DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Budai Központi Kerületi Bizottság… (Közbekiáltás: Bíróság! - Derültség és taps az ellenzéki oldalon. - Gyürk András: Meg a Varsói Szerződés.) Köszönöm szépen. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Csak annyit jegyzek meg, hogy az vesse rám az első követ, akinek még nem volt nyelvbotlása. (Derültség és taps.)
Tehát helyesbítek: a bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, becsületsértés vétsége miatt.
Hogy az ügy ne legyen annyira egyszerű, ismertetem az előzményeket. Az eljáró bíró fenti megkereséséhez csatolta (Nagy zaj.) a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást megtagadó határozatát, amely dr. Kovács István hamis vád bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatti feljelentése tárgyában született.
Dr. Kovács István mint a Budapest, XII. kerület helyi választási bizottság tagja tette a fenti feljelentéseket dr. Kosztolányi Dénes, a Fidesz-Magyar Polgári Párt budapesti, XII. kerületi kampányfőnöke kapcsolattartója ellen, a 2002. évi önkormányzati választásokat megelőző kampányban tanúsított magatartása miatt; jelesül: dr. Kosztolányi Dénes 2002. október 17-én kelt, a XII. kerületi helyi választási bizottsághoz intézett és felterjeszteni kért kifogásában írt kijelentései miatt. Idézem: “Felhívom a fővárosi választási bizottság figyelmét arra, hogy a helyi választási bizottság morálisan és jogilag egyaránt szétesett, elvesztette objektivitását, és részrehajló határozatot hoz.
(16.10)
Összefoglalva: a hvb az egyik feljelentő szervezet kárára a jogsértést elnézi, eltűri, támogatja, nem juttatja érvényre az alkotmányos alapelv érvényesülését, legjobb és hivatalos tudomása ellenére hoz döntéseket.
A helyi választási bizottság tevékenysége megalapozza azt a súlyos aggodalmat, miszerint e szervezet mind hivatalos, mind delegált összetételében alkalmatlan a választások további bonyolításának vitelére. Félő, hogy képtelen a hvb törvényes feladatainak eleget tenni, ezért kérem, hogy a Fővárosi Választási Bizottság, amennyiben a törvény azt megengedi, a helyi választási bizottságot feloszlatni, működésében felfüggeszteni vagy szoros ellenőrzés és irányítás alá helyezni, hatáskörét magához vonni szíveskedjék.
Kérjük, hogy a budapesti XII. kerület választókerületeibe és a helyi választási bizottság mellé független választási ellenőröket kirendelni szíveskedjenek.”
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a fenti tényállás alapján úgy határozott, hogy a hamis vád és a közokirat-hamisítás bűntettei miatt tett feljelentésekben a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában azért, mert a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, a nyomozást megtagadja, és átteszi az ügyet a Budai Központi Kerületi Bíróságnak, mivel a feljelentés hamis vád bűntette vonatkozásában a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas lehet, azaz magánvádas indítványként lehet értelmezni a beadványt. A bíróság pedig megküldte a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában történő állásfoglalás céljából az ügyet az Országgyűlésnek becsületsértés vétsége miatt.
A mentelmi bizottság az ügyet 2003. február 5-ei ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent Kosztolányi Dénes képviselő úr. Előadta, hogy álláspontja szerint mind a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mind a Budai Központi Kerületi Bíróság megsértette mentelmi jogát.
Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal úgy folytatott ellene nyomozást, hogy nem kérte mentelmi jogának felfüggesztését, a bíróság pedig egy becsületsértési ügyet kreált arra vonatkozó magánindítvány nélkül. Közölte azonban, hogy erről írásban nem tett bejelentést az Országgyűlés elnökének, egyben kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a büntetőjogi felelős kérdésével, és ebben a tekintetben nem vizsgálta a tényállást. Hasonlóan nem határozott képviselő úr azon, és csak a bizottsági ülésen történt felvetéseivel, amely szerint az eljáró hatóságok megsértették mentelmi jogát, mivel a képviselői jogállási törvény szerint az érintettnek erről haladéktalanul bejelentést kell tennie az Országgyűlés elnökének, aki ezt kivizsgálásra nyilván kiadja a mentelmi bizottságnak.
Az ülésen azonban a bizottság tagjainak szinte egyhangúlag az volt az álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy képviselő úr mentelmi jogát sem az ügyészség, sem pedig a bíróság nem sértette meg, tekintettel arra, hogy a nyomozati szakasz meg sem indult.
A bizottság megállapította, hogy dr. Kosztolányi Dénesnek, az önkormányzati választás során közmegbízatási funkciójában eljárva közölt véleménye miatt mentelmi jogának felfüggesztése nem indokolt.
Mindezek alapján a mentelmi bizottság többségi szavazattal – 9 igen és 1 nem szavazat mellett – azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel; hozzáteszem: tekintettel arra a sok éve kialakult joggyakorlatra, hogy becsületsértési és rágalmazási ügyben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését nem szokta indítványozni. Ez a gyakorlat azonban felülvizsgálatra fog kerülni a közeljövőben. Természetes azonban, hogy a most folyamatban lévő ügyekre majd a felülvizsgálat eredményét már alkalmazni nem lehet. Arra sem látott lehetőséget a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság, hogy egy ügyet kiragadva, az általános gyakorlattal szemben hozza meg a javaslatát, ezért született 90 százalékos igen és 10 százalékos nem szavazati arány. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
