CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk történelmében sorsdöntő az az elhatározás, hogy elkötelezte magát az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Ez a történelmi jelentőségű döntés a jogalkotás számára azzal a kötelezettséggel jár, hogy a csatlakozást megelőzően a jogharmonizációs követelményeknek megfelelően le kell folytatnunk jogrendszerünk átalakítását. Ez a munkajog területén olyan irányelvek átvételét jelenti, amelyek a munkavállalók számára fokozott garanciát nyújtanak a gazdaság fejlődésével együtt járó, a foglalkoztatást érintő változásokkal szemben.
Az európai munkajog keretei között már a kilencvenes éveket megelőzően is több jogintézmény kapcsán kapott hangsúlyt a munkáltatóknak a munkavállalókkal történő együttműködési, őket tájékoztatási és tárgyalási konzultációs kötelezettsége. Az európai uniós jogi normák érzékenyen reagáltak arra a gazdasági folyamatok által előállított szabályozási szükséghelyzetre, ami a Közösségben kialakult, és amely folyamat ugyan eltérő súllyal, de a világgazdaság egészében érezteti hatását.
Az egyes nemzetgazdaságokban a több országot érintő vállalategyesülések szerepvállalása rendkívül jelentőssé vált. Ennek következményeként pedig a munkavállalók mindennapi életviszonyainak új sajátossága lett, hogy az őket érintő döntések nem helyben, hanem külföldön, a társaság központjában születnek, ezért a munkavállalók nem tudják azokat befolyásolni. További jellemző vonás, hogy e döntések tartalmának kialakításakor értelemszerűen nemcsak a nemzetgazdasági környezet figyelembevételére kerül sor, hanem meg kell találni az összhangot a határokon átnyúló világgazdasági folyamatokkal is.
Az Európai Unióban a belső piac működése az elmúlt évtizedben együtt járt a vállalkozások koncentrációjának folyamatával, vállalatfelvásárlásokkal, vegyes vállalatok létrehozásával. Vitathatatlanul szükséges, hogy a két vagy több tagállamban működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok tájékoztassák a döntéseik által érintett munkavállalók képviselőit és velük tárgyaljanak. Az egyes tagállamok nemzeti jogalkotása a munkavállalók részvételi jogai, így a tájékoztatás és a tárgyalási eljárások tekintetében egymástól eltérő megoldásokat fejlesztett ki, és szükségessé vált, hogy e témakörben az Európai Tanács irányelv útján minimális követelményeket fogalmazzon meg.
Az említett előzmények vezettek az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a közösségi szinten működő vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban foglalkoztatott munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45. számú EK-irányelv megalkotására. Az irányelv célkitűzése lehetővé tenni, illetve erősíteni a munkavállalóknak a vezetői, illetve a munkáltatói döntésekben való részvétel lehetőségét azokban az esetekben is, amikor a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő döntések külföldön a nemzetközi, sok esetben közösségi szinten tevékenykedő vállalkozások és vállalkozáscsoportok keretében születnek meg. Ebből a szempontból lényeges, hogy az esetek jelentős részében e döntések nincsenek alávetve a hazai, belső nemzeti munkavállalói részvételre vonatkozó szabályoknak.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat európai üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései az irányelv szellemében, valamint a tagállamok ez irányú jogszabályainak és gyakorlatának figyelembevételével születtek meg. Ebből adódóan a törvényjavaslat teljes egészében megfelel az irányelv rendelkezéseinek, nem terjeszkedik túl a jogharmonizációs célon. Az Országos Érdekegyeztető Tanács a javaslatot megtárgyalta, és az abban foglaltakkal egyetértett.
A javaslat szabályai közül néhányhoz szeretnék rövid megjegyzést fűzni. Az általános rendelkezésekben található a törvény rendeltetésének, hatályának meghatározása, valamint az alapvető intézmények fogalmainak rögzítése. A hatály körében a törvényjavaslat rendezi, mikor és kinek kell alkalmazni e rendelkezéseket. Ezzel összefüggésben alapvetően két eset különíthető el. Egyrészt az, ha a központi vezetés székhelye Magyarországon van, azaz egy magyar vállalat terjeszkedik határainkon kívülre.
A másik esetkör az, amikor a vállalkozás nem európai székhelyű, de hazánkban működik a központi vezetésnek alárendelt irányított vezetés, illetve képviselet, vagy Magyarországon található a legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, telephely.
A javaslat az európai üzemi tanács létrehozását, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárás kialakítása, valamint az erre vonatkozó megállapodás tekintetében is követi az irányelv rendelkezéseit. Ennek megfelelően a javaslat biztosítja a felek alapvető választási szabadságát, vagyis lehetővé teszi, hogy az európai üzemi tanácsok létrehozása helyett a tájékoztatáshoz és a tárgyaláshoz való jog gyakorlására más formát válasszanak.
A törvényjavaslat a munkavállalói érdekeket a legmesszebbmenőkig oltalmazandó arra az esetre is tartalmaz szabályokat, ha a felek között a tárgyalások ellenére nem jönne létre megállapodás. Ebben az esetben a törvény erejénél fogva kell létrehozni az európai üzemi tanácsot, és a törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően alakul az így létrehozott testülettel történő konzultáció.
A törvényjavaslat jelentős mértékben támogatja a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulását azzal, hogy az európai üzemi tanácsi tagságra való jelölésnél a nők és férfiak arányánál tekintettel kell lenni a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nők vagy férfiak arányára.
A javaslat rendelkezései rögzítik az európai üzemi tanács hatáskörét is. Ez a hatáskör kiterjed a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport egészét vagy legalább két tagállamban működő vállalkozást, telephelyet érintő olyan döntésekre, amelyek nem az adott tagállamban születnek. Elsődleges jelentőségű lehet ez például szervezeti kérdésekben, egy esetleges üzembezárás vagy csoportos létszámcsökkentés esetén. Ezenfelül a központi vezetésnek megfelelő időben minden olyan kérdéskörben tájékoztatni kell az európai üzemi tanácsot, amely a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő eseményekkel kapcsolatba hozható.
Az európai üzemi tanácsra vonatkozó irányelvi rendelkezésekben foglalt, a munkavállalók lehető legszélesebb körű tájékoztatását előíró szabályoknak is eleget tesz a törvényjavaslat azzal, hogy a felek közötti együttműködés elveként rögzíti a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, amelyeknek irányadóknak kell lenniük a központi vezetés és a munkavállalók képviselői között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való tárgyalásra vonatkozó eljárásra is.
Meg kívánom jegyezni továbbá, hogy a javaslat a munkáltatói érdekeket is védi az európai üzemi tanácsi tagokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget rendező szabályok megalkotásával.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslat megtárgyalásával, esetleges módosításával, illetve elfogadásával járuljon hozzá ahhoz, hogy a nemzetközi vállalatoknál dolgozó magyar munkavállalók jogai bővülhessenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
