ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Ezzel a törvényi anyaggal kapcsolatosan egy olyan dologra szeretnék rávilágítani - ami egyrészt a minisztereknél is elkezdődött -, hogy érdemes lenne végiggondolni az összeférhetetlenségi törvény kérdését. Hiszen a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknál, felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagságnál, vagy ha veszem az önkormányzatiság esetében az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál, felügyelőbizottsági tagsági viszonyok esetében, ahol szembehelyezkedik adott esetben az állami költségvetéssel vagy adott esetben az önkormányzati költségvetéssel is, érdemes lenne magát az összeférhetetlenségi törvényt is úgy átgondolni, hogy az ilyen területekről a képviselőket teljes egészében kizárja. Mert ha veszek egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot, mondjuk, a parkfenntartás területét, amely az önkormányzat költségvetését használja, tehát közpénzeket használ, és ott képviselő a felügyelőbizottság tagja, adott esetben lehet, hogy pont nem az önkormányzat költségvetése mellett, hanem az adott gazdasági társaság költségvetése mellett fog lobbizni. Tehát ezeket is végig kellene gondolni.
A másik oldalon pedig érdemes lenne a magyar parlament által is megfogalmazott lobbitörvényt megalkotni. Csak ennek a további vetülete az, hogy adott esetben a választási törvényt is át kellene alakítani, hogy egy parlamenti képviselő adott esetben ne lehessen polgármester.
Tehát ezt a rendszert úgy kell kialakítani, hogy ezek az összefüggések, összefonódások magából a rendszerből ki tudjanak kerülni.
Ezért mondom, hogy ez sokkal súlyosabb annál, mint amiről most döntést hozunk, mert ez az alapvető kérdésekben nem változtat vagy nem akar változtatni, és a rendszerben maradnak azok az elemek, amelyekben, úgy érzem, mindenképpen továbbgondolkodás kellene, és akár a választási törvényt vagy akár az összeférhetetlenségi törvényt úgy kellene megalkotni, hogy semminemű összefonódás ne tudjon kialakulni.
Lehet, hogy egy kicsit furcsán hangzik, de ha közpénzekről beszélünk, nemcsak megpályáztatás révén jut egy gazdasági társaság közpénzhez, hanem az állami rendszer lebontásából adódóan, a végén az önkormányzaton keresztül is, hiszen az önkormányzatoknál felhasznált költségek vagy költségvetési keretek is közpénznek minősülnek.
Azt kérném, hogy ezen próbáljunk meg együttesen gondolkodni, és adott esetben a választási törvényeknél vagy összeférhetetlenségi törvényeknél négypárti egyezséggel ezeket a lehetőségeket zárjuk ki a rendszerből. Tudom mint volt gyakorló polgármester, hogy egy költségvetés-alkotásnál az a felügyelőbizottsági tag, aki adott esetben valamelyik gazdasági társaságnál mint felügyelőbizottsági tag kapja a tiszteletdíját, annak milyen hatása van az egyénre és az egyén által a költségvetés irányába történő befolyásolásra. Tehát akkor a rendszerből ezt is valamilyen úton-módon ki kellene zárni.
Köszönöm figyelmüket.
