KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nekünk Kosztolányi úrral hosszú évek óta tartó csatánk folyik, természetes, hogy minden alkalmat fölhasznál, csak pontatlanul idéz, ez nagy baj. Ami a véleményét illeti, hadd mondjam el, hogy én annak idején nem értettem egyet a 61/2000. határozat szocialista frakció által történt megszavazásával, aztán nem értettem egyet, nem is nyomtam egyetértő gombot, ami a Simicskó úr féle javaslat volt.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány gondolatot azért elmondjak, ami összefügg evvel a napirenddel. Amint erről itt már többször is szó esett, a nemzetőrség létrehozása a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. országgyűlési határozat politikai előkészítése során merült fel. Ez hatpárti egyeztetés kérdése volt. A honvédelemért felelős politikai erők - és ebben a hatpárti tárgyalásokon aktívan szerepet vállaló MSZP is - egyetértettek abban, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy önkéntes kötelezettségvállalás alapján a haza védelmében azok az állampolgárok is részt vehessenek, akik nem szerződéses katonaként, önként vállalkoznak. A Szocialista Párt azonban kifejtette már akkor, tehát a 61/2000. határozat előkészítése során azt az álláspontját, miszerint erre a professzionális haderő felállításával egyidejűleg, annak kiegészítő, támogató szerepet betöltő intézményeként lát lehetőséget.
Az említett országgyűlési határozat elfogadását követően a Honvédelmi Minisztériumban 2000. november 20-án az 58/2000. számú honvédelmi miniszteri utasítással létrehozott előkészítő bizottság keretében megkezdődött a nemzetőrség létrehozatala feltételeinek vizsgálata, a nemzetőrség szervezeti, jogi és szakmai kereteinek kidolgozása. Ez még tehát Simicskó képviselőtársunk önálló indítványa előtt volt. Már 2001 márciusában elkészült egy szakmai vélemény, tervezet, amelynek főbb megállapításai szerint: 1. A nemzetőrséget a Magyar Honvédség részeként a reguláris haderő támogatására, kiegészítésére, illetőleg a klasszikusan területvédelmi feladatok ellátására kell létrehozni. 2. A nemzetőrség létszáma a reguláris erők létszámát és állományarányait nem befolyásolhatja. 3. Feladatait a katonai szabályok szerint kell teljesítenie, az önkéntesség csak a megalakítására vonatkozik. 4. Létrehozásának költségeit a Magyar Honvédség költségvetésén kívül kell biztosítani, a megalakulását követő költségvetése pedig a Magyar Honvédség költségvetésének része legyen.
Ebből a négy pontból, ami nyilván egy sor gondolatot foglal magában, világosan látszik, hogy a katonai vezetés már akkor, 2001 márciusában csak részben támogatta ezt az ötletet, és gyanítom, miszerint abban, hogy nem teljes egészében utasították el, szerepet játszott az, hogy jól felfogott érdeküknek megfelelően nem kívántak szembemenni az éppen aktuális politikai vezetés egyik tagjával, illetve azokkal a személyekkel, akik az akkori kormánykoalíción belül ezeket a gondolatokat támogatták.
(Németh Zsoltot a jegyzői székben Vincze László váltja fel.)
A nemzetőrség létrehozásának meggyorsítása érdekében Simicskó képviselőtársunk önálló indítványaként az Országgyűlés 100/2001. számú határozatában - szemben a korábbi hatpárti konszenzus alapján született országgyűlési döntéssel - a nemzetőrséget önálló fegyveres erőként rendelte el létrehozni. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a korábbi határozat nem önálló fegyveres erőként szól, ez a határozat emelte ezt parlamenti szintre, vagyis rendelte el a létrehozását. Ugyanakkor felkérte a kormányt, hogy állítson fel előkészítő bizottságot a nemzetőrség rendeltetésének, feladatainak, szervezeti felépítésének, irányítási rendjének, finanszírozásának vizsgálata, illetőleg kidolgozása érdekében, valamint készítse elő a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, továbbá a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos további törvénymódosításokat. Mindezen feladatok ellátására az Országgyűlés 2002. december 31-éig adott időt a kormánynak.
Mi az, ami lehetetlenné teszi véleményünk szerint a Simicskó képviselőtársunk javaslata alapján elfogadott országgyűlési határozat végrehajtását?
1. Az önálló fegyveres erőként létrehozott nemzetőrség nem volt része a hatpárti konszenzusnak. Az ország katonai védelme az alkotmány szerint a Magyar Honvédség és a határőrség feladata, amelyben minden állami szerv közreműködni köteles. Az MSZP sohasem adta hozzájárulását ahhoz, hogy a honvédségen és a határőrségen kívül másik, katonai védelmet ellátó s az előbbitől független fegyveres erő jöjjön létre. Ez volt az oka annak, hogy az utóbbi országgyűlési határozattervezetet az MSZP nem is szavazta meg, s nem ígérte, hogy az ehhez szükséges alkotmánymódosítást megszavazza.
2. Az önálló fegyveres erő létrehozatala vagy a honvédség létszámának csökkentését, vagy a fegyveres erőknek a honvédség és a határőrség létszámát meghaladó, további létszámemelését kívánná meg. A honvédség létszámának csökkentését, mint ahogy az a már idézett tanulmányokból is kitűnik, a vezérkar nem tartotta és a honvédelmi vezetés álláspontját ismerve ma sem tartja megvalósíthatónak. A többletlétszám finanszírozásának pedig nincs realitása.
3. Az önálló fegyveres erő működéséhez szükséges ingatlanok fenntartása, a fegyveres erő logisztikai ellátása a honvédségtől független logisztikai ellátó szervezetet igényelne, amelynek költségvetési forrásai nem állnak rendelkezésre és nem teremthetők meg.
(18.00)
Tovább lehetne sorolni a végrehajtás lehetetlenségét igazoló okokat, de úgy vélem, felesleges. A nemzetőrség létrehozásának alapgondolatát abban a megfogalmazásban, ahogy egyébként a hatályos és négypárti konszenzussal létrehozott 61/2000. számú országgyűlési határozatban szerepel, akkor is fontosnak tartottam és ma is fontosnak tartom, fontosnak tartottuk és ma is fontosnak tartjuk.
Egyetértek azzal, hogy a professzionális hadsereg létrehozásakor meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy a haza védelmét önként vállaló, de egyébként szerződéses katonai szolgálatot teljesíteni nem kívánó állampolgárok katonai előképzésben, majd katonai kiképzésben vehessenek részt. Úgy vélem azonban, hogy meg kell adni a lehetőséget a kormánynak arra, hogy a professzionális hadsereg keretein belül az önkéntes tartalékos szolgálat intézményének kidolgozásával tegyen javaslatot az egyébként támogatott cél elérése érdekében. Ezért a kormány javaslatát támogatom, és erre kérem képviselőtársaimat is.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból. - Dr. Kis Zoltán tapsol.)
