DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatlakozási folyamatban a mezőgazdasági fejezet tárgyalása lezárult, a csatlakozás várható időpontja kitűzésre került. Emiatt kiemelt fontosságú szerepet kap az agrárágazat felkészítése az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Az agrárpiac szabályozásait is új alapokra kell helyezni. A jelenleg hatályban lévő agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény már nem felel meg a követelményeknek, a gazdaság igényeinek, ezért helyette egy új törvényt terjesztettünk a tisztelt Ház elé.
Természetesen az új törvény előkészítésénél messzemenően figyelembe vettük nemzeti sajátosságainkat is. A minisztérium vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy az új törvény előkészítése a piaci szereplőkkel, különösen a terméktanácsokkal, az agrárkamarával és az agrártermelőket és élelmiszer-feldolgozókat tömörítő szakmai érdekvédelmi szervezetekkel egyetértésben történjen. Az évek során az agrárgazdaságban bekövetkezett változások, az agrárpiaci rendtartás működésének tapasztalatai, az új típusú agrárpiaci szabályozásra való törekvés, valamint az európai uniós csatlakozásra történő felkészülés igényli egy új törvény megalkotását. Ezzel megelőzzük azon nem kívánt helyzet kialakulását, amely szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozás pillanatában sok tekintetben a közösségi joganyaggal ellentétes, jelenleg is hatályos 1993. évi VI. törvény hatályon kívül helyezése következtében szabályozatlan maradjon az agrárpiac. Ez lehetetlenné tenné az Európai Unió szabályainak magyarországi alkalmazását, a szükséges agrárpiaci intézményrendszer csatlakozás előtti kialakítását.
A törvény szemléletében, intézményi elemeiben, eszközrendszerében és működési mechanizmusában az Európai Unió követelményeinek megfelelően változni fog. Fogalomrendszere, tartalma, szabályozási módszere megegyezik az Európai Unió agrárpiaci szabályozásában használt terminológiákkal, fogalmakkal és a mögötte lévő tartalommal. Jó alapot teremt a mezőgazdasági termelők uniós csatlakozásra történő felkészítésére is. Az új törvény mind az agárpiac szereplői, mind az államigazgatási szervezetek számára még az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előtt biztosítja az új intézményi rendszer és eszközrendszer működésének megismerését és begyakorlásának lehetőségét. Mindemellett előkészíti, a legfontosabb ágazatok esetében kötelezővé teszi az Európai Unióban alkalmazotthoz hasonló termékpálya-szabályozások kialakítását. A törvényjavaslat előkészítése során nagyfokú figyelmet fordítottunk arra, hogy összhangban legyen az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló '97. évi CXIV. törvény rendelkezéseivel, az abban előírt célkitűzésekkel, amelyeknek az agrárgazdaságban maradéktalanul érvényesülnie kell.
Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, valamint ahol lehetséges, ott megteremti a szabályozásban az EU-konformitást és az európai uniós piacszabályozás csatlakozás utáni alkalmazhatóságának lehetőségét. Célja továbbá az Európai Unió közös agrárpolitikájának alapelveivel összhangban, hogy a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérésének lehetőségét, a mezőgazdasági termelékenység növelését, az agrárpiac stabilizációját, az állampolgárok élelmiszerrel történő biztonságos ellátását megfelelő áron szolgálja. Ezeket a ma is időszerű célkitűzéseket már az Európai Gazdasági Közösséget megalapító római szerződés 39. cikkelye is tartalmazta.
Az új törvény jellegét tekintve kerettörvény. Tekintettel arra, hogy a fogalom használatában és rendszerében az Európai Unióban is alkalmazott elemeket tartalmazza, lehetővé teszi a szabályozás és végrehajtás EU-konform átalakítását. E két sajátosságából adódóan a megfelelő módosításokkal a csatlakozást követően is fennmaradhat, mivel az Unió közös piaci szervezetei, az úgynevezett CMO-k, amelyek rendeltetése meghatározott termék vagy termékcsoport piacának szabályozását megvalósítani, a törvény keretei közé beilleszthetők. Mindezek ellenére az Európai Unióban kevésbé szabályzott, például sertés- és baromfiágazatok piaci lehetőségeit, fennmaradásának feltételeit is megteremti azáltal, hogy jogalapot ad a csatlakozást követően bizonyos nemzeti támogatások alkalmazhatóságához.
