GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a vita ilyen értelemben parttalan. Parttalan, mert nem az a történet lényege, hogy mely padsorokban kik ülnek, mert akkor lehetne itt neveket mondani, hogy kik voltak meghatározó szakszervezeti tisztségviselők, akik ma az ellenzék padsoraiban ülnek. De mondom, nem ez a történet lényege. Sokkal inkább az, hogy a munkavállalók érdekei valamilyen értelemben érvényesülnek-e, érvényesülhetnek-e akár a saját, akár az őt képviselő szervezeteken keresztül.
Hogy az üzemi tanács mit tud ebben tenni, hogy a szakszervezetnek hol van kapcsolódási lehetősége, én azt gondolom, hogy a szakszervezeteknek és az üzemi tanácsoknak együttesen, egymás mellett, egymást kiegészítve van létjogosultságuk. Azt kell okosan és értelmesen összerakni, hogy ezek a létjogosultságok hogyan és miképpen tudnak érvényesülni akár a munkaadók, akár a munkavállalók érdekeinek a szem előtt tartása mellett, nem pedig azt, hogy szakszervezet ne legyen, üzemi tanács ne legyen az egyik vagy a másik oldal megközelítése alapján; de most is szeretném jelezni, hogy a mi megközelítésünk nem ilyen. Mi azt mondjuk, hogy legyen szakszervezet, legyen üzemi tanács, és nem véletlenszerű ez a törvényjavaslat sem, amelyik ilyeténképpen megfogalmazódik.
Magyarországon vannak szakszervezetek, nagyon sok szakszervezet van Magyarországon, nagyon sok tagja van, nem ezer, nem tízezer és nem százezer főben, hanem több százezer főben mérhető nagyságrenddel azonosítva. Ilyen értelemben azt gondolom, botorság az, ha a szakszervezetek nélküli gondolkodásban mélyedünk el. A másik oldalról persze ugyanilyen botorság az, ha az üzemi tanácsokat nem kívánjuk a helyükön kezelni, ha az üzemi tanácsoknak nem kívánjuk azokat a jogosítványokat biztosítani, amelyek - még egyszer hangsúlyozom - a munkaadói, más oldalról pedig a munkavállalói érdekek képviseletében előbbre viszik a dolgok alakítását. Azt gondolom, így kell a kérdéshez hozzányúlni.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
