PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása küszöbén a magyar mezőgazdaság szereplői már régóta várják, hogy az agrárpiac a kor felállított követelményeinek megfelelően szabályozott legyen, és egyfajta jövedelembiztonság, kiszámíthatóság legyen a termelési folyamatokban.
A jelenleg hatályos agrárpiaci rendtartásról szóló '93. évi VI. törvény a magyar agrárium első piaci viszonyokat szabályozó törvénye volt, amely az évek folyamán kisebb-nagyobb módosításokkal, de betöltötte a funkcióját. Az uniós csatlakozásunk küszöbén azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy az agrárvertikum megismerkedjen azokkal az új fogalmakkal, intézményekkel, feltételekkel és lehetőségekkel, amelyeket alig másfél év múlva már megkövetelnek tőlük.
Néhány példát szeretnék említeni. A jelenleg hatályban lévő törvény annak megalkotásakor még egy nagyon fontos piacszabályozási eszközrendszerre, a garantált áras rendszerű szabályozásra épült. A közös agrárpolitika nem ismeri a garantált ár fogalmát, ezért a piacszabályozási feltételek teljesítése, a működés folyamatosságának biztosítása és a csatlakozással járó előnyök kihasználása érdekében már jelen pillanatban szükséges a csatlakozás időpontjában a hazai szabályozásban automatikusan hatályba lépő termékpálya-szabályozásokban alkalmazott fogalmak, piacszabályozási eszközök és a mögöttük lévő tartalom mezőgazdasági termelőkkel történő megismertetése.
Az elmúlt években csak részben megoldott problémaként merült fel a beszállítói biztonságot szavatoló rendszer létrehozása, ugyanis a hatályos szabályozás alapján nem állnak rendelkezésre azok a jogszabályi feltételek, amelyek garantálják, illetve garantálhatják a mezőgazdasági termelőket megillető tartozások megtérítését. Azok a termelők, kereskedők, feldolgozók, akik féltik a nemzeti agrártermelést és -kereskedelmet, már régóta szorgalmaznak ilyen megoldásokat.
A magyar agrárvertikum egyik kiemelkedő problémája, amiről már szó is volt mostanában, a kereskedelmi láncok politikájának következtében beálló piaci árak leszorítása mellett, hogy a fizetési határidők elhúzódnak, aminek hatására a termelők, a feldolgozók tömegei mentek tönkre, miközben mindenki látta, hogy az úgynevezett napi cikkek, mint például a tej, a kenyér, a friss hús, a zöldség, a gyümölcs nem 40-60 napig van a polcokon, hanem mindössze 1-2 napig. Tekintettel arra, hogy szinte mindannyian hitelből gazdálkodunk, aminek következtében jelentős éven belüli hitelek halmozódnak fel, ez nem kis problémát okoz.
(21.40)
Álláspontunk szerint nem engedhető meg a fizetési határidőknek a termelők szempontjából elengedhetetlen mértéke és a forgótőke ily módon történő elvonása. Ez teljességgel lehetetlenné teszi a normális és tisztességes gazdálkodást akármilyen támogatáspolitika mellett is. Nem árulok el senki számára új dolgot, ha azt a megállapítást teszem, hogy mind a számlázott átadási ár alatt történő értékesítés, mind a fizetési határidők elhúzódása sokkal jobban sújtja a mezőgazdaságot, az abból élőket, mint bármely más ágazatot. Elképzelhető, hogy e rendelkezések nem fognak osztatlan elismerést eredményezni, de mindezzel együtt úgy gondolom, hogy a hazai agrártermelés védelmében elindulunk egy olyan úton, ami esetleges termékeny vita után és módosításokkal egy jobb megoldáshoz vezet.
A fentiek miatt számos európai uniós tagországban nemzeti szintű szabályozásokban állítottak fel hasonló szabályokat az agrártermelők, -feldolgozók védelmében. E szabályokban a 30 napos fizetési határidőnél olykor szigorúbb határidők megállapítása és a beszerzési ár alatti értékesítés esetén súlyos bírságok kirovása is megtalálható.
Az elmúlt évben a beszállítói biztonság megoldása területén jelentős előrelépés volt a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása, mely alapján a törvény 57. § (1) bekezdés d) pontja 2001. szeptember 1-jével módosult. E törvénymódosítás következtében a mezőgazdasági őstermelők követelése így megelőzi a társadalombiztosítási tartozásokat, az adókat és az adók módjára beállítandó köztartozásokat, valamint a visszafizetendő állami támogatásokat is.
E törvénymódosítást a gyakorlat tette halaszthatatlanná, ugyanis tendenciózus volt, hogy a mezőgazdasági termelők a felvásárló, gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén a felszámolási eljárás eredményeképpen rendszerint nem jutottak pénzükhöz a számukra hátrányos kielégítési sorrend következtében. E lépés azonban kizárólag a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben jelent bizonyos fokú védelmet, a lejárt és ki nem egyenlített tartozások vonatkozásában. Itt azonban meg kell említeni, hogy a problémát ez a jogszabály-módosítás még felszámolás esetén sem oldja meg kimerítően, hiszen a kielégítési sorrendben csak a negyedik helyet jelenti. Tapasztalhattuk a Mizo-ügy kapcsán a gazdálkodók problémáját.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hajnalán nyilvánvaló, hogy a piacszabályozás annak eszközeivel és intézményrendszerével minden eddiginél fontosabb szerepet tölt be az agrárgazdaság és az abból élők helyzetének stabilitásában. Ma már nem a termelés növelése lehet a feltétel, hanem valamilyen szinten a regisztrált és kvóta alapján a piaci igényeknek megfelelően termelő és feldolgozó agrárpiaci szereplők jövedelmének garantálása és biztosítása. A törvényjavaslat ennek érdekében új alapokra helyezi az agrárpiac szabályozását, az új intézményrendszer és eszközrendszer, valamint a beszállítói biztonság megteremtésére törekvés felállításával, illetve a csatlakozást követően nemzeti hatáskörbe utalt döntések alapjainak megteremtésével, mely nagy előrelépést jelent az ágazat számára.
Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény kötelezettségeket állapít meg a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, ugyanakkor nem biztosítja számára a megfelelő szabályozási hatáskört és jogkört. Emiatt e törvénnyel indokolt lenne a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogkörének, feladatkörének megerősítése is.
A piacszabályozási rendszer működését állandó zavarok jellemzik, a nem egy kézben összpontosuló döntési jogkör, hatáskör a szabályozásban feszültségeket okoz, mivel a jelenleg hatályos törvény rendelkezései alapján a piacszabályozási intézkedések megtételére és ezáltal a piaci zavar hatékony elhárítására a hatáskörmegoszlás miatt csak jelentős késéssel kerül sor. Ezt tapasztalhattuk az elmúlt nyár során is. A törvényjavaslat vitája során kérem ezen, a törvény működése szempontjából nem elhanyagolható, lényeges tényező szem előtt tartását is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is egyetértek, és frakcióm is egyetért az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénytervezettel, tekintettel annak időszerűségére, melyet a miniszter úr expozéja is megerősített. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek, természetesen a szükséges módosításokkal, kiigazításokkal. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