(21.00)
Mint már jeleztem, a törvényjavaslat az agrárpiac szabályozásának, illetve az Európai Unióban alkalmazott termékpályás szabályozásnak csak a keretét adja meg. A termékpályákra vonatkozó rendelkezéseket, mint az Európai Unióban is, a törvényi előírásnak megfelelően végrehajtási rendelet tartalmazza majd, így biztosítva az aktuális piaci helyzethez való gyors és rugalmas alkalmazkodást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelést érdemel az új agrárpiaci rendtartás intézményrendszere, amely az eddigiekhez képest jelentősen átalakul és korszerűsödik. Ennek során is figyelembevételre kerültek az Európai Unió közös agrárpolitikáját működtető intézményrendszerrel szemben támasztott követelmények. Az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával kapcsolatos tevékenységet a miniszter, a működtetésével kapcsolatos tevékenységet az agrárintervenciós központ, majd a megalakuló kifizető ügynökség vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal - nem tudjuk még pontosan, mi lesz az új neve -, valamint a termékpálya-bizottságok látják el e törvényben előírt rendelkezések szerint.
Az intézményrendszerben új elemként megjelenő termékpálya-bizottság agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum. A termékpálya-bizottság véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az adott termékpályán a törvény hatálya alá tartozó termékek termelését, bel- és külkereskedelmi forgalmát, illetve az alkalmazandó piacvédelmi intézkedéseket érintő agrárszabályozási kérdésekben. Összetétele az érdekek összehangolását és a piacszabályozás nagyobb társadalmi ellenőrzését biztosítja.
A termékpálya-bizottság feladatai: a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alatt működő piaci információs rendszer által biztosított adatok alapján a piaci helyzet értékelése, a termelési statisztikák elemezése, termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés, javaslattétel jogszabályok alkotására és módosítására, a termékpálya-szabályozás hatásainak értékelése, az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési feladataiból, illetve a tagsági viszonyból eredő döntés-előkészítő operatív egyeztetés.
A bizottságokat azért kell megfelelő szervezeti keretek között működtetni, hogy állásfoglalásaik szakszerűek, egyértelműek, kellően gyorsak és a delegálók számára is kontrollálhatók legyenek. A termékpálya-bizottságok szerepe, feladata jelentősen eltér a jelenleg működő agrárpiaci rendtartási tárcaközi bizottságétól.
Az elsősorban konzultációs fórumként működő termékpálya-bizottságok feladatai között szerepel az Európai Unió piacszabályozása szerinti tagországi döntési hatáskörbe utalt szabályozásokkal kapcsolatos hazai rendeletek előkészítése és a rendelettervezetek megvitatása, a brüsszeli termékpálya-irányító bizottságokban képviselendő tagállami álláspont kialakításának koordinációja és az egyes közösségi rendelkezéseken kívül eső piaci szabályozás megalkotásának előkészítése, továbbá a közös agrárpolitika változásának nyomon követése is.
A bizottságok a közös piaci szervezeteknek, azaz a termékpálya-szabályozások működtetésének legfontosabb testületei. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a termékpálya-bizottságok összetételükben - az ügyrendben rögzített módon - az egyes termékpályák sajátosságaihoz igazodóan reprezentálják a termékpálya szereplőit és azok termékpályán képviselt súlyát.
A bizottságok szerveződése az Európai Unió irányító bizottságaihoz hasonlóan termékpályánként történik, és működésük elvei is ezt követik, e bizottságok rendjét ez határozza meg. Az Unióban az irányító bizottságok tagjai az egyes tagállamok szakértő képviselői, akik a bizottság ülésein az Európai Unió Bizottságának szakértői által készített javaslatokat tárgyalják meg, illetve feléjük jelzik az ágazat tagországi problémáit.
