VARGA LÁSZLÓ
VARGA LÁSZLÓ
VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Több mint hatéves adósságot törleszt a parlament, amikor a kormány javaslatára megkezdi az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat vitáját.
A hatéves időtáv az előbb is szóba hozott területfejlesztésről és területrendezésről szóló '96. évi XXI. törvény előírásai miatt számítható, de az országos területrendezési terv ezt megelőzően sem létezett. Sajátságos, hogy a regionális és helyi tervezés szempontjából oly gazdag történések hazánkban az elmúlt évtizedekben mindenkor nélkülözték egy országos léptékű, a térségi szerkezet meghatározásának és fejlesztésének koncepcióját, amely egyúttal a területfelhasználás szabályozásának igényével lép fel, s megad minden kapaszkodót és kényszerpályát a megyei és helyi területrendezési tervek elkészítéséhez.
Voltak persze az adott politikai kurzus szándékainak megfelelő fejlesztési irányok, amelyek egy-egy dokumentumba sűrítve szabtak irányt a fejlődésnek, attól függően, hogy éppen az ipartelepítés, a környezet védelme, a mezőgazdaság fejlesztése, a közlekedés távlatos programja vagy a vízgazdálkodás aktuális teendői adták az előterjesztés tartalmát. Értelemszerűen ezek sem voltak hatástalanok a helyben történő szabályozások elkészítésére, sőt legtöbbször a helyes irányba befolyásolták a terveket, de mind ez ideig hiányzott az ebben a törvényjavaslatban már tudatosan jelentkező komplexitás, egymásra hatás, kölcsönösség követelménye.
A több mint hatéves késésnek van magyarázata, vannak felelősei, vannak az elmaradásnak kártételei is, van viszont nyilvánvaló haszna is a mostani tárgyalásnak, amelyet a törvényjavaslat érzékelhetően valóra is vált.
(20.10)
Melyek ezek? Először is, az elmúlt évtized politikai változásai nyomán immár karnyújtásnyira vagyunk az európai csatlakozástól, amely új megvilágítás alá helyezi a határ menti térségeket aszerint, hogy uniós tag vagy tartósan schengeni határral lezárt ország található-e a szomszédságban. Más válaszok és követelmények fogalmazhatók mindkét esetben akár a térszerkezet, az infrastruktúra fejlesztése vagy éppen az ökológiai szempontok érvényesítése területein.
Másodszor: ugyanakkor az európai együttműködés e tervre gyakorolt, nagyon érdemi hatása az is, hogy a '97. évi, miniszter úr által is említett helsinki egyezmény alapján már épülnek azok a nagy európai folyosók, amelyek a közúti és vasúti közlekedés számára kijelölik a kapcsolódó rendszereket. Hasonlóképpen, a kontinens szintű összehangolás számunkra iránymutató dokumentuma az európai területi terv, amely nemcsak a fejlesztési irányokkal, de magával az európai tervezési rendszerrel való összehangolás iránymutató dokumentuma is. A törvénytervezet olyan területei, olyan új fogalmai, mint a természeti és kulturális örökség védelme, a tájképvédelmi terület övezete, a komplex tájrehabilitáció követelménye, ennek révén kerültek egy európai léptékű dokumentum paragrafusai közé.
Harmadszor: a magyar közigazgatás, területfejlesztés és önkormányzás egyre többször szóba kerülő átszervezése szintén jó kapaszkodókat ad a terv kidolgozásának mai fázisában. A területrendezési tervek egymásra épülő rendszerében meghatározásra kerül a térség szerkezete és az adott térségi területhasználat szabályozása. Ez nem von el semmifajta jogosítványt a területen működő fejlesztési szervezetektől, hisz nem annak konkrét céljait, folyamatát és ütemezését körvonalazza, hanem az adott mozgástér fizikai és területi lehetőségeit, nemritkán korlátait szabályozza, a természet és épített környezet értékeinek védelme, a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése mellett.
Negyedszer: az országos területrendezési terv mostani elfogadása jó időpontban garantálhatja a fejlődés, fejlesztés és a szükséges kulturális, természeti, környezeti értékek védelmét. Mára már kialakultak a helyben választott értékek, amelyek a gazdasági prioritások, az idegenforgalmi értékek és a településfejlesztés más elemei közül hosszú távú stabilitást, fejlesztési irányt jelenthetnek. Ma már világosan vagy talán világosabban látja egy-egy község a saját sorsát, fejlesztési elképzeléseit. Ez az országos rendezési terv a hierarchia csúcsán van, de már tartalmazza a megyei tervekben és a kiemelt térségi tervekben megjelenő elképzeléseket, területhasznosítási kategóriákat és övezeteket.
A törvény előkészítése – örömmel igazolom vissza – széles körű egyeztetés alapján zajlott, jól integrálja a megyei szándékokat, törekvéseket. A törvényben elfogadott koncepció így válik a megyei önkormányzati rendeletek alapjává, amelyre épített megyei szabályozás már kötelezően figyelembe veendő az érintett települések számára. Fontos azonban tisztázni, hogy ez a törvény nem az erőforrások elosztásának dokumentuma, nem arról szól, hogy mit kell megvalósítani, hanem azt szabályozza, hogy az ország fejlesztésének távlatai milyen térszerkezetben, övezetekben és értékek mentén alakuljanak. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az 1:500 000 lépték csak országos jelentőségű létesítményekkel foglalkozik, csak ezekben ad biztos fogódzókat. Minden más kérdésben csak a megyei és települési tervek lesznek eligazító érvényűek.
Szabad ezt úgy megfogalmazni, hogy az országos terv a megyei szintű terv számára szab mozgásteret, ad követendő útmutatásokat, hasonlóan, a megyeiek alapján készíthető el a települések rendezési terve. Itt tartom fontosnak megemlíteni azt is, hogy az önkormányzatok szűkös forrásai közt nemritkán hiányoznak a terv elkészítéséhez szükséges eszközök. Ezért adhat lendületet a még hiányzó tervek elkészítéséhez, ha pályázati úton elérhető lesz egy központi alap, amely a költségek döntő hányadát finanszírozná. Ennek hiányában elhúzódó és számtalan szakmai, pénzügyi kompromisszummal leszegényített tervek készülnek majd.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Természetesen vannak a tervnek további egyeztetést, rendszeres kezelést igénylő elemei is. Ilyen lehet például a szomszédos országok térszerkezeti terveivel való összhang megteremtése, a tervezett határátkelők, határmetszéspontok kijelölése, pontosítása. Az árvízi, belvízi övezetek kérdésével csak a megyei tervekben lehet érdemben foglalkozni, így a síkvidéki árapasztó tározók pontos helyének kijelölésével is adós a terv. Hasonlóképpen kellett súlyozni a tájrehabilitáció kérdéskörében is, hisz számtalan jogos probléma közül csak a nagy kiterjedésű, halmozottan problémás területek ügyét lehetett a törvényben felvillantani. Minden mást helyben, az ottani sürgetések és kihívások fényében lehet felelősen, az ott élőket szolgáló módon megtervezni. Célszerű lesz a vitát is ezek számonkérésétől tehermentesíteni majd.
A bizottságokban összegzett vélemények alapján úgy látom, hogy jó az esély arra, hogy politikai felhangoktól mentes, valódi szakmai vita folyjon majd az előterjesztésről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
