DR. BÓTH JÁNOS
DR. BÓTH JÁNOS
DR. BÓTH JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A T/2052. számú törvényjavaslat a címe szerint a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól. Csak erről szól? Ennél többről van szó: a szociális kohézió, a társadalmi összetartozás erősítéséről is.
(10.30)
A modern kor egyik súlyos gondja, különösen Magyarországon, a szociális kohézió gyengülése. Az 1988-1995 közötti időszakra vonatkozó magyar vizsgálatok kimutatták, hogy a munkanélküliség súlyos testi és egészségromlással jár, és az észlelt társas, emberek közötti támogatás rendkívüli mértékben csökkent.
A szociológia megállapította, hogy az ember egyrészről biológiai igényeinek kielégítésére törekszik, s ez az individuális magatartás nehezíti a társadalom szerveződését. Másrészről megvan a képessége arra, hogy erkölcsi értékekben higgyen, ezek alapján hosszú távra tervezzen, ami alapját képezi a közmegegyezésnek és a közösségi tudat kialakulásának. Ez a társadalmi stabilitás alapja. Az értékekbe, a hosszú távú tervezésbe, a közmegegyezésbe vetett bizalom elvesztése Durkheim szerint olyan társadalomhoz vezet, ahol mindenki mindenkinek farkasa, s amely társadalom nagy valószínűséggel tönkreteszi önmagát. Ennek az állapotnak az ellentéte a társadalmi integráció, a kohézió, amelynek alapja a közös értékek elfogadása és a társas kapcsolatok gazdag, szerves hálója. Az emberi kapcsolatok természetes hálójának, a közös értékek elfogadtatásának, az ezen alapuló életcélok meglétének, a társadalmi azonosságtudat megbomlásának következményei a devianciák.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat témájával összefüggésben és kapcsolódva az előbb elmondottakhoz megállapítható, hogy a rendszerváltás óta létrejött munkaerőpiacon radikális változások történtek. Ez a munkaerőpiac rugalmasabb, kevésbé biztonságos, mint a korábbi, bár nagyobb szabadságot, önmegvalósítási lehetőséget, változatos karrierutakat nyújthat azoknak, akik ezzel élni tudnak.
Megváltozott a foglalkoztatás természete is. Másfajta munkaerőpiacra lépnek be a pályakezdők, és igyekeznek vissza azok, akik azt korábban elhagyták, mert nevelték kisgyermeküket, megrokkantak vagy munkanélküliek lettek. Meggyőződésem szerint az a tisztességes politikai és jogalkotói magatartás, amely a jog eszközeivel is elősegíti, hogy mindenki helyet találjon a munka világában, hogy munkájával tisztességes jövedelemre tegyen szert, megalapozza saját maga és a családja szociális biztonságát, s ha nem munkaképes, vagy amíg nem talál megfelelő munkát, a társadalomtól segítséget kapjon.
Ezen szempontok alapján a szociális kohéziót erősíti a határozott időtartamú foglalkoztatásra vonatkozó uniós szabály átvétele, mert segíti a foglalkoztatás stabilitását és az alkalmazotti jogok védelmét.
Ugyanez mondható el a részmunkaidős foglalkoztatás szabályainak átvételéről, mert előmozdítja a rugalmasabb foglalkoztatást, a családi élet és a munkavégzés összeegyeztetését, valamint a munka melletti képzés szélesebb lehetőségét biztosítja.
A szociális integráció irányába hat a munkáltatói jogutódlás szabályozásának fokozottabb munkavállalói jogvédelme, a színlelt vállalkozások elleni állami fellépés, és a rendes munkaidő alatti teljesítetlen teljesítménybér-követelmények elleni jogszabályi fellépés is.
A szociális kohézió fejlődésének első lépése a közvetlen anya-gyermek kötődés, az ősbizalom kialakulása, a későbbi bizalom, a kölcsönösség képességének pszichobiológiai alapja.
A társadalmon belüli bizalom képességének, a deviáns jelenségek elkerülésének, csökkentésének megalapozásához szükségszerű, hogy az ősbizalom kialakulásának feltételeit biztosítsuk. Ezért minden olyan szabályozás, amely az anyaságot védi, így az anyaság miatti diszkrimináció tilalmának bevezetése e törvénymódosításban szívből üdvözlendő.
Az egész törvénymódosítási javaslat pedig azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy előterjesztői hívei a társadalmi összetartozásnak, a szolidaritásnak, és a társadalom egésze számíthat támogatásukra.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
