NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Az Országgyűlés külügyi bizottsága egyhangúlag támogatta, hogy a tisztelt Ház fogadja el az előttünk fekvő határozati javaslatot, mely ratifikálja a NATO prágai csúcsán meghívott minden tagállam csatlakozását. A bizottsági ülésen konszenzus volt ebben a kérdésben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.
Ritkán hozunk manapság történelmi döntést. A Szovjetunió fennállásának idején a most csatlakozó államok mindegyike évtizedeken át hasonló helyzetben volt, mint Magyarország, vagyis a szovjet befolyási övezetbe tartozott. Akaratuk ellenére tartoztak ezek az országok egy olyan szövetséghez, a Varsói Szerződéshez, mely a belső szabadság elfojtása területén jeleskedett, és meggátolta azt is, hogy a szabadság kívülről, a szabad nyugati világból áramoljon be ezekbe az országokba.
A Brezsnyev-doktrína - emlékezniük kell erre a terminus technicusra - értelmében katonai eszközökkel és fegyveres erőszakkal is meg kellett akadályozni a szabadságeszme térnyerését, el kellett fojtani az ilyen irányú törekvéseket, lehetőleg közösen, a szövetség bármely államában is ütötték fel a fejüket ezek a rendbontó nézetek. Mint tudjuk, a Brezsnyev-doktrína többször gyakorlati alkalmazást is nyert ezekben az évtizedekben.
A balti államok esetében, melyeket betagoltak a Szovjetunióba, különösen nagy az adósságunk. Ők szenvedtek talán a legtöbbet az elnyomástól. Erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy őket támogassuk egy olyan szövetségi tagság elnyerésében, mely szövetség a sokáig áhított belső és külső szabadságot, nevezetesen a parlamentáris demokráciát, illetőleg a külpolitikai orientáció szabad megválasztását biztosítja a számukra.
Magyarországnak érdeke az is, hogy szomszédai ugyanahhoz a biztonsági rendszerhez tartozzanak, szövetségesektől körülvéve ugyanis növekszik saját biztonságunk, ezáltal megszüntethető, hogy Magyarország biztonságpolitikai értelemben egyelőre szigetet képez itt, Közép-Európában.
Engedjék meg, hogy néhány szomszédunk, különösen Románia és Szlovákia vonatkozásában felhívjam a figyelmüket egy sajátosságra, és idézzek az Egyesült Államok képviselőházában lefolytatott ratifikációs vitából. Többek között hasonló szellemiségű felszólalást tett Tom Lantos, Joseph Biden, a külügyi bizottság elnöke, Frank Lautenberg szenátor, Robert Matsui képviselő úr. Akinek a felszólalásából idéznék, az Tony Tancredo republikánus képviselő: “A régió és ezen belül a NATO stabilitása megköveteli, hogy a tagállamok minden szükséges lépést tegyenek meg annak érdekében, hogy a határaikon belül megvalósuljon a vallási és etnikai harmónia. Éppen ezért fontos, hogy Románia és Szlovákia kormánya azonnal tegyen lépéseket a vallási és etnikai jogok biztosítására, és azonnal hajtsa végre azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik a magyar és más kisebbségek elkobzott javainak a visszaszolgáltatását.
(19.10)
A NATO-tagállamoknak el kell fogadniuk a demokratikus társadalmak eme minimális követelményét, amit a szövetség és így az Amerikai Egyesült Államok is képvisel.”
Tisztelt Parlament! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatta az elmúlt években és támogatja most is Románia és Szlovákia csatlakozását is, mert taggá válásuktól, azon túlmenően, hogy szomszédaink, azt is reméljük, hogy ezen államokban a határon túl élő magyar közösségek jogait biztosítani fogják. Kevesebb lesz ezekben az országokban a vonakodás ezen a téren, így például az elkobzott egyházi és oktatási ingatlanok visszaszolgáltatása terén. A NATO ugyanis (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Idő!) a tagállamai biztonságát garantálni képes katonai szövetségen túlmenően értékközösség, mely értékek közül a szabadság első helyen áll. Nem lehet szabad az az állam, melynek nemzeti kisebbségei nem használhatják anyanyelvüket, kultúrájukat, nemzeti identitásukat.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