A Magyarországon felállított termékpálya-bizottságok mögött is áll egy szakembergárda, amelynek munkatársai a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályain dolgoznak, koordinálják a termékpálya-bizottságok tevékenységét, és ellátják azok titkársági funkcióit is. A termékpálya-bizottságok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium köztisztviselőin kívüli tagjai az ágazatok különböző szakterületeinek szakértőiként lehetőséget kapnak a minisztériumban kialakított termékpálya-szabályozási döntésekhez információik, érvanyagaik átadására, illetve folyamatos, naprakész tájékoztatást kapnak a termékpályához kapcsolódó döntés-előkészítő munkáról és megszületett döntésekről.
A működés részletes szabályait a bizottság ügyrendjében írja le. A működési költségek vonatkozásában a törvény nem rendelkezik, mivel a miniszter döntése alapján az átszervezésből vagy új szervezeti megjelenésből eredő esetleges többletköltség a költségvetési törvényben szabályozott FVM-fejezetből finanszírozandó, hasonlóan a minisztérium bármely más szervezeti kiadásához. A felmerülő működési költségek nem járnak költségvetési többletigénnyel.
A bizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak meghatározásánál figyelemmel voltunk arra, hogy a kormányzati és a civil szakmai szervezeti képviselők egyenlő aránya biztosítva legyen. A bizottságok szavazati joggal rendelkező tagjai kijelölésekor a civil szervezetek képviseleti jogosultságát a legnagyobb reprezentativitás elvei szerint határozza meg a törvény.
Az új törvényben a terméktanácsok szerepe és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel való kapcsolatrendszere megváltozik. E szervezetek továbbra is fontos szereplői a szabályozásnak, az agrárpiaci szabályozásban betöltött konzultatív szerepük megerősödik.
A terméktanácsok a termékpálya-bizottságokban biztosított szavazati jogú képviseleteken keresztül jogosultak a döntés-előkészítési és egyéb, a törvény által meghatározott piacszabályozási feladatokban közreműködni.
Az Európai Unióban alkalmazott alapvető agrárpiac-szabályozási elemek hazai bevezetésével az eszközrendszer lényegesen kibővül. Az eszközrendszerben azonban találhatóak olyan elemek is, amelyeket az Európai Unió ugyan nem alkalmaz, de a nemzeti szabályozások keretében az átmeneti időszak alatt azokat fenn kell tartani, illetve a hosszabb távon tervezett nemzeti támogatások körébe kell beilleszteni.
Tisztelt Országgyűlés! Már évekkel ezelőtt is felmerülő, megoldásra váró probléma a mezőgazdasági termelők, feldolgozók beszállítói és jövedelembiztonságának megteremtése, alkupozíciójuk javítása. Ezért a piacgazdaság elveivel egyező két új jelentős intézkedés jelenik meg a törvényjavaslatban. Ezek a következők: a termelők, a feldolgozók, a viszonteladók, valamint a forgalmazók egymás közötti jogügyleteik során 30 napos fizetési határidőt kötelesek betartani. Továbbá a számlázott átadási ár, azaz a beszerzési ár alatt történő továbbértékesítés tilalma is életbe lép.
Az egy hónapos fizetési határidő konkrét és maximalizált meghatározása egyfelől a szerződéskötési szabadság, másfelől a tisztességes gazdálkodás előírt feltételeinek figyelembevételével történt. Ezzel a szabállyal az agrárium kiegyensúlyozott gazdálkodását kívánjuk elősegíteni, megszüntetve azt a lehetetlen helyzetet, amely három, olykor négy hónapos jelentős forgótőke- és jövedelemkiesést okozott.
A beszerzési ár alatti értékesítés a mezőgazdaságot a termékek jellegénél fogva sokkal jobban sújtja, mint bármely más ágazatot.
(21.10)
A beszerzési ár alatti értékesítés a mezőgazdaságot a termékek jellegénél fogva sokkal jobban sújtja, mint bármely más ágazatot. A beszerzés ár alatti értékesítés előidézheti a piaci árak irreális leszorítását, amelynek következménye a termelők ellehetetlenülése, a piacszabályozási lépések hatékonyságának veszélyeztetése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: az új agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel elő kívánjuk segíteni az európai uniós szabályozás átvételét, az agrártermelés piaci stabilitását és a termelők jövedelembiztonságának növelését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az általam elmondottakat fontolják meg, és a törvényjavaslatot a kormány által is támogatott módosításokkal együtt elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
