DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdvözlendő az a szándék, hogy a jogszabály szövegéről beszéljünk; üdvözlendő az a szándék mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők szájából. Jogászként meg is értem, hogy valóban, itt most szakaszokról, bekezdésekről kellene beszélni. Ez is feladatunk.
De úgy vélem, hogy sokkal bővebben, sokkal körültekintőbben kell beszélnünk, hiszen egy jogszabály, egy jogszabály belső szerkezete csak egy eszköz szándékaink megvalósítására. Éppen ezért ennek a törvénynek olyan vonzatai vannak, amelyek külső - nem a jogszabályalkotó, hanem külső - kihívásoknak próbálnak eleget tenni.
Mire gondolok? A gazdasági élet kihívásai, az oktatással, különösen a távmunkával kapcsolatos kihívások, illetőleg ebben a vitában el kellene gondolkozni azon is, hogy a munkavállalók mobilitása milyen jelentőséggel bír. Hiszen ha már idézte a tisztelt államtitkár úr a KSH-adatokat: ha felidézik önök a KSH elmúlt év utolsó hónapjaiban megküldött regionális munkanélküliségi adatait, akkor megdöbbentő, hogy Északkelet-Magyarország munkanélküliségi rátája 7,2 százalékkal szerepel, illetőleg a Dél-Dunántúl - Somogy, Tolna, Baranya, ahol látszólag a Balaton ölelésében ilyen kérdés föl sem merülhet - szintén 7,2 százalékkal működik.
Úgy vélem, hogy akkor, amikor a munka törvénykönyvéről beszélünk, ezeket a kérdéseket is fel kell vetni. Fel kell vetni azt a kérdést, hogy vajon a jelenlegi kormány oktatáspolitikája mennyire fog harmonizálni azzal az ebben a jogszabályban meghatározott szándékkal és segítséggel, hogy a távmunka mint reális lehetőség, különös tekintettel az ilyen jelentős munkanélküliségi rátával sújtott területeken, mennyire lesz megoldható.
Szeretném ezekre a kérdésekre is felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
