BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás előestéjén, az észak-atlanti közgyűlés akkori tanácskozásán az akkori NATO-tagországok parlamenti képviselői előtt Horn Gyula azt mondotta, hogy van egy víziója Európáról, nevezetesen: egy Magyarországról Európában, egy Magyarországról, amely tíz éven belül a NATO tagja lesz. A magyar külpolitika 1990 után, az első szabadon választott parlamentben fogalmazta meg a magyar külpolitika hármas prioritásrendszerét, amelyben első helyen szerepelt az euro-atlanti integráció és benne a NATO-tagság képe. 1996. január 29-én immáron Horn Gyula miniszterelnök jelentette be hivatalosan Magyarország csatlakozási szándékát a NATO-hoz.
1997. július 8-án, nem egészen hat évvel ezelőtt - a parlament akkori ülését megszakítandó - a kormány képviseletében Eörsi Mátyás külügyminisztériumi államtitkár kért szót, és a következőket mondta, idézem: “Madridban a NATO-csúcson végre felszállt a füst, annyi év munkája után a NATO legmagasabb szinten meghozta döntését, és bejelentették, hogy Magyarországot Csehország és Lengyelország társaságában meghívta a csatlakozási tárgyalásra.”
1997. november 16-án - bár alkotmányos kötelezettség nem volt rá - Magyarországon népszavazást tartottak, amelyen a részt vevő állampolgárok 85,33 százaléka a NATO-hoz való csatlakozás mellett döntött. 1999. január 29-én megérkezett a meghívó Brüsszelből Solana főtitkár aláírásával, és végül még az év őszén Brüsszelben, a NATO központjában felhúzták a Magyar Köztársaság zászlaját.
Ez az eseménysorozat, úgy gondolom, nemcsak a magyar külpolitika, hanem az ország valamennyi polgára számára ékesen bizonyította azt, ha egy ország elkötelezett az értékrendjei mellett, akkor tevékenységét, erőfeszítéseit siker koronázhatja. A Magyar Köztársaság mindenkori kormánya ezalatt a több mint 13 év alatt mindig kifejtette azon álláspontját, hogy a NATO-bővítést, az elkötelezettséget nem tekinti kizárólagos jussának, sőt, teljes politikai súlyával támogatja mindazon országok csatlakozását, amelyek hozzánk hasonló történelmi utat jártak be.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2002. november 21-22-ei prágai csúcstalálkozóján a szervezethez történő csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére hívta meg a Bolgár Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, Romániát, a Szlovák Köztársaságot és a Szlovén Köztársaságot.
(19.00)
Egyben reményét fejezte ki, hogy e hét ország a csatlakozási tárgyalások sikeres lefolytatásával, majd a csatlakozás jegyzőkönyveinek az Észak-atlanti Tanács általi aláírását és azok megerősítését követően a szövetség teljes jogú tagjaivá válhat a NATO 2004. évi tavaszi csúcstalálkozóján. A Magyar Országgyűlésben képviselt politikai pártok között hazánk csatlakozását követően is mindvégig konszenzust élvezett az az álláspont, mely szerint a NATO bővítési folyamatának továbbvitele stabilizáló hatást gyakorol nemcsak a meghívott országok, hanem környezetük, s benne a Magyar Köztársaság, valamint az euro-atlanti térség egészének biztonságára.
A NATO a tagállamok vezetőinek prágai csúcstalálkozóján hét államot hívott meg egyszerre, annyit, mint a fél évszázados fennállás idején összesen. Ez a robosztus bővítési értékelés döntő fontosságú lépést, mérföldkövet jelent az európai kontinens megosztottsága felszámolásának véglegessé tétele irányában. A lépés fontosságát részben az adja meg, hogy Európa újraegyesítése a demokratikus elvek alapján az érintett államok szabad akaratából történik, részben pedig az, hogy a bővítés nem gyakorol kedvezőtlen hatást a NATO és fontos együttműködő partnerei közötti viszonyra sem. Egyetértés volt köztünk mindvégig abban is, hogy a szövetség bővítése, a tagságra érettnek és felkészültnek tekintett országok csatlakozása elősegíti a NATO relevanciájának megőrzését, cselekvőképességének további fenntartását és javítását, a transzatlanti kapcsolatrendszer továbbfejlesztését és erősítését.
A meghívott hét ország csatlakozásával minden eddiginél kedvezőbb perspektívák nyílnak meg ezen országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink dinamikus továbbfejlesztésére. E kapcsolataink - értékelésünk szerint - minőségileg magasabb szintre kerülnek azzal, hogy immár nemcsak partnereink, hanem szövetségeseink is lesznek, és minden eddiginél erőteljesebb szálak kötnek majd össze bennünket. Külön öröm számunkra, hogy a hét új tagállam között három szomszédos ország is helyet kapott. A fenti meggyőződésből kiindulva csatlakozásunkat követően a mindenkori magyar kormány mindvégig az egyik legkövetkezetesebb támogatója volt és lesz, s nemcsak szavakban, hanem tettekben, s nemcsak politikai, hanem gyakorlati szinten is a NATO-tagságra törekvő országok erőfeszítéseinek. E hozzáállásunk valamennyi tagságra törekvő ország részéről elismerésre talált.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A magyar politika meghatározó erői ezen konszenzust élvező álláspontjának következetes továbbvitelét jelenti, ha az Országgyűlés ma megerősíti e hét ország csatlakozási jegyzőkönyveit. Ezzel az aktussal magyar részről egyfelől hozzájárulunk a NATO Prágában elindított bővítési körének terv szerinti megvalósításához, másfelől pedig azzal, hogy ötödik NATO-tagállamként erősítjük meg a csatlakozási jegyzőkönyveket, ismételten kifejezésre juttatjuk a magyar törvényhozás elkötelezettségét az euro-atlanti térség biztonságának megerősítése, valamint az integráció elősegítése iránt. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nevében üdvözölhetem a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság törvényhozásainak küldöttségeit és diplomatáit ezen a valamennyiünk számára kiemelkedő – megkockáztatom: történelmi jelentőségű - eseményen, amely minden reményünk szerint egyben örömteli esemény is lesz valamennyiünk számára. (Taps.)
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének megerősítéséről szóló H/4061. számú határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
