DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtt fogjuk majd a kormány nevében elmondani a részletes válaszokat, mind a vitában elhangzottakkal, mind a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Hiszen több mint száz módosító javaslat érkezett eddig az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz képest.
Mégis, a vitában elhangzott néhány olyan alapvető kérdés, amelyről, úgy gondolom, a kormány nevében most is kell szólni, hiszen fontos és lényeges szempontokat érintettek.
Először is köszönetet szeretnék mondani mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselőknek, mert ki-ki a maga módján és a saját választói érdekeit képviselve fogalmazott meg hol kritikus, de mindenképpen jobbító szándékokat. Márpedig a dolog nagyon bonyolult, ez a vitából is kiderült.
Nagyon különböző szándékok és igények fogalmazódnak meg egy ilyen nagy léptékű tervvel kapcsolatban, amelynek a kimunkálása már 1999-ben megkezdődött, s azt megelőzően, több mint 15 éven keresztül az Akadémia különböző intézetei, különböző szaktudományos intézetek és egyetemek, tanszékek már korábban is foglalkoztak vele. Annál is inkább jogosak voltak azok az igények, amelyek most elhangzottak, mert tényleg hosszú távon fogja meghatározni az ország sorsát, ha nem is minden részletében.
Folyókról esett a legtöbb szó; nem véletlen ez a Kárpát-medencében. Én négy évvel ezelőtt itt a Házban, még ellenzéki képviselőként, az első tiszai árvíz után azzal kezdtem felszólalásomat, hogy a Tisza nem kormánypárti folyó. Ez most is igaz. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon, a Tisza újraszabályozása, a XIX. századhoz hasonló mérvű és léptékű szabályozása nem csupán vízgazdálkodási és árvízvédelmi kérdés, hanem egy komplex területfejlesztési, mezőgazdasági, foglalkoztatási és életmódot meghatározó kérdés, és közvetlen formában 1 millió 600 ezer embert érint.
(19.10)
Szeretném tájékoztatni a Házat arról, hogy a Harmadik Magyar Köztársaság kormánya a jövő héten szerdán fogja a megfogalmazott Vásárhelyi-tervet véglegesen jóváhagyni, vélhetőleg Szolnokon, a Közép-Tisza vidékén, hiszen ez a Tiszának egy szimbolikus helye is.
A másik nagy folyóról, a Dunáról is szó esett, most annak egy képviselője van tulajdonképpen jelen a korábbi felszólalók mellett, és az a koncepció, amelyik elhangzott itt a Dunával kapcsolatban, azt gondolom, hasonló ívű rendezést jelez, mint amit a Tiszával kapcsolatban már az előző kormány és a mai kormány előkészített.
A harmadik kérdés természetesen azokhoz a környezeti kockázatokhoz kapcsolódik, amit sokan jeleztek. Szeretném tájékoztatni a Házat, mint ahogy Gulyás képviselő úr is elmondta, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitáját természetesen a környezetvédelmi szakemberek és a tanács is megvizsgálta, megvitatta, és az ő támogatásuk után került ide a Ház elé. Mégis jogosnak tartom azokat a felvetéseket, amelyek a környezeti szempontok még fokozottabb és hatékonyabb érvényesítésére hívják fel a figyelmet.
Bízom benne, hogy a fenntartható fejlődés nemcsak bevezető jelmondat lesz, hanem egy komoly és egy áttekintő nemzeti program, amelyet mind a mai, mind a következő kormány a magáénak vallhat.
Végül szeretnék visszautalni Ékes képviselőtársam hozzászólására, aki egy nagyon fontos kaput nyitott ki a mai vitában. Ez a kapu vélhetően 2004 májusában fog véglegesen kinyílni, Magyarország európai uniós csatlakozásával, illetve néhány szomszédos ország csatlakozásával az Európai Unióhoz, mert onnantól kezdve minden más lesz. Onnantól kezdve értelemszerűen a mai országhatárokon átnyúló komplex területfejlesztéssel számolhatunk, mint ahogy Puszta Béla képviselőtársam, Salgótarján polgármestere mondta nemrég egy vitában: neki az lesz a kérdés, hogy Salgótarjánban, Losoncon vagy Füleken lesz az oktatás centruma, és neki az lesz a kérdés, hogy Salgótarjánban, Losoncon vagy Füleken lesz az egészségügyi ellátás centruma. Akkor, vélhetőleg majd néhány év múlva, újra kell gondolnunk ezt a tervet, reményeink szerint ugyanilyen alapossággal.
Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. (Taps.)
