DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Magam is részt vettem a nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. számú országgyűlési határozat kidolgozásában mint a honvédelmi bizottság tagja, s a hozzászólásomban emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy soha nem volt heves vagy érdemi ellentét a kormányzó párt és az ellenzék között a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatosan. Nem arról volt heves vita a honvédelmi bizottságban, hogy legyen vagy ne legyen, vagy milyen legyen, hanem hogy mikor legyen. Ezt az időpontot, terminológiát gyakorlatilag az önök részéről, az MSZP és az SZDSZ részéről a politikai féltékenység diktálta.
A Fidesz szerette volna, ha már 2003. január 1-jén feláll a nemzetőrség, de olyan módosító javaslatokkal találkoztam a honvédelmi bizottságban, hogy hosszabb hatástanulmány, előkészítő munka, felkészülés kell ehhez a dologhoz. Olyan jó portékának, olyan helyeselendő, megvalósítandó, szükséges haderőnek tekintette ezt mindenki, hogy az MSZP azt gondolta, ezt az ötletet, ezt a javaslatot a Fidesz-Magyar Politikai Párt kampánycélokra, tehát politikai célokra kívánja felhasználni. Ezért, hogy bizonyítsuk, ez nem így van, elfogadtuk azokat a határidő-módosításokat, amelyek eltolták a választások utánra a nemzetőrség felállításának időszakát. Azt SZDSZ politikai féltékenysége ott volt megfogható, hogy ők a sorkatonaság megszüntetését szorgalmazva egy alternatív haderő felállításában akadályát látták volna saját céljaik megvalósításának.
Ez a politikai féltékenység hozta azt, hogy az országgyűlési határozat úgy szólt, hogy 2002. december 31-éig kell elkészíteni ezeket a tanulmányokat, és ezután lehet nekiállni a nemzetőrség tényleges felállításának és létrehozásának. Meg kell hogy ismételjem: nem teljesítette a kormányzat ezt a határidőt, alkotmányos mulasztásos késedelemben van e tekintetben. Tehát tulajdonképpen nem érdemi vita volt, hanem csak a határidők vitájáról beszélhettünk annak idején.
Amikor profi hadseregről beszélünk, említhetünk hivatásos hadsereget is, de említhetünk zsoldos hadsereget is. Ezek a kifejezések mindenki számára mást jelentenek Magyarországon és a világban is. Egy biztos: ha nemzetőrséget mondunk - és ez a lényegi különbség -, arról mindenki pontosan tudja, hogy az mit jelent.
Tanúi vagyunk a mostani kormányzat kardcsörgető beszédeinek: háborúzunk Afganisztánban, menjünk neki Iraknak, mindenhova küldjünk hadsereget, ahova lehet, de arról nem szólnak, hogy a haza védelme fontosabb kell hogy legyen valamennyiünk számára, mint külországokban bármilyen hadviselés vagy valamilyen háború támogatása.
Arra kérem az MSZP és az SZDSZ politikusait, hogy fogalmazzák újra magukban a „nemzeti” szó értelmét, a nemzetőrséghez is kapcsolandó, hogy mi a fontosabb: legyen-e Magyarországon a lehetséges hivatásos zsoldos, profi hadsereg mellett egy olyan nemzetőrség önkéntes alapon, amelyik utánpótlását is jelenti ennek a hivatásos hadseregnek, vagy nem jelenti utánpótlását, mert nem kell, de a nemzetőrség a haza védelmére mindig fogható kell hogy legyen.
Államtitkár úr ott ült a honvédelmi bizottságban, Juhász alelnök úr bal oldalán, bal kézről, és hevesen támadta az országgyűlési határozatnak akkor is pontosan azt az időszakát: korai, nem időszerű, egy kicsit később. Most pedig az egész országgyűlési határozatot kívánják önök teljes mértékben hatályon kívül helyezni.
Azt szeretném kérni, hogy ezt ne tegyük meg. Mi hajlandók vagyunk megint bizonyítani, hogy semmifajta politikai előnyt, hozadékot nem kíván ezzel a nemzetőrséggel elérni a Fidesz, annyira komolyan gondolja a nemzetőrség fölállítását, fogadják be, maradjon meg úgy, ahogy van, és legyen egy 2005-ös vagy 2006-os határideje. Lesz elegendő idő az önök számára. Ma meghallhattuk az önök miniszterelnökétől, hogy minden megvalósul majd 2006-ban, sőt egy-két dolog még 2007-ben is megvalósul.
