DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy örömmel hallom, hogy ezek szerint volt önnek módja az elmúlt időszakban néhány mesét elolvasnia, és ezt folytathatjuk most. Ez a káposztáskő meséje. Valamennyien itt sírunk, miközben a tárgyalások még nem zárultak le, miközben még egyáltalában nem látjuk azokat, amiket ön. Nyilván, minthogy az új divat az, hogy a különböző előterjesztéseket a legnépszerűbb újságok hasábjairól olvassuk, majd el fogjuk juttatni a legújabb előterjesztésünket is, hogy tovább folytathassuk ezt a mesedélutánt.
A valóság azonban az, szemben az előző időszakkal, amikor sokat beszéltek tárgyalásokról, most valóban szeretnénk megállapodni három ügyben. Az egyik ügy az, hogy a matricás rendszerhez hasonló mértékű úthasználati díjat fizethessenek azok is, akiket szerencsétlenségükre - vagy szerencséjükre - az élet ennek az autópályának a közelébe sodort mint lakosokat, vagy ezt kell igénybe venniük.
A második dolog, hogy megépülhessen végre, amire eddig nem került sor, legalább Szegedig, de inkább az országhatárig, hiszen ekkor lehet számítani arra, hogy ennek a forgalomnak a révén nem fogják igénybe venni azokat az utakat, amelyek mentén éppen erről panaszkodnak azok a lakosok, akik kénytelenek ezt élvezni. Tehát igénybe veszik, mert van miért igénybe venni.
A harmadik dolog pedig az, hogy lehetőség szerint ebben a konszenzuskövetés és a jogkövető magatartás legyen a gazdaságosság és az adófizetők pénzének védelme mellett az az alapelv, ami bennünket vezet.
Nagyon örülnék neki, ha a mesedélutánt a valóságba fordítva alapvetően arról beszélhetnénk, hogy mi történt az elmúlt négy évben, és hogyan történt az, ami történt. Mert az, amiről ön beszél, egyelőre még nem más, mint az, hogy mi lenne, ha lenne - de még nem ott tartunk.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
