DR. CSAPODY MIKLÓS

Teljes szövegű keresés

DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a metrótörvény vitája SZDSZ-Fidesz fővárosi önkormányzati vitává mélyülne, szeretnék kizárólag a törvényjavaslatról, illetve a metróról szólni, mégpedig a Magyar Demokrata Fórum véleményét ismertetni, ugyanazt hármas minőségben is. Egyrészt a frakciónk tagjaként a frakciónk álláspontját, másrészt az MDF fővárosi frakciójának álláspontját, harmadrészt pedig - mint említettem, mind a három egybeesik - mint Dél-Buda érintett körzetének országgyűlési képviselőjeként az ott élők többségi véleményét.
Nem térek vissza a politikai kínkeservekre és arra, hogy ki mit akart és arra ma hogyan emlékszik itt a parlamentben, csak oda térek vissza, amire mindnyájan pontosan emlékezhetünk, jelesül arra, hogy az előző ciklusban a XI. kerületi önkormányzat összes pártja egységesen a metró megépítése mellett foglalt állást. Ezt a magam részéről változatlanul fenntartom. Véleménykülönbség annak idején kizárólag a Szent Gellért téri metróállomás helyéről volt, erről azonban később.
A XI. kerületi önkormányzatot alkotó pártok - egyetértve az MDF álláspontjával vagy a kettőt egybehozva - abból indultak ki, hogy számunkra Dél-Buda közlekedési káoszának a rendezése és ennek a dolognak a végleges megoldása nem politikai, hanem közlekedési kérdés. Mégpedig úgy közlekedési kérdés, hogy nem választható a föld alatti vagy a földfelszíni közlekedés, hanem kombinált közlekedéssel, illetve értelmes közlekedésszervezéssel megoldandó.
Ellenpélda: nem úgy, hogy ma a Bartók Béla úton ugyanaz a dögletes forgalom áll órákon keresztül, csak most éppen nem makadámúton, hanem egy gyönyörűen kisimított, elegáns aszfalton, ez azonban rajtunk nem segít, mert nincs metró és a közlekedés nincs normálisan megszervezve. Tehát az MDF álláspontja az, hogy kell metró. Kell metró, ugyanazért, amiért a XI. kerületben képviselt összes pártnak is kell metró. Hogy aztán a fővárosban másnak miért kell vagy nem kell metró, ez innentől kezdve pártpolitikai kérdés, amibe mi az MDF részéről nem vagyunk hajlandók belemenni.
Amiről ez a törvényjavaslat szól, az egy nagyon érdekes dolog, prezentációja ennek a gondolatnak, a metróépítés szükségességének, persze megfelelő árkalkulációval és a polgári törvénykönyvnek, valamint az államháztartási törvénynek a módosításával. Ha tehát azt a kérdés, hogy ezt lehet-e támogatni, természetesen lehet, mert ez vezet a metróhoz. Ha azonban azt nézzük meg, hogy milyen nyomvonalról, milyen metróról van szó, milyen ütemezésben, hol építve az első szakaszt, merre indul a fúrófej, akkor már nem ilyen optimista az MDF és ezt már nem támogatjuk teljes mellszélességgel. Mivel azonban ez még csak az általános vita és csupán az a kérdés ma este - vagy ma hajnalban -, hogy a T/4008. számú törvényjavaslattal kapcsolatban mi az álláspontunk, ahhoz hogy viszonyulunk, akkor azt mondhatom, hogy pozitívan, mert e nélkül ez a kérdés el sem indulhat.
Említettem az előbb, hogy ez két törvény négyszeres-ötszörös módosítását jelenti, de ez még nem a metró. A metró az, amit ez a törvényjavaslat elfed, betakar vagy magában foglal, ez pedig az, hogy az építendő szakasz eszerint a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között volna. Az összköltség 200 milliárd forint, a kapcsolódó létesítményekkel együtt. A hossz eszerint 7,3 kilométer, tíz állomásra, 400 ezer fővel. A költségmegosztást többen említették, 70-30 százalék, ebből a fővárosra 17,5 milliárd forint jut. A szakasz folytatásáról pedig 2005 elején dönt a kormány, a tervezett folytatás Keleti pályaudvar-Bosnyák tér.
Ezzel szemben vagy ezt részben módosítva az az MDF álláspontja, hogy egy ütemben kell megépülnie egy tizenhat állomásos szakasznak, mégpedig a budaörsi virágpiactól a Bosnyák térig. Ennek a hossza duplája, 13 kilométer, azonban az összköltsége nem a duplája, csupán 350 milliárd forint, amiből - ha érvényes a 70-30 százalékos megoszlás, akkor - a fővárosi rész 100 milliárd, a kormányzati rész pedig 250 milliárd forint volna, ami nyolc év alatt fizetendő ki. Javaslatunk szerint a második ütemre ezután kerülhetne sor, a Bosnyák tér-Rákospalota vonatkozásban. Ennek a javaslatnak az az előnye, ha a beruházás egy ütemben készül el, akkor olcsóbb, mert így a fúrópajzs is folyamatosan haladhat. A földkitermelés részben a budaörsi virágpiacnál közúti és vasúti szállítással megoldható. A harmadik előny az, hogy lényegesen több utast szállítana, mint a megállapodásban szereplő metrószakasz. Negyedszer: ez a szakasz kiszolgálja a dél-budai agglomerációt is, amelynek gépkocsiforgalma reggel és délután megbénítja a kerületet.
