TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság megtárgyalta az agrárpiaci rendtartásról benyújtott törvényjavaslatot, és érdemi vita után azt 16 igen és 4 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta; kisebbségi véleményt megformáló képviselőt a bizottság nem állított.
Tisztelt Ház! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a törvény hatályát veszti ugyan, hiszen a közös agrárpolitikának az átvétele kötelező, de éppen ez a törvény teremti meg az uniós módszerek átvételének a feltételét. A javaslat európai uniós eszközöket alkalmaz, maga a szabályozás pedig nyilvánvalóan túléli a csatlakozást, hiszen semmi különbség nem lesz az Európai Unióban meghirdetett szabályozás és a magyar szabályozás között, csak akkor nem az agrárrendtartási törvény alapján, hanem már a közös agrárpolitika alapján fog működni a rendszer.
Az intézményrendszerrel kapcsolatban alapvető változás, hogy az agrárpiaci rendtartási tárcaközi bizottságot megszünteti e javaslat, és termékpálya-bizottságokat hozna létre, úgy, ahogy ez az Európai Unióban is működik. Ez a termékpálya-bizottság, amelynek tagjai az államigazgatási és termékpálya-szereplők, lehet a magja annak a management committee-nak, amit majd létre kell hozni, amikor az Európai Unió tagjai leszünk.
A terméktanácsok szerepe kívánatosan tovább erősödik. A jelenlegi törvényben a terméktanácsok az agrárrendtartási bizottság állandó képviselői, de szavazati joguk nincs. Most viszont nemcsak tagjai lesznek a termékpálya-bizottságnak, de szavazati joggal is rendelkeznek. Ezt a célt szolgálja az Agrárkamara szerepe is a termékpálya-bizottságban, hogy minél több oldalról lehessen egy-egy szabályozási kérdést megvilágítani.
A javaslat a 2002. december hó 31. napjáig bejegyzett terméktanácsokat kívánja megtartani. Itt a javaslat nem azt a szándékot fejezi ki, hogy a terméktanácsok nem bővíthetik a tagsági körüket - természetesen a terméktanácsok alapszabálya lehetővé teszi, hogy tagokat fölvesz, akik be kívánnak lépni, tehát ez ott rendezett, sőt bizottsági véleményként megfogalmazódott az is, hogy bizonyos termékpályán indokolt lenne a kötelező terméktanácsi tagság bevezetése is -, nem célszerű ugyanakkor, ha a csatlakozásig új terméktanácsok alakulnának.
Az intézményrendszer harmadik lényeges eleme a kifizető ügynökség - tudjuk, az európai uniós pénzekhez való hozzájutás csak a kifizető ügynökségen keresztül valósulhat meg. Az agrárintervenciós központ kifizető ügynökséggé történő átalakítása folyik, a Brüsszellel történő akkreditációja is folyamatban van - kaptuk a tájékoztatást.
Az eszközrendszerrel kapcsolatban új elem a törvényjavaslatban a harmincnapos fizetési határidő és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, amely szabályozás a mezőgazdasági termelői-beszállítói biztonságot hivatott elősegíteni.
Vita alakult ki a bizottság ülésén ezen pontokkal kapcsolatban, hogy alkalmas-e a probléma megoldására ez a fajta szigorítás. Mindazonáltal a probléma nyilvánvalóan jelen van a magyar mezőgazdaságban, illetve a feldolgozóiparban, tőkeszegénységet okozva, miszerint olyan fizetési határidők vannak - egy hónaptól kezdve akár több hónapig is előfordul -, hogy gyakorlatilag a termelő finanszírozza a feldolgozóipart, a feldolgozóipar pedig finanszírozza a nagykereskedelmi hálózatokat. Természetesen e megszorítás nemcsak a nagykereskedelmi láncok irányába szól, de a termelők, a feldolgozók és a kereskedők irányába is. Szól a feldolgozók irányába, egyrészt segíti őket, hiszen a nagykereskedelmi láncoknak nekik fizetni kell, de szorítja őket is a termelők felé. Mindazonáltal megfontolandó - és ezzel a bizottság többsége egyetértett -, hogy a fizetési határidőt honnan számítjuk: a számlának a vevőhöz történő beérkezése napjától - ahogy ez a javaslatban szerepel - vagy az áru leszállításától.
A bizottság a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban az elvvel egyetértett, de jelezte, hogy a kereskedelmi szervezetekkel egyeztetve egy valós igényeknek megfelelő szabályozást kell kialakítani. A bizottság álláspontja szerint érdemes átgondolni a terméktanácsok felelősségét, egy fizetésképtelen cég számára ugyanis akárhányszoros büntetőkamatot is előírhatnak, nem fog tudni fizetni. Felmerült, hogy a termelő biztonságát szolgálja, ha folyamatosan információt kap valakitől, hogy a partnere milyen anyagi kondícióban van.
Összegezve: a gazdasági bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával egyetértett, de a javaslat bizottsági tárgyalása során érezhető volt, hogy több ponton elképzelhetőek esetleges finomítások.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
