FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek a technikai apróságokért.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Sokadszor tárgyaljuk már a munka törvénykönyvének a módosítását, és igazából én úgy gondolom, hogy ez természetes dolog, hiszen végső soron a munka törvénykönyve mint a munkahelyek alapjoga az élettel együtt kell hogy változzon.
Ez a mostani javaslatcsomag tulajdonképpen véleményem szerint két alapvető célt szolgál: egyrészt valamelyest erősíti a munkavállalók jogosítványait, jogait; szigorítja az ellenőrzéseket olyan területeken, amelyeken most már hosszú évek óta problémákkal küzdünk, gondolok itt például a színlelt szerződések ügyére, ami, úgy gondolom, külön kis kitérőt is megér itt a parlament színe előtt.
Valamennyien tudjuk azt, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a piacgazdaság néhány olyan új elemet hozott a munka világába, amelyekkel nehéz megbarátkozni. Az egyik ilyen elem volt tulajdonképpen, vagy az egyik ilyen gyakorlat az, amikor a munkavállaló ugyanúgy dolgozik a munkahelyén, mint ahogy dolgozott valamikor rendes munkaszerződés alapján, de most már nem így dolgozik, hanem a munkáltató valamilyen úton-módon, vagy közös megegyezéssel, vagy csak egyszerű nyomással, de arra kényszerítette a munkavállalót, hogy önálló vállalkozóként végezze ugyanazt a munkát, amit addig alkalmazottként tudott végezni.
Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak ennek a dolognak? Valamennyien tudjuk, hogy amíg a munkaszerződés életben volt, addig a munkavállalót védte a munka törvénykönyve, különböző juttatások járnak neki, így a végkielégítés, a felmondási idő és minden más egyéb, ami a munka törvénykönyvében meg van határozva. De abban a pillanatban, hogy ugyanezt a munkakört vállalkozóként végzi valaki, akkor elveszíti ezt a szociális védőhálót, és amennyiben bármelyik fél felmondja a megállapodást, akkor természetesen semmiféle ellátás nem jár ezeknek a munkavállalóknak.
Ezzel foglalkoztunk egyébként az előző négy esztendőben is, és a parlamenti bizottság is napirendjére tűzte azt, hogy hogyan lehetne az úgymond kényszer-vállalkozói körre kiterjeszteni, megoldani a munkanélküli-ellátás lehetőségét. Akkoriban készült erről egy tanulmány, de ez megint egy olyan része a megoldandó problémáknak, amivel, azt hiszem, a közeljövőben szintén szembe kell hogy nézzünk. Mindenesetre most a törvénytervezet, törvényjavaslat egyfajta szigorítást ír elő, amit én maximálisan támogatok és elfogadok, és kérem, képviselőtársaim is támogassák, hiszen itt arról van szó, hogy ebben a szegmensben szigorítjuk az eljárást, és ott, ahol a munkaügyi felügyelők visszaéléseket látnak, egyértelműen és szigorúbban tudnak majd a jövőben határozni.
Én úgy gondolom, hogy rendet kell tennünk a munka világában sok tekintetben. Ez is egy ilyen elem, hiszen az nem megengedhető, hogy a munkavállalók egyébként is hátrányos helyzetét ez tovább rontsa, hiszen azért egy-egy egyszerű munkásember mögött nincs ügyvédi iroda, nem segíti őt a munkáltatóval szemben, bármilyen problémája van; igazából ha van a cégnél szakszervezet, akkor arra számíthat esetleg, de azon túl más segítségre nem számíthat a munkavállaló. Úgyhogy szinte be van kódolva a munkahelyi problémák megoldásába az, hogy általában mindig a kicsi, az egyszerű kisember húzza a rövidebbet, hiszen nincsen olyan felkészültsége, nincsen olyan háttere, nincsen olyan információknak a birtokában, hogy meg tudja védeni a saját érdekeit a munkáltatóval szemben.
Tehát én ilyen szempontból azt is tudom természetesen, hiszen tudjuk valamennyien, hogy ez a megoldás még nem jelentheti az ügy végleges megoldását, tovább kell gondolkodnunk azon, hogy milyen úton és módon lehet a visszaéléseket kiszűrni.
(10.10)
Hiszen felsorolhatnék még jó néhány olyan problémát, amelyre most a törvénytervezet nem kínál megoldást, de tudjuk jól, hogy ilyen gondok vannak. Gondolok például a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók tömegeire, akik mellesleg zsebbe kapják a fizetésüknek a kiegészítését, erről mindenki tud, úgy tűnik, hogy ez sokszor a munkavállalók számára is jó megoldásnak tűnik, egészen addig, amíg nem jutnak el a nyugdíjkorhatár közelébe, és nem derül ki, hogy milyen súlyos hátrányok érik őket e tekintetben, hiszen addig úgy tűnik, mintha az adózatlan jövedelemmel jobban járnának. Például ezt a jelenlegi törvénytervezet természetesen nem fogja megoldani, én csak felvetném, hogy a további módosítások során majd ezekre az ügyekre is oda kell figyelnünk.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanilyen fontos dolognak tartom azt, amikor a cég átszervezésre kerül, tulajdonképpen olyan váltások zajlanak le a cég életében, amelyek tekintetében a munkavállaló tulajdonképpen teljesen vétlen, hiszen nem ő dönt arról, hogy az adott cég hogyan és mint alakuljon át. Úgy gondolom, hogy ilyen esetekben jogos és jó elképzelés az, hogy egy fokozottabb védelmet nyújtsunk a munkavállalók számára - én ezt az elemét is a törvényjavaslatnak támogatandónak és jó iránynak tartom.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhány olyan eleme van még a most tárgyalt törvénytervezetnek, amelyről majd, gondolom, a képviselőtársaim részletesen fognak szólni az általános vitában. Én igazából még egy elemét szeretném kiemelni ennek a törvénytervezetnek, és az tulajdonképpen az, hogy most egy olyan javaslatról tárgyalunk, amelyet a szociális partnerek teljeskörűen támogatnak. Tehát tudomásul kell azt vennünk, hogy ez egy kompromisszumos javaslat, nem biztos, hogy akár a szakszervezeti oldalnak, akár a munkáltatói oldalnak az igényeit teljeskörűen ki akarná elégíteni, de nem is ez volt a cél. A cél az volt, hogy olyan javaslat jöjjön be a Ház elé, amelyet mindkét fél el tud fogadni, amelyet mindkét oldal támogatni tud, és ez a javaslat tulajdonképpen így került be a Ház elé.
Ezért a tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom, azzal együtt, hogy természetesen ezzel nem fejeztük még be a munka törvénykönyvének a napi problémákhoz való igazítását, hanem folyamatosan gondoznunk kell a törvényt azért, hogy a munkavállalók a jövőben nyugodtabban és talán kevesebb konfliktussal tudjanak dolgozni a munkahelyeken.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP, az SZDSZ és az MDF soraiban.)
