NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt egy felelőtlen és szervilis döntésnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök ellátta kézjegyével a fent említett nyilatkozatot.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Önnek egyszerűen nincs joga ahhoz, hogy háború és béke kérdésében kész helyzet elé állítsa a magyar parlamentet és ezen keresztül a magyar közvéleményt! (Taps az ellenzéki padsorokból.) Ön állíthatja azt, hogy ön a békét kívánta ezzel az aláírással szolgálni. Ez minimum kétséges, mint ahogy Franciaország, Németország, Ausztria, Svédország, Hollandia, Görögország, az Európai Unió Bizottságának az elnöke, az Európai Parlament elnöke nem így gondolkodik erről a kérdésről.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön azt is mondta, hogy ez az ön magán-, személyi döntési kompetenciájában megtett lépése volt. Megítélésünk szerint a kubai nyaralása se tekinthető magánügynek (Felzúdulás az MSZP soraiban.), hiszen George Bush például nagyon ritkán nyaralt az elmúlt évtizedekben Kubában. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) Tehát nem hiszem, hogy kifejezetten magánügynek lehetne tekinteni, hogy a magyar miniszterelnök melyik diktatúrában tölti el a szabadságát. De ez aztán abszolút nem tekinthető magánügynek, hogy milyen mértékben kötelezi el Magyarországot a háború, illetőleg a béke kérdésében.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön az elmúlt hetekben elmulasztotta az alapvető alkotmányos kötelezettségét is. Kérem, vegye figyelembe, hogy Tony Blair hány alkalommal tájékoztatta a brit parlamentet. Az elmúlt hetek során minden héten alkalmat talált erre. Örülök, hogy most választ kaptam arra, hogy az egy hete elküldött felkérésemnek mikor kíván eleget tenni, és hogy hajlandó megjelenni a külügyi bizottság előtt.
(10.30)
Ezzel együtt úgy ítélem meg, hogy önök semmibe veszik a jogállamiságot. De ez még csak hagyján! Megosztják a magyar közvéleményt azáltal, hogy nem törekednek arra, hogy egy konszenzusos magyar álláspont alakuljon ki háború és béke kérdésében. Az alkalmazkodás a nemzetközi elvárásokhoz ugyanis nem helyettesítheti a magyar közvéleménnyel történő őszinte szembesülést.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! A nyilatkozat, szemben az ön állításával, megosztja az Európai Uniót. Önökön kívül már senki sem hiszi és senki sem mondja, hogy a nyilatkozat az Európai Unió egységét segíti elő. Kérdezem öntől, taktikus dolog-e néhány hónappal a csatlakozási szerződés aláírása, illetőleg a ratifikációs folyamat megkezdődése előtt magunkra haragítani fél Európát. Jövendő szövetségeseink joggal várják el tőlünk, hogy szövetségesként viszonyuljunk őhozzájuk. Nem csoda, hogy az elmúlt napokban Németország, Franciaország diplomáciai úton is kifejezésre juttatta Magyarországgal szembeni mélységes elégedetlenségét, hogy ilyen súlyú lépésről tájékoztatást sem nyújtottunk őnekik.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Fontosnak tartom, hogy az elkövetkezendő időszakban a háború és a béke kérdésében tovább ne kötelezze el egyoldalúan és felelőtlenül Magyarországot. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is, hogy Magyarország a megfelelő mértékben vegye ki a részét a terrorizmus elleni küzdelemből. Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy az Európai Unió egységes fellépését lehetőség szerint a saját eszközeinkkel ne veszélyeztessük, és fontosnak tartjuk azt is, hogy az alapvető európai érdekeinket se veszélyeztessük az elkövetkezendő időben. Végül: fontosnak tartjuk, hogy tartsák be a jogállamiság elemi normáit, fontosnak tartjuk, hogy a magyar közvéleményt is legalább annyira becsülje meg, mint a világ közvéleményét.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)
