennyiségben hoztak be hazánkba külföldről használt járművet. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik, tovább erősödik. A külföldi járművek forgalomba helyezése során a bűncselekményből származó járművek kiszűrése érdekében célszerű mindazon külföldi körözési nyilvántartásokban való ellenőrzés, amelyhez a magyar hatóságok hozzáférnek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium Központi Hivatala a rendelkezésére álló járműazonosító adatokból kizárólag a körözés tényére vonatkozó információkat kéri.
(18.50)
Az információáramlás másik oldala: az adatközlés jogszabályi alapjait az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvény módosításával lehet megteremteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gépjárművek tulajdonjogi változásával kapcsolatban a gazdasági forgalom biztonsága megkívánja, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a lekérdező a járműnyilvántartásban szereplő egyes adatokhoz hozzáférjen. Az elektronikus úton történő hozzáférés biztosítása esetén a nyilvántartó kizárólag a jármű gyártmányára és típusára vonatkozó tájékoztató adatokat, illetve egyéb adatok esetében az adategyezőséget vagy az adateltérés tényét igazolhatja csak vissza. A nyilvántartásban szereplő egyes jármű-azonosító adatokhoz és személyes adatokhoz a kérelmező ezen az úton nem jut hozzá.
A törvény hatályos rendelkezései szerint a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkérő a gépjármű valamennyi jármű-azonosító adatát megjelöli. Az adatok együttes közlésének megkövetelése nem életszerű, mert az adatkérésre jogosult kérelmező személy az esetek túlnyomó többségében nem ismeri a rejtett adatokat - az alvázszámot, motorszámot -, csak a rendszámot, a gyártmányt, a gépjármű típusát, illetve annak színét tudja felismerni, így károkozás vagy a parkolási feltételek szabályainak megsértése, autópálya-használati díj fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén a jogos érdek érvényesítése nehézségekbe ütközik.
Jelenleg két lépcsőben teljesíti a nyilvántartó a parkolási társaságok felé az adatszolgáltatást. Első lépcsőben rendelkezésükre bocsátja a jármű-azonosító adatokat, majd az ezek alapján megküldött kérelemre kapják meg a tulajdonos adatait. Ez a kétlépcsős adatszolgáltatás időigényes, és feleslegesen meghosszabbítja az eljárást, amelyet a tervezet szerinti szabályozás egyszerűsít.
Tisztelt Ház! A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény módosításával a rendőrség a vezetői engedély visszavonásához, a vezetésre való jogosultság szüneteltetésének elrendeléséhez szükséges nyilvántartási adatokhoz férhet hozzá.
Az elhangzottak alapján kérem képviselőtársaimat, hogy a törvénytervezetet vitassák meg, majd annak elfogadását szavazatukkal támogassák.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