Én úgy látom, hogy a nemzetőrséget nem tudták önök megtámadni olyan indokok alapján, hogy légi utántöltésre lenne szüksége, mert valóban nincs, a nemzetőrség fölállítására elhatározás kell, államtitkár úr, és pénz (Göndör István: Sok pénz, nagyon sok pénz!), és itt a helyzet. De önök nem mondják ki, hogy elfütyülték az első száz meg a második száz nap alatt az összes pénzt, amit arra lehetne fordítani, hogy a nemzetőrséget fölállítsuk. Önök beszereznek 39 éves teherautókat, hifitornyokat - lehet, hogy nem 39 éveseket, hanem talán modernebb gyártmányokat -, DVD-ket, mindezt 4,2 milliárd forintért beszerzik. Ennek a töredékéért meg lehetne kezdeni a nemzetőrség fölállításának az előkészületeit. Tehát nincs pénz, nem ismerik el önök ezt. Csak azt lehet látni, hogy az önök miniszterelnöke ebben a gyönyörű kiadványban, aminek ma voltunk tanúi, a beszédében, sőt „A modern európai Magyarországért” nevű pamfletjében egy szót nem szól a honvédelmi kérdésekről, mintha ezek nem lennének fontos nemzeti kérdéseink.
Nem véletlen, hogy Medgyessy úr meg sem meri említeni a honvédelmi problémákat, hiszen nincs rá pénz, nincs rá keret, vagy nem bízik a miniszterében. Ezt az utóbbi dolgot már igen komolyan gondolom. Keleti úr itt most hevesen védi ezt az országgyűlési határozatot, pedig őt az előző négy évben a honvédelem környékére nem engedte a saját pártja. De most már, miután visszavette a bizottsági elnökséget, rettenetesen jól tudja, mi hangzott el a nemzetőrség ügyében a honvédelmi bizottságban.
Keleti Úr! Ön személyeskedett Simicskó úrral, amikor azt mondta, hogy nem olvasta még a tankönyveit. Igen, Simicskó úr még nem írt tankönyvet. Ön, kedves Keleti úr, írt; 1988-ban is megjelent egy kiváló tankönyv középiskolások számára, ahol ön azt írta le, hogy a NATO az emberiség ellensége, és a világbékét ellene kell megóvni a Varsói Szerződés adta keretek között. Talán ez lehetett az oka, hogy önt mellőzték eddig a honvédelem területén, de most visszahozták. Ennek ellenére a kormányprogram és a mai, az önök frakcióvezető asszonya szerint sem országértékelő beszéd a honvédelemről nem szól egy szót sem.
Mi nagyon szerényen csak azt szeretnénk kérni, hogy beszéljünk a nemzetőrségről, egy fontos, mindenki számára elérhető, megvalósítható olyan szervezetről, ami vonzó lesz. Higgyék el nekem, kedves szocialista és SZDSZ-es képviselőtársaim, nem hívó szó, hogy zsoldosnak állok, hivatásos katona leszek, jövök-megyek, meg ebből fogok megélni. Ha azt fogjuk tudni meghirdetni - és legyen ez az önök kormányzása alatt, 2005-ben, 2006-ban -, hogy gyertek nemzetőrnek, magyarok, mert arra van szükség, akkor igenis, hamarabb össze fog állni a nemzetőrség létszáma, mint az SZDSZ által hőn áhított profi hadsereg bármelyik alakulata.
Kérem szépen, hogy az országgyűlési határozatot ne vonják vissza. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a határidejét módosítsuk.
(17.50)
Nézzük meg, hogy az európai csatlakozás után milyen új helyzet elé állunk! Mert könnyű most azt mondani, hogy van határőrség meg van hivatásos hadsereg; lehet, hogy azoknak az átalakítása, összevonása - amitől tudom, önök rettenetesen félnek a határőrség és a honvédség összevonásától - lehetséges. Miért kell elvetni azt a játékteret, ami esetleg adódik az európai csatlakozást követően a honvédség területén is a nemzetőrség javára?
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
