FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nemrégiben, mintegy három héttel ezelőtt néhány képviselőtársunkkal Londonban jártunk egy tanulmányúton, ahol az angol parlament működését és a közéletiséget tanulmányoztuk.
Az egyik előadáson az angol ügyvédi szövetség képviselője tájékoztatott bennünket sok mindenről, de különösen egy érdekes esetről. Angliában, mint esetleg sokan tudják, a parlament döntései és az ott elhangzott gondolatok kapcsán nincs fellebbezési jog, nem lehet hova fordulni, ha valaki sérelmezi az ott elhangzottakat. Egy képviselő egy kívülálló, nem parlamenti képviselőre nézve talán még lehet, hogy bíróság előtt is megtámadható gondolatokat fejtett ki, azonban az angol jogrendszer szerint ő nem fordulhatott bírósághoz a parlamentben elhangzott kijelentések miatt. Ezért gondolta az érintett úriember, hogy élve az európai uniós tagságukkal, az Európai Bírósághoz fordult, ahol általános jogelvként érvényes, hogy a parlamentben elhangzott kijelentések, ha netán olyan mélységűek voltak, hogy valakit sértett, ahogy azt Salamon László mondta, bíróság előtt megtámadhatóak - ahogy ez eddig is a magyar jogrendszerben így igaz.
Azonban az Európai Bíróság egy érdekes, de most már mindenféleképpen helyénvaló döntést hozott. A döntés pedig úgy szólt, hogy a képviselők véleménynyilvánítási joga előrébb való, mint a védekezéshez való jog. Ez azt jelenti, uraim, hogy úgy néz ki, hogy az Európai Unióban a képviselők véleménynyilvánítási jogánál nehéz magasabb jogot találni - ezt három héttel ezelőtt döntötte el az Európai Bíróság.
Tehát amennyiben önök ezt a most megfogalmazott ügyrendi indítványukat megszavazzák, az Európai Bíróság döntésével szembemenetelnek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)
