IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. számú országgyűlési határozat 5/g) pontja szerint meg kell vizsgálni a nemzetőrség fokozatos létrehozásának szervezeti, anyagi, technikai lehetőségeit és feltételeit.
A honvédelmi tárca előző vezetése e határozat alapján megfogalmazta feladatként a nemzetőrség létrehozási lehetőségeinek a vizsgálatát. Ennek alapján a honvéd vezérkar elkészített egy tanulmányt, amelyben megvizsgálta a nemzetőrség kialakításának lehetőségét a honvédségen belül.
Simicskó István képviselő úr 2000. szeptember 8-án nyújtotta be önálló képviselői indítványát a Háznak. Az Országgyűlés a határozati javaslatot több mint egy évvel később tűzte napirendjére, melynek nyomán megszületett a 100/2001. számú országgyűlési határozat. Tegyük hozzá, hogy az akkori ellenzék tiltakozása ellenére, minimális többséggel fogadta el a Ház ezt a határozatot. Tehát leszögezhető, hogy nem volt egységes politikai akarat, nem volt egyetértés a határozat megszületésekor a felek között.
Az előző tárca 2002-ben előterjesztést nyújtott be a kormányhoz, amelyben javasolta tárcaközi előkészítő bizottság létrehozását, a szükséges vizsgálatok elvégzését és a nemzetőrség létrehozásáról szóló törvény előkészítését. Közben a tárca elkészítette a miniszteri utasítás tervezetét is. Az előző kormány nem tűzte napirendre ezt a javaslatot, így a bizottság nem tudott megalakulni, és semmilyen további érdemi munkavégzés ezen a területen az előző kormány ideje alatt nem történt.
A kormányváltást követően a Medgyessy-kormány áttekintette a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos országgyűlési határozat végrehajtásának a helyzetét. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetőrséggel összefüggő munka folytatását a továbbiakban célszerű összekapcsolni az önkéntes haderőre történő áttérés munkálataival.
Az elemzés alapján kiderült, hogy a nemzetőrség mint egy új, önálló fegyveres erő létrehozásával elérni szándékozott célok előnyösebben és eredményesebben valósíthatók meg az önkéntes tartalékos rendszer keretében. Előnyei között első helyen kívánom megemlíteni, hogy az önkéntes tartalékos rendszer a nemzetőrséghez képest jobb lehetőséget kínál azoknak az állampolgároknak, akik a haza védelmében szükség esetén részt vennének, de békében nem vállalnak önként fegyveres katonai szolgálatot.
A másik nagyon fontos érv, hogy a nemzetőrség önálló fegyveres erőként történő létrehozása nem oldható meg a katonai költségvetés terhére, hanem egy újabb költségvetési fejezet létrehozását és ahhoz a megfelelő forrás biztosítását igényelné. Ennek az új fejezetnek a személyi kiadásoktól az infrastrukturális beruházásokig a költségvetés teljes spektrumát fel kellene ölelnie. Ez olyan terheket jelentene a nemzetgazdaság számára, amely nem állna arányban az elérhető eredménnyel. A létrehozható elaprózott erők kis harcértéket képviselnének, vezetésük nehézkes, hatékonyságuk pedig rendkívül alacsony lenne.
Mindezekkel szemben az önkéntes tartalékos rendszer szerves részét képezi a Magyar Honvédség béke- és háborús hadrendjének, és funkcionálisan és strukturálisan is beilleszkedik az önkéntes haderőrendszerbe.
Miután javaslatunk szerint nem jön létre önálló haderő sem szervezési, sem vezetési területen, nem jelennek meg a nemzetőrségnél vázolt nehézségek. Emellett az önkéntes tartalékos rendszer anyagi kihatásai nyilvánvalóan nem érik el egy új, önálló fegyveres erő kialakításának költségeit.
Mindezekre tekintettel kezdeményezzük a nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. számú országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
