DR. KISS ELEMÉR
DR. KISS ELEMÉR
DR. KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több év munkájának eredményeként kezdhetjük meg az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Célját és műfaját, formáját tekintve hasonlít a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megalkotásáról szóló, 2000. évben elfogadott törvényhez, azzal a lényeges különbséggel, hogy ebben az esetben az ország egész területére kiterjedő rendezési tervről van szó. A rendezési terv alatt ezen a szinten természetesen nem olyan rendezési tervet kell érteni, amely telkenként meghatározza a beépíthetőség feltételeit, hiszen ez a településrendezés feladata. Arra viszont az országos szinten is szükség van, hogy a legfontosabb műszaki infrastruktúra-létesítmények hálózatát megtervezzük, vagy ehhez hasonlóképpen megalkossuk azokat a szabályokat, amelyek a környezeti, természeti és kulturális örökségünk védelmét szolgálják.
Az országos területrendezési terv olyan terv, amely azokról a létesítményekről és területfelhasználási elemekről szól, amelyekre vonatkozó szabályok nem alkothatók meg települési vagy megyei szinten, hanem csak a tágabb összefüggések ismeretének birtokában és az ország egészére vonatkozó érvénnyel.
(19.30)
Gondoljunk az európai közlekedési folyosók rendszerébe illesztett gyorsforgalmi úthálózatra vagy másik példával élve a különböző védettségi szintű természeti területekből összeálló országos ökológiai hálózatra.
A terv tehát az ország távlati térszerkezetét meghatározó, az ország egészének működőképessége szempontjából meghatározó jelentőségű infrastruktúra-rendszerekre és területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan hoz döntéseket, illetve tesz előírásokat. Nem foglalkozik olyan térségi jelentőségű építményekkel és területfelhasználási kérdésekkel, amelyek ugyan egy adott megye vagy régió szempontjából alapvető fontossággal bírnak, de országos kihatásuk nincsen. A helyi jelentőségű hálózati kapcsolatokra és más építményekre tett javaslatok indokoltak lehetnek, de megoldásuk a megyei vagy a kiemelt térségi területrendezési tervekben lehetséges.
Az országos terv javaslatai a lehetséges mértékig konkrétak, mégis ezeket - a terv nagy léptékéből következően - inkább keret jellegűnek tekinthetjük. A keret jelleg azt jelenti, hogy az országos tervben foglaltak többszörös áttétellel, a megyei területrendezési terveken és a településrendezési terveken keresztül válnak egyre pontosabbakká és egy-egy adott földrészlet vonatkozásában is értelmezhető előírássá. Az országos tervről szóló törvény így elsősorban a megyei és a települési önkormányzatok számára ad kötelezően figyelembe veendő útmutatást a megyei és települési szintű rendezési tervek elkészítéséhez.
Az országos szintű tervezésből fakadó sajátosságok mellett a terv másik fontos ismérve a műfajában rejlik. Ami önök előtt fekszik, az nem fejlesztési koncepció, nem a belátható távlaton belül megvalósítandó beruházások gyűjteménye, hanem egy műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített, hosszú távú érvénnyel megalkotott szabályrendszer.
Az országos terv elfogadásáról szóló döntés nem az adott létesítmény rövid távú megvalósításáról való döntést jelenti, hanem az adott létesítmény szükségességének és helyének megállapításáról szól, arról, hogy az adott létesítményre vagy az adott korlátozásra az ország kiegyensúlyozott fejlődése érdekében az adott helyen szükség van. A terv ebben az értelemben nem a fejlesztésre szolgáló erőforrások elosztásának eszköze, hanem egy jövőképet vázol fel; olyan szabályokat foglal törvénybe, amelyek betartása esetén nagyobb távlatban az ország térszerkezete a tervben bemutatott módon, a fenntartható fejlődés elvének megfelelően alakul.
