DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Gyakorlatilag itt most előttünk két előterjesztés fekszik: egy törvényjavaslatba összezsúfoltak két, egymáshoz nem tartozó témát, a 4-es metró beruházásáról szóló törvényt, amit természetesen apróbb módosításokkal támogatunk; és egy lopakodó privatizációról szóló salátatörvény-csomagot. (Moraj és derültség a kormánypárti sorokban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! Halljuk!)
A javaslat 7. és 10. §-ai nem szólnak másról, mint különböző módosító jogszabályokat szeretnének jóváhagyatni az Országgyűléssel a vasútról, az államháztartásról; az önkormányzati vagyongazdálkodástól egészen eljutnak a különböző államháztartási megoldásokig, és éppen ezért teljesen indokolatlan és nem helyénvaló az, hogy ezt a két részt ilyen erőszakosan összeillesztették.
A budapesti 4-es metróberuházás és annak egyszeri állami támogatása nem indokolja a módosítani javasolt jogszabályi változásokat. A módosítások minden jogos és valós indok nélküliek véleményünk szerint, előkészítetlenül kívánnak beavatkozni az állami és önkormányzati tulajdoni viszonyokba. Felhívnám a figyelmet a legdurvábbra: a 7. § (1) bekezdésének b) pontja megengedné azt is, hogy a helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában legyenek, ahol egy önkormányzat egyetlenegy szavazati joggal bír.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez jelentheti azt - hogy egy jól megfogható példát hozzak -, hogy a XII. kerületi önkormányzat belép egy gazdasági társaságba 1 százalékos tulajdoni résszel, egy szavazatot megszerez, és ez a gazdasági társaság utána megveszi a fogaskerekűt, úgy, ahogy van, és értékesíti. Ilyen és hasonló beláthatatlan következményekkel bír az, hogyha ezeket az összegereblyézett különböző jogszabályokat itt jóváhagyatják az Országgyűléssel.
Az előzetes egyeztetés teljes mellőzésével óhajt az előterjesztő a magyar államot érintő polgári jogi vonatkozású módosításokat elfogadtatni az Országgyűléssel, holott ezek a kérdések alapos és felelős, felkészült jogalkotási munkát igényelnek.
Javasoljuk elhagyni a 7. §-tól a 10. §-ig szóló részt, és abban a pillanatban igen rövid időn belül a Ház teljes konszenzussal jóvá tudja hagyni a metróberuházási javaslatot, hiszen gyakorlatilag semmifajta különösebb ellentét nincs közöttünk, még a korábbi támogatást illetően sem. Az elhagyni javasolt módosítások mindegyike politikai töltetű és szándékú kezdeményezés, amelyek - ha valóban indokolt is esetleg a bevezetésük - teljes egyetértés mellett is fokozott felelősséggel és körültekintéssel lennének bevezethetők.
Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony és Bőhm úr is beszélt arról, hogy igenis, vannak ennek a dolognak politikai felhangjai. Mi szeretnénk kivenni ebből a törvényjavaslatból ezeket a politikai felhangokat, és kimondottan nem foglalkoznánk mással, csak a kívánt beruházásnak a lebonyolításával. De sajnos ezt nagyon nehéz megtenni akkor, amikor az indokolás is úgy beszél, hogy a miniszterelnök úr által meghirdetett Európa-tervnek megfelelően a törvényjavaslat…
Tehát egyszerűen nem azokat az indokokat hozza elő a törvényjavaslat, hogy Budapestnek, a fővárosnak, az országnak metró kell, hanem azt mondja, hogy az önök miniszterelnöke kijelentette az Európa-tervben, hogy metrónak márpedig lenni kell. Nem baj, csak önök - ne haragudjanak a kifejezésért -, enyhén szólva, átvágják a saját miniszterelnöküket, ugyanis a következő baj ezzel a törvényjavaslattal a címében van: az a baj, hogy a címe rossz. Ennek a címe ugyanis úgy szól, hogy törvényjavaslat a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról.
(0.30)
Mit mondott az önök miniszterelnöke 2003. február 11-én? Fölsorolta ezt az Európa-tervet, erre hivatkozik, úgy látom, az indokolásban, ez a legfontosabb jogalapja itt a metróberuházásnak. De nézzük, hogy addig, ameddig Medgyessy Péter miniszterelnök úr pontosan megmondta, hogy az M3-as 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig, az M30-as Miskolcig ér el, az M35-ös 2006-ig, az M5-ös 2006-ig megépül Szegedig, tehát mindig megmondta, hogy honnan indulnak, és hová kell elérni, egy fél mondatot pazarolt a metróra. Ez, kérem szépen, így szól: a parlament döntését követően még az idén megkezdődik a 4-es metró megépítése.
Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr nem mondott se első szakaszt, se pályaudvart, se Kelenföldi, se Keleti pályaudvart. Azt mondta, hogy a 4-es metrót kell megépíteni. Szeretnénk, ha ez valósulna meg. Arról nem beszélve, hogy igazán lehetett volna az előterjesztő pénzügyminiszter olyan nagyvonalú, hogy nem kívánja elvonni a fővárosi önkormányzat hatáskörét a szakaszolástól, hogy mettől meddig építsen, hogyan és miképpen. De nemcsak hogy az önkormányzat hatáskörét nem kell elvonni, hanem a szakemberekét, a beruházókét és a tervezőkét.
Tehát az lenne egy helyes megoldás, ha mi itt most arról tudnánk beszélni, hogy a törvényjavaslat a Budapest 4-es metróvonal megépítésének állami támogatásáról szól. És ebben az esetben megvalósul az, amit az Európa-tervben az önök miniszterelnöke kért, és nem szorul be semmilyen körülmények között a fővárosi önkormányzat különböző keretek közé és szakaszolásba. Az a véleményem, hogy a törvényjavaslat feleslegesen szűkíti Budapest Főváros Önkormányzatának mozgásterét a metró építésével kapcsolatosan.
Mind a tervezéskor és ennek hatósági jóváhagyásakor, mind a kivitelezés során felmerülhetnek olyan nyomós érvek és tények, amelyek a teljes nyomvonal különböző szakaszokban történő megépítését indokolják. Előfordulhat, higgyék el, ahogy Csapody képviselő úr mondta, hogy magát a nyomvonalat lesz kénytelen a beruházó módosítani. Ebben az esetben egy ilyen rosszul előkészített finanszírozási törvény azonnal leállítja a pénzügyi forrásokat.
És hogy erre joggal gyanakszunk, annak az az oka, hogy 1991-ben készült egy szakvélemény. Tudom, hogy nagyon sok szakvélemény készült, de ezt egy olyan cég készítette, egy bizonyos Ökocentrum cég, nemzetközi környezetvédelmi és koordinációs részvénytársaság, melynek igazgatósági elnöke dr. Demszky Gábor volt. Ez a cég készített egy szakvéleményt a Gellért tértől 8 kilométerre, a Budakeszi úton tervezett mélyépítési munkával kapcsolatosan, ahol ez az Ökocentrum cég - másokkal egyetemben, bizonyos telekspekuláció okán - szeretett volna a föld alá építeni egy filmstúdiót.
Ebben a szakvéleményben, ami Demszky úr előtt és mindenki előtt ismert, benne van, hogy fokozott óvatossággal kell eljárni akkor, amikor betonépítményt teszünk le a karsztvidéken, mert elképzelhető, 8 kilométerre a Gellért tértől, hogy sérül a forrás, szennyeződik a forrás, megszűnik a forrás. És ennek az állandó figyelése és kezelése fokozottan indokolt. Ehhez képest, kérem szépen, a Gellért térre tervezett metróállomás ötször akkora, mint ez a 8 kilométerre, a föld alá tervezett filmstúdió.
Úgyhogy én valóban félek attól, hogy esetlegesen ezt a nyomvonalat meg kellene változtatni. Különösen akkor, amikor képviselő asszony úgy nyilatkozott a bizottsági ülésen is, hogy ő csak reménykedik abban - hadd idézzem szó szerint Gy. Németh képviselő asszony szavait: “Nagyon úgy néz ki, és nagyon remélem, hogy néhány héten belül a környezetvédelmi engedélyt meg fogja kapni a 4-es metró beruházása.” Mi is reménykedünk. Csak szeretnénk, ha ezek a környezetvédelmi engedélyek már meglennének.
Ha az előterjesztő és a kormányoldal respektálná azt az észrevételünket, miszerint a saláta részét el kell hagyni ennek a törvénynek, és a nevében nem kell szakaszokat említeni, hanem egyszerűen arról kell beszélni, hogy a 4-es metrót támogatni kívánja ez a kormányzat, higgyék el, azzal valamennyien, de elsősorban önök járnak jól. És akkor menet közben, bármilyen változásnál nem lesz szükség arra, hogy a pénzügyi finanszírozás bármilyen fokon megakadjon, és ne folytatódjon esetleg.
Köszönöm szépen a figyelmüket, majd a bizottsági ülésen elhangzottakkal egy későbbi időpontban folytatom.
