MÉCS IMRE

Teljes szövegű keresés

MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A H/1989. számú országgyűlési határozati javaslattal, amely a nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. számú Ogy. határozat hatályon kívül helyezését célozza, a Szabad Demokraták Szövetsége a legteljesebb mértékig egyetért, már csak azért is, mert annak idején, 2001 novemberében mind az általános vitában, mind a részletes vitában a legmesszebbmenőkig elleneztük. Az akkor elmondott gondolataink a megalapozatlanság és feleslegességről, valamint a finanszírozás megvalósíthatatlanságáról ma is helytállóak. Sőt, az új biztonsági kihívások és helyzet tükrében az akkori kormány által áterőltetett, voluntarista koncepció teljesen elvesztette létjogosultságát, amelyben egy új, önálló, harmadik fegyveres erő létrehozását erőszakolták. A honvédség, a határőrség mellett a nemzetőrség lett volna a harmadik fegyveres erő.
Ugyanakkor a kormány elhanyagolta a NATO-ban vállalt felajánlások és kötelezettségek teljesítését, amivel 2002 második felében kellett az új kormánynak keservesen szembenéznie. Valójában az előző kormány, mialatt ködös és zavaros, új haderőképben gondolkodott, önálló haderő-parancsnokságot és megyénkénti szervezeti egységeket és parancsnokságokat kívánt létrehozni kidolgozatlanul és átgondolatlanul, addig nem teljesítette a 61/2000. számú Ogy. határozatot, az előírt átalakítás elakadt, és emiatt a Magyar Honvédség minden tekintetben rendkívül nehéz helyzetbe került.
Az SZDSZ ehelyett már akkor is – mint ahogy immár tíz éve – átfogó haderőreformot szorgalmazott, az önkéntes hivatásos hadsereg kialakítását. Ma is aktuálisnak tartjuk a 61/2000. számú országgyűlési határozat előírásait a területvédelmi erők és a tartalékerők helyzetének rendezésére vonatkozóan, és korszerű önkéntes tartalékállomány létrehozását határozta meg. Könnyű helyzetben vagyok, nem kell mást tennem, mint az akkori gondolataim lényegét felidézni és az önök figyelmébe ajánlani. A 61/2000. számú országgyűlési határozati javaslatban konszenzus volt arra vonatkozóan, hogy meg kell vizsgálni a területvédelmi erő kialakításának szervezeti, anyagi, technikai lehetőségeit és feltételeit.
(17.20)
De van egy másik pontja is ennek a határozatnak, amely azt mondja, hogy a Magyar Honvédség reagáló, fővédő, valamint tartalék- és területvédelmi erőkkel rendelkezzen. De hát hol van az erre vonatkozó koncepció? - kérdeztem akkor. Olyan döntés született, hogy a Magyar Honvédség létszámát 45 ezer főre kell csökkenteni. Ezt nagyon sok minden motiválta akkor, de azt hiszem, kendőzetlenül meg kell mondanunk, hogy elsősorban az ország teherbíró képessége, anyagi helyzete motiválta és a NATO-felvételünk tette lehetővé. Korábban is csökkentettük a hadsereg létszámát, de sohasem tudtuk ezt jó lelkiismerettel végrehajtani, hiszen az ország védelméről nehéz átalakulási időszakokban egyedül, önállóan kellett volna gondoskodni. A NATO-felvételünkkel egy kollektív védelmi rendszerbe kerültünk, amely az utóbbi ötven esztendő leghatékonyabb és legjobban működő védelmi rendszere volt.
A tartalék kérdése valóban fölmerül az önkéntes hivatásos haderőre történő átalakítás során, és fontos, hogy tartalékot kelljen képezni. Végh Ferenc vezérezredes úrral, az akkori vezérkari főnökkel és a vezérkar illetékeseivel konzultáltunk annak idején, akik elmondták, hogy a hadseregből távozó szerződéses katonákkal és a meglévő tartalékkal együtt biztonságosan megoldható a tartalékképzés. Közben új feladatok is felmerültek és merőben megváltozott a biztonsági helyzet, és különösen szeptember 11-e után kell átgondolnunk a biztonságpolitikai kihívásokat. Lényegesen megváltoztak a súlyok, az arányok, a prioritások, és olyan új tényezőket kell figyelembe venni, amikre eddig nem gondoltunk. Senki nem gondolt arra, hogy egy utasszállító repülőgép, megtöltve kerozinnal az egyik legsúlyosabb fegyverré és fenyegetéssé válhat. De át kell gondolni a polgári védelem, a környezetvédelem, a katasztrófavédelem kérdését, és mindezeket együtt megfelelő biztonsági doktrinába kell foglalni - mondottuk volt annak idején. S úgy fejeztük be, hogy “mindezekkel együtt sajnálattal kell mondanom azt, hogy ezzel a javaslattal ab ovo nem értünk egyet, nem tudjuk támogatni, nem tudjuk elfogadni, és érdemben még vitázni sem látjuk értelmét”. Ez volt akkor, amikor elleneztük és nem szavaztuk meg.
Végezetül visszatérek a napirenden lévő határozati javaslathoz, amely alapján hatályon kívül kell helyezni azt a megalapozatlan és általunk már kezdetektől fogva bírált és el nem fogadott határozatot, amely egy új fegyveres erőt, a történelmi nemzetőrség nevét kisajátítva, attól teljesen elszakadva kíván létrehozni. Teljesen logikus és szükségszerű lépés ezen határozat hatályon kívül helyezése. S ha szembenézünk az azóta a NATO által tartott tükörrel, a védelmi felülvizsgálat eddig feltárt képével és helyzetelemzésével, az erőfeszítéseket és az anyagi erőforrásokat nem egy új körvonalazatlan fegyveres erő létrehozására, hanem a honvédség védelmi kötelezettségeinek teljesítésére, a NATO-ban vállalt kötelezettségek valóra váltására, az ehhez szükséges haderőképesség kialakítására és ezzel szoros összhangban a Magyar Honvédség önkéntes haderővé történő átalakítására kell koncentrálni.
Végül hadd tegyek egy személyes megjegyzést: annak idején 1956-ban magam is részt vettem a nemzetőrség szervezésében. Abban a történelmi helyzetben egészen másról volt szó. A nemzetőrség az egyetemisták, a felkelők, a rendőrség és a honvédség tagjaiból integrálódott, amelynek feladata egyrészt a rend fenntartása volt, másrészt az agresszorok elleni védekezés és védelem. Nem is szólva az 1848-49-es nemzetőrségről, amelynek még nem lehettem tagja, de amely annak idején hosszú ideig bizonyított, és amely tulajdonképpen pótolta a magyar honvédséget, illetve annak az előképe volt. Úgy gondolom, nem volt szerencsés annak idején a nemzetőrség nevének a felhasználása.
S még egy dolog, amire azóta fokozottabban oda kell figyelni, a civil kontroll kérdése. Teljesen bizonytalan lett volna a civil kontroll megoldása egy ilyen koncepciótlan és át nem gondolt struktúrával rendelkező harmadik fegyveres erő esetében.
Úgy gondolom, mindezek teljes mértékig indokolják, hogy ezt az országgyűlési határozatot annulláljuk, és elfogadjuk a jelenlegi határozati javaslatot, amelyet - mint mondottam volt - messzemenően támogatunk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem