DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már ma is, úgy az elmúlt napokban és hetekben az MSZP több prominense is felszólította a Fideszt, hogy tegyen, úgymond, hitet az Európai Unióba való belépés mellett. Ezt a kívánalmat aztán a hírközlés sok helyütt és sokszor elismételte, az MSZP közeli sajtó pedig központi témaként oda juttatta, hogy a Fidesz nem is akarja az Európai Unióba való belépést, sőt szemben áll vele.
Megdöbbentett ez az újfent negatív kampány. Nem értettem, mi lehet ennek az értelme. Ez késztetett arra, hogy gondolkodjam a dolgon, és ennek eredményeként két következtetésre jutottam. Mivel mindkettő több vagy más, mint a konkrét felszólítás aktualitása, ezért legalább napirend után szeretném rájuk felhívni a figyelmet.
Az ügy egyik konklúziója az lett, hogy itt lényegében nem is az Európai Unió és a Fidesz kapcsolatáról van szó, hanem a Fidesz és a kormány Unióval kapcsolatos tárgyalási politikájáról. Az Európai Unióba való belépés már régen nem "igen" vagy "nem" kérdése, miközben a belenyugvó, elfogadó és helyeslő tárgyalási mód és az érdek-képviseleti tárgyalás mind a mai napig vitára és döntésre váró probléma. Ha ugyanis a Fidesz eleget tesz a felszólításnak, akkor evidens módon amellett tesz hitet, hogy mindent elfogad és igenel, amit az MSZP-SZDSZ-kormány felajánl vagy elfogad az Unióba való belépés tárgyalása során. Ez az ellenzék kritikai lényegét semmisíti meg, az ellenzéket saját szerepével fordítja szembe. Ezt bárki felismerheti. Nem véletlen tehát, hogy az MSZP nem a kormányról, hanem az Unióról beszél. Ez bizony trükkös módszer, de mint látható, annyira azért mégsem sikeres, hogy jól elfedje a valóságos, ferde szándékot.
Ez azonban, bár logikusnak vélhető, csak feltételezés részemről. Van egy másik következtetés is, ami a logikán túl bizonyosságot is hordoz: e bizonyosság nem más, mint hogy az MSZP itt is és most is rossz szemlélettel ítél. Ez a rossz szemlélet mindig is meghatározta és eltorzította a minősítéseket. Csak példaként említem, hogy volt idő, amikor a tudományos-gondolati munkák minősítését, elbírálását a legmagasabb szinten mennyiséggel, a bárki által megszámlálható betűleütések számával értékelték; vagy a nyelvtudást nem az minősítette, akinek erre szüksége volt, hanem meghatározott helyen kiadott bizonyítvány.
Nem sorolva a példákat, kérdezem, vajon miért történt ez így. Nyilvánvaló e példák alapján is, hogy az ellentmondásos minősítő módszerek oka az volt, hogy a nyelvtudást kívánó munkahely vezetői, az alkalmazók nem tudták a nyelvet; hogy a gondolati munka minősítése erős kritikai gondolkodást kívánt - helyette a betűnyomok számlálása volt a rossz, sőt nevetséges, de könnyű megoldás.
Most is erről a rendszerről van szó: tetteket és gondolatokat kellene minősíteni. A Fidesznek évekre visszamenő tettei, kormányzása alatti évek tárgyalási stratégiája áll rendelkezésre. Ellenzékbe kerülve nyilatkozattal, előadással és bárhol, bármikor, bárki által hozzáférhető tanulmánnyal is megfogalmazta az Unióba lépés lehetőségeit és kívánalmait. Tettek és gondolatok sokasága áll tehát rendelkezésre a Fidesz és az Unió kapcsolatának megismerésére. Az MSZP azonban a régi módi szerint most sem vállalta a megismerés, a kritikai érvelés munkáját. Amit akar, az nem több és nem más, mint szó, szó, szó...
Tisztelt Ház! A legnagyobb tanulság tehát az, hogy bármiféle együttműködés csak akkor lehetséges, ha nemcsak a gazdaság, nemcsak a jogrend, de a gondolkodás minősége is felnő Európához. Ha ez nem történik meg, annak belpolitikai, valamint jelen témánkat illetően súlyos és káros külpolitikai következményei lehetnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