(0.10)
Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez nem DBR-metró, ezt el kell felejteni, ez maximum KK-metró: Kelenföld és Keleti pályaudvar. A DBR egy költői munkacím, így, utólag. Ugyanakkor arra is emlékeztetni kell a főpolgármester urat, hogy a kampányban arról volt szó, hogy a Bosnyák térig mindenképpen elkészül a metró.
A több szakaszban való megépítést nem tudjuk támogatni, mert, mint mondtam, drágább, és nem megoldható a kitermelt föld elszállítása. Ami pedig az ilyen, „majd folytatjuk” típusú metróépítkezéseket illeti, elég rosszak a tapasztalataink, mert például a 3-as metró sem ment el Káposztásmegyerig, amit joggal nevezhetünk inkább csonka metrónak.
Végezetül szeretnék visszatérni vagy kitérni a nyomvonal kérdésére. Természetes, hogy ebben a szakaszban már, amikor egy ilyen típusú, sátor- vagy ponyva-törvényjavaslat van előttünk, ami megint csak betakarja a lényeget, akkor már ízléstelennek vagy ildomtalannak tűnik visszatérni a lényegre. Igen ám, csak a lényeget a tisztelt Országgyűlés sohasem tárgyalhatta meg, mert előttünk nem volt nyomvonalvita. Ezért tehát én a nyomvonalhoz térek vissza, persze, nem fenekestül felfordítva mindent, csak bátorkodva megemlíteni azt, amit már ezerszer elmondtunk, és teljesen hiába, hogy Szent Gellért tér. Ne próbáljuk ki - könyörgöm a fővárosnak -, hogy vajon azok a szakértői vélemények helytállóak-e, hogy ott a hőforrások egyáltalában nem fognak megsérülni, és erre a főpolgármester életét, vérét és garanciáját adja! Ne próbáljuk ki, mert mi lesz, ha nem sikerül?
Éppen ezért a nyomvonal fő irányának a megtartásával ismét javasoljuk annak az állomásnak szükség szerint a délebbre hozását. A hőforrások megsértése ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat, csakúgy, mint az a közlekedésszervezési probléma, ami a nyomvonal megtartásával, de mégis egy ilyen típusú útvonalvezetéssel a számunkra - hangsúlyozom: Dél-Buda, a XI. kerület lakói számára - előáll. Azzal együtt, hogy nálunk korántsem csupán az ott élő lakosság érintett, hanem jól tudható, kiszámítható - és ez csak a forgalomszámlálók mondhatnák meg, akár tízezres pontossággal -, hogy például a Szent Gellért téren hány százezer ember fordul meg naponta, és mindez a főváros ostoba és ésszerűtlen közlekedésszervezése miatt.
Azt egyébként Molnár Gyula képviselőtársammal, kerületünk polgármesterével együtt őszintén remélem, hogy - ide metrómese, oda metrómese, mikor épül, merre megy, fölépül, leépül -, végre a külső Bartók Béla út is csatlakozhat Európához, az Unióhoz, nemcsak a belső Bartók Béla út, ami azért van így, mert eddig a főváros 12 évig azt mesélte, hogy a Bartók Béla út felújítása a metró miatt nem lehetséges.
Végezetül, tisztelt Országgyűlés, igyekeztem számadatokkal és konkrétumokkal bizonyítani és rávilágítani arra, megerősíteni azt, hogy mi eddig sem folytattunk fővárosi belháborút és pártpolitikai vitát a metró ügyében, mert nekünk a metró kell. De ahhoz, hogy az a közlekedési nyomor, káosz, légszennyezés, rezgés megszűnjön, és mindazok a károk elkerülhetők legyenek, amelyekre még mindig nincsen kártérítési alap - és választókörzetem azon részén olyan nyugdíjasok élnek az útvonalon, akiknek, ha a háza megreped… Utalok csak az egyetemi könyvtár építésekor bekövetkezett károkra: ha ilyen nincsen, akkor majd a DBR, a főváros metróépítési cége azt fogja mondani, hogy sajnáljuk, hozzanak színes fényképeket a korábbi állapotról, akkor fogjuk majd csak téríteni a károkozást?
Nos, ezeknek az elkerülése, illetve azon garanciák hiánya miatt, hogy ezt nem látjuk rendezettnek, meglehetősen ambivalens a véleményünk. És ezek konkrétumok. Még egyszer mondom: ez nem politikai kérdés. De így, ha csak a törvényjavaslat a kérdés, akkor azt a lehetőséget kérjük és reméljük, hogy ezekre a részletes vitában visszatérhessünk együtt, hiszen ezek nem MDF-es panaszok, ezek nem MDF-es rémálmok, ezek az ott élők mindegyikének az aggályai.
Nem véletlenül nem adott ki érvényes építési engedélyt a természetvédelmi hatóság arra a körzetre, ahol a Szent Gellért téri metró épülne, mert nekik is voltak fenntartásaik. Nos, tehát ezeknek a fenntartásával fejezem be az MDF-frakció véleményének ismertetését azzal, hogy végső álláspontunkat a vita további részleteinek ismeretében fogjuk kialakítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem