DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem és úgy tudom, hogy az általános vita folyik most a parlamentben. Nemcsak ennél a napirendnél, hanem az előzőnél is azt tapasztaltam, hogy jó néhányszor átcsúszunk a részletes vitába. Én inkább az általános vita keretében szeretnék megszólalni.
Miről is van szó? Egyértelműen arról, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek az egész magyar jogrendszert át kell alakítania ahhoz, hogy az uniós jogszabályok érvényesülhessenek Magyarországon. Látni kell azonban, hogy a jogharmonizáció nem csupán az állam vagy a parlament dolga, hanem abban részt kell vennie az egész jogásztársadalomnak, a jogásztársadalmon belül pedig - úgy vélem - elsősorban az ügyvédeknek, hiszen a mindennapokban az ügyvédek kerülnek leggyakrabban kapcsolatba a jogkereső állampolgárokkal, tehát ők tehetik a legtöbbet azért, hogy a csatlakozás jogi következményei, jogintézményei ismertté váljanak és beépüljenek a magyar jogrendszerbe, illetve joggyakorlatba. Az előttünk lévő javaslat pontosan azt a célt szolgálja, hogy ennek a jogharmonizációnak eleget tegyen.
Valóban nem kell riogatni. A magyar ügyvédeknek tudomásul kell venni, hogy fel kell készülniük a csatlakozást követően egy más helyzetre, egy más szituációra! A verseny tágul, bővül, és bizonyos tekintetben az ügyvédeknek - mint ahogy a gazdaságban a magyar vállalkozóknak - is nehezebb lesz a helyzetük az európai uniós csatlakozás után. Divatos szóval élve, úgy hiszem, ezeknek a kihívásoknak a magyar ügyvédség eleget tud tenni, és valóban nem kell ettől megijedni.
Az EK-szerződés 43. cikkéből vezethetők le azok az alapelvek, amelyek teljesen egyértelművé teszik, hogy itt megjelenhetnek majd más tagállamokbeli ügyvédek, illetve jogi irodák. Ahogy az államtitkár úr felszólalásában hallhattuk, gyakorlatilag két olyan közösségi irányelv van, amely az ügyvédi tevékenységre vonatkozóan konkretizálja azokat az elveket, amelyeket az ominózus 43. cikk tartalmaz.
Ugyanakkor persze arról sem szabad elfeledkeznünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem egyirányú utcáról van szó, nemcsak a külföldiek vehetnek részt hazánkban jogi tevékenységben, hanem a magyar ügyvédeknek is meglesz a lehetőségük arra, hogy a többi uniós tagállam területén tevékenykedjenek. Úgy gondolom, ezzel olyan hatalmas lehetőségeket tartogató perspektíva nyílik a magyar ügyvédség előtt - s tény az, hogy annak egy része, elsősorban a fiatal, dinamikus, idegen nyelveket jól beszélő tagjai számára -, amelynek a jelentősége ma még valóban felmérhetetlen.
Ami pedig a többi tagállamból Magyarországra érkező ügyvédeket illeti, nekik természetesen meg kell felelniük azoknak a feltételeknek, azoknak a követelményeknek, amelyeknek a magyar kollégáik megfelelnek. Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai a csatlakozásunkat követően négy formában végezhetnek majd ügyvédi tevékenységet Magyarországon. Ezeket a feltételeket, illetve formákat részletezi az előttünk fekvő törvényjavaslat, ezért ezeknek a részletezésére az általános vita keretében nem kell kitérnünk.
Más, vagy ha úgy tetszik, további szempontból is jónak tartom az elkerülhetetlent, azt, hogy Magyarországon megjelennek az Unió többi tagállamából érkező ügyvédek. Ezzel egy új terület, egy új helyzet elé kerülünk, olyan helyzet elé, amiben a régebb óta tagállamokban ténykedő ügyvédeknek vannak tapasztalataik. A magyar ügyvédségnek, a magyar ügyvédeknek tanulniuk kell, el kell lesniük azokat a technikákat, amelyeket - mondhatni - nem lehet könyvből megtanulni, hanem csak a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal lehet ezekre szert tenni. Úgy vélem, ez is csak rövid időt vesz majd igénybe, és a magyar ügyvédek kellően felvértezve tudják majd felvenni a versenyt a külföldi jogászokkal.
Úgy gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat, adott esetben az itt elhangzott érveknek megfelelően benyújtandó módosító javaslatokkal bizonyára megfelel az elvárásoknak és támogatandó. Köszönöm szépen.
