GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság ökológiai, infrastrukturális és nem utolsósorban gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű előterjesztést tárgyalunk. Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat előkészítését több évig tartó széles körű egyeztetés, komoly szakmai munka előzte meg. Régóta hiányolták - egyébként joggal - a területfejlesztésben érdekeltek, mindenekelőtt az önkormányzatok ezt a szabályozást.
A jogszabály által előírt ágazati és megyei önkormányzati egyeztetési kötelezettségen túlmenően regionális értekezletek szervezésére került sor minden régióban. Itt mód nyílt arra, hogy az érdemi kérdésekhez hozzászóljanak a régiók szereplői, és megfogalmazhatták javaslataikat is. Országos jelentőségű fórumok, például az Országos Területfejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács is megtárgyalták a terv különböző készültségi fokban levő dokumentumait, és támogatták azt.
Az ország egész területére kiterjedő rendezési tervről van szó. Fontos tisztázni, mielőtt megalapozatlan várakozásokat ébresztenénk, hogy ez a törvény nem az erőforrások elosztásának és biztosításának dokumentuma, hanem azt szabályozza, hogy az ország fejlesztésének távlatai milyen térszerkezetben, övezetekben és értékek mentén alakuljanak. Az alapértékek leszögezésén túl csak országos jelentőségű létesítményekkel foglalkozik, csak ezek tekintetében ad biztos fogódzókat. Minden további konkrét kérdésben már a megyei és a települési tervek lesznek eligazító érvényűek. Vagyis a kereteket és a főbb irányokat meghatározó szabályozásról van szó.
Az országos terv az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából is kitüntetett jelentőségű. Csatlakozni ugyanis nemcsak politikai, gazdasági értelemben fogunk, hanem ökológiai, infrastrukturális és kulturális értelemben is, adottságaink és értékeink figyelembevételével. Az országos terv bizonyíték arra, hogy Magyarországon a műszaki infrastruktúra és a területfelhasználás tervezése során is érvényesülnek az Unió térségfejlesztési irányelvei. Az országos területrendezési terv olyan terv, amely azokról a létesítményekről és területfelhasználási elemekről szól, amelyekre vonatkozó szabályok nem alkothatók meg települési vagy megyei szinten, hanem csak tágabb összefüggések ismeretében és birtokában.
Szükség van arra, hogy a legfontosabb műszaki infrastruktúra-létesítmények hálózatát megtervezzük, vagy ehhez hasonlóképpen megalkossuk azokat a szabályokat, amelyek a környezeti, természeti és kulturális örökségünk védelmét szolgálják. Az országos terv elfogadásával nem az adott létesítmény rövid távú megvalósításáról döntünk, hanem csak annak szükségességéről és helyéről. A terv ebben az értelemben nem a fejlesztésre szolgáló erőforrások elosztásának eszköze, hanem ahogyan az előterjesztőtől is hallhattuk, egyfajta jövőkép, fejlesztési irány. Az országos terv javaslatai a lehetséges mértékig konkrétak, mégis a terv léptékéből, országos jelentőségű voltából következően inkább keret jellegűek. A keret jelleg - ahogy az a kormány nevében expozét mondó Kiss Elemér miniszter úr szavaiból is kiderült - azt jelenti, hogy az országos tervben foglaltak többszörös áttétellel, a megyei területrendezési tervekben és a településrendezési terveken keresztül válnak egyre pontosabbakká és egy-egy adott földrészlet vonatkozásában is értelmezhető előírássá. Az országos tervről szóló törvény így elsősorban a megyei és a települési önkormányzatok számára megkerülhetetlen szabályozás a megyei és a települési szintű rendezési tervek elkészítéséhez.
Ezzel együtt konkrétnak kell tekintenünk a közúthálózattal, a vasúthálózattal, a repülőterek besorolásával, országos kerékpárút-hálózattal vagy a nemzetközi és országos jelentőségű vízi utakkal kapcsolatos elemeit az előterjesztésnek.
Ez a terv végre tartalmazza egyértelműen az M0-s autópálya északnyugati szektorának megépítésére vonatkozó javaslatot. E fontos program megvalósítását kezdettől fogva heves viták fékezték. Vitatták egyes önkormányzati vezetők, egyes környezetvédő csoportok. A lokális érdekek, az egyéni és a részérdekek ütköztek az érintett agglomerációs térség működése szempontjából fontos közérdekekkel. Nemcsak a szentendrei térségben élők, hanem a fővárost naponta északról megközelíteni vagy észak felé elhagyni kívánók számára létkérdés az útpálya továbbépítése. Az országos terv elfogadásával lezárhatóvá tesszük a vitát az északnyugati szektorban. Az autópálya e szakaszának megépítése mellett foglalunk majd állást, tudva azt, hogy a későbbi konkrét tervezési munkák és vizsgálatok során megfelelő megalapozottsággal, körültekintéssel, az érdekek összehangolásával kell a konfliktusokat enyhítő műszaki megoldást találni.
(18.50)
Ugyanakkor az országos tervről szóló törvény hatálybalépése után a továbbiakban már nem lehet megkérdőjelezni az út megépítésének szükségességét. A terv elfogadásával döntünk a közúthálózat és a vasúthálózat országos szintű elemeinek alapvető kérdéseiről, ezáltal megszűnnek végre az egyes építmények szükségességéről, helyéről, illetve nyomvonaláról szóló, önkormányzatokat és állampolgárokat megosztó viták.
Az önkormányzatokban érintett szereplők jól tudják, hogy az országos terv elfogadását rendkívül időszerűvé teszik az ország egyes térségeiben tapasztalható területfelhasználással kapcsolatos negatív folyamatok. Sok településen néha egyéni érdekek miatt, néha gazdasági kényszerűségből születnek olyan döntések, amelyekkel rombolják a települést határoló, körbe vevő természeti, táji környezet értékeit vagy annak megtartó erejét. Az e folyamatokkal szembeni fellépésnek is esélyt ad az előterjesztés elfogadása, hiszen az új szabályozás jogi eszközöket biztosít arra, hogy a részérdekek motiválta vagy a települési önkormányzatok pillanatnyi érdekei mentén született rossz döntéseket meg lehessen akadályozni.
(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az általános vita első szakaszában az elmúlt héten többnyire egyetértő, a javaslatot alapjaiban támogató hozzászólásokat hallhattunk. Ma nagyon sok új elemmel gazdagodott a vita, egy sor olyan részletkérdésről esett szó, amely hozzájárul ahhoz, hogy érdemben javuljon és pontosabb legyen az előterjesztés, hiszen megfogalmazódtak ilyen igények. A Szabad Demokraták Szövetsége nevében azt tudom mondani, hogy alapjaiban támogatjuk az előterjesztést, és bízunk abban, hogy a részletes vita során, illetve a bizottságokban a módosításokkal még pontosabbá, még egyértelműbbé válik a szabályozás, és számíthat arra, hogy az Országgyűlés nagy többséggel elfogadja.
Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.)