Engedjék meg, hogy itt a településrendezés szakterületéről való analóg példával éljek. Ha elődeink annak idején, több mint száz éve nem jelölik ki és nem szabályozzák le a Nagykörút és a Hungária körút helyét, akkor ma nem lennének ezek a gyűrű alakú útvonalak Budapest településszerkezetének meghatározó elemei. Ha most nem mondjuk ki és nem rögzítjük térben egy adott országos jelentőségű létesítmény szükségességét, illetve optimális helyét, akkor olyan területfelhasználási döntések következhetnek be, amelyek később lehetetlenné teszik vagy nagyon korlátozott mértékben teszik lehetővé az adott létesítmény megvalósítását.
Mivel országos jelentőségű elemekről van szó, a döntés felelőssége is ezzel arányosan igen nagy. A terv például tartalmazza az M0-s autópálya északnyugati szektorának megépítésére vonatkozó javaslatot, mivel erre az útszakaszra a gyorsforgalmi úthálózat teljessé tétele érdekében szükség van.
A javaslat kezdettől fogva heves ellenérzést váltott ki az érintett önkormányzatokban és természetvédőkben. Adott esetben a természetvédelem ágazati érdekei és az érintett települések lokális érdekei ütköztek az ország és az agglomerációs térség egészének működőképessége szempontjából fontos közérdekkel. Az országos terv elfogadásával ez esetben például önök arról fognak dönteni, hogy az említett északnyugati szektor megépítésére előbb vagy utóbb szükség van, helyét ki kell jelölni, és figyelembe kell venni mind Pest megye, mind a nyomvonalba eső települések rendezési terveinek elkészítésekor. A későbbi tervezési munkák és vizsgálatok során természetesen lehet és kell a konfliktusokat enyhítő műszaki megoldásokat megtalálni, de az országos tervről szóló törvény hatálybalépése után a továbbiakban már nem lehet megkérdőjelezni az út megépítésének szükségességét.
Tisztelt Képviselők! Az előbb szándékosan választottam ki a talán legkényesebb példát, amellyel kapcsolatos viták végigkísérték a terv készítésének folyamatát. Nem véletlenül, hiszen az adott esetben az érintettek a saját szempontjukból érthető és bizonyos szempontból méltányolható érveket sorakoztattak fel a nyomvonal ellen vagy mellette.
Hasonlóan heves vitát váltott ki az M3-as autópálya Ukrajna felé történő kivezetésének lehetséges határmetszéspontja is, hiszen mind a Záhonynál, mind a Barabás térségében történő kivezetés indokoltsága valamilyen szempontból kimutatható. A döntést azonban egyszer végül meg kell hozni. Az országos terv az előnyök és a hátrányok mérlegelése után mindkét esetben megtette a javaslatát, a végső döntést önök fogják meghozni a terv elfogadásával. Ha már az M3-as autópálya példáját felhoztam, megjegyzem, hogy a terv a barabási kivezetés mellett alternatívaként a Záhony felé történő leágazást is tartalmazza.
Az országos terv többi eleme talán kevésbé kavar fel indulatokat, ugyanis a terv hosszú-hosszú egyeztetési folyamat eredményeként nyerte el azt a formáját, amelyet benyújtott a kormány. Érvényesült az alulról való építkezés elve is, hiszen a tervezők értékelték a különböző készültségi fokban lévő megyei terveket, és beépítették azok használható, mármint országos szinten is értelmezhető javaslatait.
A jogszabály által előírt ágazati és megyei önkormányzati egyeztetési kötelezettségen túlmenően regionális értekezletek szervezésére került sor minden régióban, ahol a régió szempontjából fontos kérdések megvitatására nyílt lehetőség. Országos jelentőségű fórumok, például az Országos Területfejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács két alkalommal is tárgyalták a terv különböző készültségi fokban lévő dokumentumait, és támogatólag foglaltak állást a terv szükségességét illetően.
A hosszú előkészítési és egyeztetési folyamat eredményeképpen kialakult terv elfogadásának rendkívül nagy jelentősége van az ország távlati fejlődése szempontjából. Engedjék meg, hogy ezt néhány szóval érzékeltessem.
