DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, az ismételt felszólalás lehetőségét. Ennek a törvénynek az eddigi vitája talán azt a téves látszatot alkalmas kelteni, hogy ez a törvény csak az ügyvédekről szól. Azonban nem erről van szó. Természetesen a magyar ügyvédtársadalomnak, a nyolcezer-egynéhány ügyvédnek ez alapvetően fontos törvény, de ugyanolyan fontos a jogkereső közönség számára is, százezrek és százezrek számára, az ügyfelek számára, akiknek nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és milyen minőségű szolgáltatásokkal fognak találkozni, illetőleg milyen minőségű szolgáltatásokban részesülnek.
Egyébként az ő szempontjukból, azt hiszem, mindegy, hogy magyar vagy külföldi ügyvéd látja el a képviseletüket. A számukra az lesz a lényeges, hogy szakmailag korrekt, a jogaik érvényesítését elősegítő jogi segítséget kapjanak az ügyvédi tevékenység keretében, legyen az magyar ügyvéd vagy külföldi, és van egy nagyon fontos elem - és most erről szeretnék külön beszélni e törvény kapcsán -, hogy meg legyenek védve az ügyvédi gondatlan károkozás következményeitől; ez az alapeset nyilvánvalóan, de elvileg a szándékosság sem zárható ki. Ezt pedig Magyarországon, nagyon helyesen, az ügyvédi felelősségbiztosítási rendszer garantálja. Ahhoz, hogy Magyarországon valaki ügyvédi tevékenységet folytasson, ha jól emlékszem, most az a jogi konstrukció, hogy az ügyvédi kamarai tagságnak az a feltétele, hogy valaki valamilyen biztosítóintézettel felelősségbiztosítási szerződést kössön. Ha tehát, tegyük fel, egy ügyvédi hiba, műhiba következtében kártérítési felelősség áll be, akkor nem az ügyvéd a magánvagyonával felel közvetlenül az ügyfél felé, hanem a biztosító ott áll és garantálja a kárt szenvedett ügyfél kártalanítását.
Na most a kérdés az, és tényleg kérdezem, hogy a jelen törvényjavaslat konstrukciója biztosítja-e ezt a védelmet az ügyfelek számára a külföldi ügyvédek - ahogy a törvény mondja: a közösségi jogászok - gyakorlatával szemben. Mert ha ők nem tagjai a Magyar Ügyvédi Kamarának, és ők nem regisztrálhatók a közösségi jog szerint - amiről én is tudom, hogy el kell fogadni, ebben egyetértek a többi hozzászólóval, hogy ez egy adott jogi helyzet -, akkor nem tudom, hogy milyen jogszabály írja elő azt, hogy ők csak egy felelősségbiztosítási rendszerhez kapcsoltan ügyvédkedhetnek. Ha ugyanis ez nincs megoldva jogilag, akkor a jogkereső közönség ki van szolgáltatva annak a helyzetnek, hogy adott esetben egy külföldön működő ügyvédi iroda vagy ügyvéd ellen fordulhasson, és próbálja az esetleges kárainak a megtérítését kérni. Együttes ügyvállalás esetében, amiről a kamara elnöke beszélt, ez a kérdés megoldott, hiszen magyar ügyvéddel együtt kellene megbízást adnia az adott ügyfélnek bizonyos ügyek vitelére a közösségi jogásznak, és akkor a magyar ügyvéd felelősségbiztosítási szerződése helytáll.
Erre egyébként egy mondat erejéig a kisebbségi véleményben is utaltam, és Vidoven Árpád, aki a Fidesz-álláspontot adta elő, felszólalásában szintén jelezte, hogy ez lényeges probléma, de nem látjuk ennek a kérdésnek a megnyugtató megoldását. Kérem én is az államtitkár urat, hogy akkor, amikor a vitában elhangzottakra válaszol, erre is térjen ki. (Dr. Horváth Balázs: Lejárt a két perc.) Illetve ha ez valóban nincs megoldva, mert én kérdés formájában… - csak jelzem Horváth Balázs képviselő úrnak, hogy normál, ötperces felszólalásra kaptam lehetőséget, elnézést -, tehát én is kérdés formájában teszem ezt fel államtitkár úrnak, de ha ez tényleg nincs rendezve, akkor ezt is meg kell oldani valamilyen módosító javaslat keretében, ha nem tértek ki képviselőtársaim erre a problémára. Csákabonyi képviselő úr mutatja, hogy erre van javaslata, akkor ezt örömmel veszem; de ha netán nincs megfelelő javaslat, akkor a bizottságnak egy bizottsági módosító javaslattal erről a problémáról rendelkeznie kell.
Köszönöm figyelmüket.
(13.50)
