DOBÓ LÁSZLÓ
DOBÓ LÁSZLÓ
DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Parlament! Göndör István gondolataival szeretném kezdeni a mondanivalómat, és első problémaként azt vetném fel, hogy ön azt mondta, ellenérveket mondanak, nekem pedig az a problémám, hogy önöknek érvelniük kellene, hiszen ez az önök határozata, és az ellenérveket nekünk kellene megtalálni, ugyanis ezeket az érveket nem találjuk a határozat mögött.
Emellett szeretném elutasítani ezt a politikai demagógiát, amit ön az előbb itt kifejtett. Ön azt mondja, hogy béke egyre kisebb profi haderővel. Ez addig igaz, amíg Afganisztánba meg Irakba küldünk katonákat, de hogy például hány óvodának meg iskolának a működési kiadásait lehetne ezekből fedezni, az megint más kérdés. Tehát legyen szíves, ne azzal érveljen, hogy a nemzetőrség mennyi pénzbe kerülne, mert nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy vizsgáljuk meg, a nemzetőrség hogyan tagozódhatna be a Magyar Honvédségbe, és azt legyen szíves megmagyarázni, hogy, mondjuk, azok a katonák mennyi pénzbe kerülnek a magyar adófizetőknek, akik Afganisztánban vannak kint, és abból konkrétan hány iskolát nem kellett volna bezárni a napokban például Győrött. Tehát ennyit az ön politikai demagógiájáról.
Úgy gondolom, hogy a probléma egy kicsit mélyebb gyökerű. Újdonsült képviselő vagyok, és nem szeretnék korábbra visszamenni, csak a parlamenti választások után megalakuló új kormányig. Úgy gondolom, hogy alapvetően mi azért ellenezzük az ilyenfajta indítványokat, amiket önök most már nem először benyújtanak a parlament elé, mert úgy érezzük, hogy nem mondják meg, mit akarnak.
(A jegyzői székben dr. Füle Istvánt dr. Világosi Gábor váltja fel.)
Kezdeném azzal - egy rövid kis kitérőt engedjenek meg nekem -, hogy Juhász Ferenc miniszter úr azt mondta a miniszteri meghallgatásán, hogy márpedig nemzetőrségre szükség van.
Utána itt volt a Btk. módosításának ügye, amikor én rákérdeztem, van-e fogalmuk arról, hogy 2006-ban, amikor új Btk. fog készülni, például a katonákra vonatkozó törvényi rendelkezések a Btk. szerkezetében fognak maradni, vagy külön jogszabály fog rá készülni. Azt mondták, hogy nem tudják még. Ennek ellenére a Btk.-t elfogadtuk a katonákat is érintő új jogszabályi rendelkezésekkel.
A miniszteri előterjesztés most arról szól, hogy mégsem kell ez a nemzetőrség, holott ez a miniszterjelölti meghallgatáson nem így volt.
Önök többször hangsúlyozták azt, hogy a védelmi felülvizsgálat elkészült, most már az utolsó simításokat végzik rajta. Ennek ellenére idehoznak egy parlamenti határozati javaslatot annak függvényében, hogy a védelmi felülvizsgálatról még egy szót nem ejtettek a közvélemény számára, de mi sem kaptunk erről semmifajta tájékoztatást, hogy ennek milyen megállapításai vannak.
(18.10)
A kommunikációjuk: azt kell mondjam, hogy naponta például a taszári helyzettel kapcsolatosan mást és mást állítottak a kormányzati politikusok, mást és mást mondtak, egymást hazudtolták meg. Ebben a környezetben szeretném megkérdezni önöktől, hogy mit higgyünk el önöknek, hogy milyen szándékok vezérlik önöket, és mi a végső megoldásuk a honvédség átalakítására, amire, önök is elismerik, hogy kevés pénz van beállítva a költségvetésben, tudomásom szerint 123 milliárd forint körüli összeg. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy ez a profi hadseregre való áttéréshez nemhogy kevés, de egyébként tört része annak, amire szükség lenne.
Én úgy gondolom, hogy önök valójában koncepcionálisan egy kicsit mást akarnak, mint amit velünk megosztanak. És ez nagy baj, tisztelt képviselőtársaim, mert úgy gondolom, hogy amikor számon kérik rajtunk, hogy mi itt szórakozunk a parlamentben, akkor mi is megkérdezhetnénk önöktől, hogy mit szórakoznak velünk, miért nem mondják meg az egyenes szándékaikat, hogy milyen elképzelésük van a Magyar Honvédség átalakításával kapcsolatosan.
És végül, zárásképpen el kell mondanom, hogy a problémák gyökere nagy valószínűséggel - ha már pénzkérdésről van szó - ott fogalmazható meg, hogy tudjuk jól, hogy a Magyar Honvédségnek a költségvetése sokkal több pénzt is elbírna, de strukturálisan is probléma van vele, hiszen 54 százalék a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeire van elköltve a 2003-as költségvetésben, míg magára a honvédségre összesen 46 százalék jut.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy ha bárminek a gondolatát meg kívánjuk szüntetni, bármit át akarunk alakítani, akkor először annak a körülményeit kellene megteremteni, hogy ha az elképzeléseink, az elgondolásaink valósággá válnak, akkor azok realitások legyenek. Ma nem mennek be szerződést kötni a katonák, magyarul: nem mennek be szerződést kötni olyan fiatalok, akiknek semmi mást nem kell csinálni a körletekben, hanem ugyanazt, mint a sorkatonáknak, ugyanúgy vécét kell takarítaniuk, tisztelt képviselőtársaim, és ugyanúgy nincs meg a felszereltségük, nincs meg az az alapkiképzés, ami elvárható.
Ilyen körülmények között nem azon kéne gondolkodni, hogy minek a gondolatát szüntetjük meg, hanem azon kéne elgondolkodni, hogy hogyan lehet ezt átalakítani. Én csodálkozom rajta, tisztelt államtitkár úr, elfogadva azt, hogy most a nemzetőrségnek... (Göndör István: Az egy másik napirendi pont, képviselő úr!) Én is meghallgattam önt, nem szóltam közbe. Tehát én azon csodálkozom, államtitkár úr, hogy az tény, hogy per pillanat a korábbi országgyűlési határozat alapján a nemzetőrséget most nem lehet létrehozni, ezt én magam elismerem, mert nincsenek meg hozzá a források, és nincsenek meg azok a körülmények.
Én azon csodálkozom, hogy miért nem nyújtottak be egy olyan módosító indítványt, aminek az lett volna a lényege, hogy kitolják a létrehozásának a határidejét, és további vizsgálatokat folytatnak le, hogyan lehet esetleg a nemzetőrséget átalakítani, milyen körülmények és pénzügyi feltételek szükségesek hozzá, és hogyan lehet a honvédség, az átalakított profi honvédség rendszerébe beilleszteni.
Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