A terv elfogadásával, mint ahogy az előbb erre a konkrét példák említésével utaltam, eldöntésre kerülnek a közúthálózat és vasúthálózat országos szintű elemeinek alapvető kérdései, ezáltal megszűnnek az egyes építmények szükségességéről, helyéről, illetve nyomvonaláról szóló, önkormányzatokat és állampolgárokat megosztó viták. A terv elfogadása elejét veszi a szükségtelen párhuzamos fejlesztéseknek, másrészt biztonságot ad a beruházók számára a feltételek, követelmények előzetes tisztázásával. Ezen túlmenően a műszaki és ökológiai szempontokat figyelembe vevő korlátozások érvényesítésével a terv támpontot nyújt az országos területfejlesztési koncepciók és programok - aktuálisan például a nemzeti fejlesztési terv - véglegesítéséhez.
A jogalkotás különféle szintjein elfogadásra kerülő területrendezési tervek összhangja és hierarchikus egymásra épülése érdekében az országos tervről szóló törvényjavaslatnak más vonatkozásában is kitüntetett szerepe van. Az ország térszerkezetére adott javaslaton túlmenően az országos tervnek meg kell határoznia még - az egységesség érdekében általános érvénnyel - a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveiben alkalmazható térségi területfelhasználási kategóriákat és térségi övezeteket, valamint a hozzájuk tartozó előírásokat.
(19.40)
Erre alkotmányossági okokból is szükség volt, mert a megyei önkormányzatok csak ezen törvényi háttérrel tudják véglegesíteni, rendelettel jóváhagyni, és így az érintett települések felé kötelezően érvényesíteni saját megyei területrendezési terveiket. Hasonló módon csak az országos terv elfogadása után lehet véglegesíteni és jóváhagyni az ország más kiemelt térségeire, például a budapesti agglomerációra, a Velence-Vértes Kiemelt Üdülőkörzetre előkészített területrendezési terveket. Az agglomerációs terv például azért lenne fontos, mert ez tudná a budapesti agglomeráció területén megóvni a még be nem épített külterületeket a mértéktelen beépítéstől, más szóval rendezett mederben tartani a beépítésre szánt területek kijelölését.
Végül, de nem utolsósorban az országos terv az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából is kitüntetett jelentőségű, csatlakozni ugyanis nemcsak politikai-gazdasági értelemben, hanem műszaki-fizikai értelemben is kell. Ez alatt két dolgot értünk: egyrészt az európai térszerkezethez való illeszkedést, jelesül a gyorsforgalmi úthálózatnak az úgynevezett helsinki folyosókhoz való kapcsolódását; másrészt az Európai Unió országai által elfogadott irányelvek figyelembevételét. Az országos terv a bizonyíték arra, hogy Magyarországon a műszaki infrastruktúra és a területfelhasználás tervezése során is érvényesülnek az Európai Unió térségfejlesztési irányelvei, amelyek többek között az integrált tervezés módszerének alkalmazását és a fenntartható fejlődés elvének érvényesítését jelentik.
Az országos terv vezérlő elve a fenntartható fejlődés szolgálata, ami a területrendezés vonatkozásában az infrastruktúra-hálózatok és a különböző jellegű térségi területfelhasználási igényeknek, valamint a környezet- és természetvédelem szempontjainak összehangolását jelenti. A terv alapvető törekvése a fejlődéshez hosszú távon elengedhetetlenül szükséges műszaki infrastruktúra-létesítmények helyének kijelölése, valamint a potenciálisan káros következményekkel járó fejlesztések, tevékenységek, területfelhasználási módok lehetőségének minimálisra csökkentése. A terv előírásrendszere a kiegyensúlyozott területi fejlődést szolgálja.
Az országos terv elfogadását rendkívül időszerűvé teszik az országban és egyes térségeiben tapasztalható területi folyamatok, a fenntartható fejlődés elvének nem megfelelő területhasználati döntések, a természeti környezet értékeit romboló beruházások. A társadalom által is károsnak ítélt folyamatoknak a terv segítségével szabhatunk gátat. Lényegében ezek a tervek az egyedüli jogi eszközök arra, hogy hibás vagy a települési önkormányzatok pillanatnyi érdekei által diktált jelentősebb, a környezet állapotát nagymértékben befolyásoló területhasználati döntéseket meg lehessen előzni.
E tervek között a legfontosabb az országos területrendezési terv, ezért kérem önöket a törvényjavaslat elfogadására.
Köszönöm szépen. (Taps.)
