TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság ülésén a törvénytervezettel kapcsolatosan számos aggály, bizonytalanság megfogalmazódott, ami a szavazáskor ellenszavazatokban, illetve tartózkodásban is kifejeződött, ahogy hallottuk a többségi vélemény előadójától. Ő már utalt is ezekre a bizonytalanságokra - én ezeket szeretném összefoglalni, illetve kicsit bővebben kifejteni.
Abban egyetértés volt, hogy szükséges a szabályozás, hiszen közel három éve változatlan formában van hatályban a jelenlegi törvény, és természetesen tekintettel kell lenni az uniós csatlakozásra is. Vitánk abban volt, hogy szükséges-e egy teljesen új törvény megalkotása, vagy lehetőség van arra, hogy a jelenleg hatályos törvényt bizonyos helyeken módosítva, az átmeneti időszakra megfelelő szabályozás jöjjön létre.
Annál is inkább feltettük ezt a kérdést, hiszen nyilvánvaló volt, és az előadó is említette, hogy ennek a most elfogadásra kerülő új törvénynek számos elemét az EU-s szabályok felül fogják írni, tehát csupán nagyon rövid ideig fognak élni. Éppen Gőgös Zoltán részéről fogalmazódott meg elég sarkosan a szándék: ő úgy fogalmazott, hogy hozzá kell szokjanak a gazdálkodók az EU-s szabályokhoz. Ezzel ellentétben nekünk az volt az álláspontunk, hogy lehetőség szerint, amíg egyáltalán lehetőség van rá, meg kellene őrizni bizonyos szabályokat annak érdekében, hogy megerősítsük azokat a gazdálkodókat, akiknek erre igazán szükségük van.
Ez egy kerettörvény, ahogy a miniszter úr is az előadásában említette - ez is problémákat vet fel. Egy kerettörvényről van szó, ebben általánosságok vannak megfogalmazva, szemben a jelenleg hatályos törvénnyel, ebben azért lényegesen több konkrétum van. A bizottság ülésén elhangzott, hogy amikor elfogadtuk ezt a törvényt, ezt követően fogják majd kimunkálni a végrehajtási rendeleteit. És mi lesz akkor, addig, hogyan fog működni ez az egész rendtartási rendszer?
Több részletkérdésben vita alakult ki. Kérdésként fogalmaztuk meg, hogy miért úgy definiálja a törvény a terméktanácsokat, mint a 2002. december 31-éig elismert terméktanácsokat? Itt mindenféle célszerűségi szempontokat kaptunk válaszul; mi ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy törvénnyel talán nem kellene megtiltani azt, hogy újabb terméktanácsok jöjjenek létre.
Gőgös Zoltán utalt rá, hogy a termékpálya-bizottságokkal kapcsolatosan is aggályaink voltak. Ami ebben a fő problémánk volt, hogy meghirdeti az egyenlőséget, meg meghirdeti azt, hogy a civil szférát megfelelőképpen beemeli a törvénybe. Úgy gondoljuk, ez a demokrácia csak egy látszatdemokrácia, hiszen a törvényben is le van írva, hogy szavazategyenlőség esetén a kormányzati oldal álláspontja fog dönteni, illetve nem látjuk, hogy az igazán kicsik, akik igazán rászorultak az érdekvédelemre, hogyan fogják az érdekeiket érvényesíteni. Kaptuk a választ: a terméktanácsokon keresztül. Igen ám, de a terméktanácsok szavazata egyetlen szavazat a nyolcból, tehát nem látjuk biztosítottnak azt, hogy a kicsik érdekképviselete igazán meg fog itt jelenni. Az agrárkamarán keresztül nem, hiszen ebben azért nincsenek ott markánsan, illetve a megfelelő reprezentativitással bíró érdekképviseletekben szintén nem, hiszen összességében nem képeznek jelentős volument.
Az eszközrendszerrel kapcsolatosan volt egy ilyen felvetés, hogy 34 konkrét eszközt jelöl meg a törvény mint rendtartási eszközt, plusz 35.-ként utal arra, hogy a miniszter gyakorlatilag bármi mást megjelölhet. Ezzel le is gyengíti szerintünk a konkrétan felsorolt 34 eszközt; olyan ez a megfogalmazás, mintha nem is lenne megfogalmazva, tehát gyakorlatilag bármilyen eszköz megfogalmazható a miniszter részéről.
A kritikus 29. §, a beszállítói biztonság: úgy gondoltuk, hogy talán nem is ebben a törvényben lenne a helye ennek a szabályozásnak, hiszen nem tipikus rendtartási eszközről van szó. Nem is nagyon értettük, hogy az egész jogrendszerünkbe hogyan épül ez be, hogyan működik, hogyan működik például az inkasszó végrehajtása. Ezért komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy egyáltalán fog-e működni, és ebben nem nagyon volt különbség ellenzéki és kormánypárti képviselők között. Mindenki kifejtette, hogy azért számos olyan eszköz van a multik kezében, amiknek kiszolgáltatottak a termelők, amikkel kompenzálhatják az itt bekövetkező esetleges veszteségeiket. Tehát úgy látjuk, hogy formálisan ugyan eleget teszünk ezzel a törvényalkotással a társadalmi igénynek, hiszen hozunk egy ilyen döntést, de hogy hogyan fog ez működni a valóságban, ez azért már eléggé aggályos.
Tehát összefoglalva: ezeket az aggályokat figyelembe véve 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással az ellenzék elutasította ebben a formában a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
