HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszonyok és Miniszter Urak! Én itt, a Parlament falai között napirend előtt, azonnali kérdés és interpelláció formájában többször hangot adtam abbéli aggodalmunknak, hogy a magyar gazdaság helyzete nem jó, az irány, amit a kormány megszabott, rossz, és nem a lendületet kéne fokozni, hanem el kellene gondolkodni az irányváltáson.
Hogy ne vethessék rám, hogy itt csak egy ellenzéki morgolódásról van szó, és az ellenzéki pártoknak ez a dolga, ez a feladata, igyekszem eddigi állításainkat szakemberek véleményével alátámasztani. Engedjék meg, hogy a GKI múlt héten megjelent jelentéséből, prognózisából idézzek szó szerint egy részt.
A GKI által készített prognózis azt tükrözi, hogy: “2003-ban a gazdasági növekedés nem élénkül; a nemzetközi versenyképesség és a külgazdasági egyensúly tovább romlik; az államháztartás hiánya a tervezettnél kevésbé javul; az infláció és a foglalkoztatás lényegében stagnál; a munkanélküliség kissé emelkedik. A lakosság életszínvonala ugyan dinamikusan javul, de megtakarítási hajlandósága gyenge. A forint még mindig nagyon erős, de a kamatok már nem magasak, a vállalkozói szféra nem érzi jól magát, az üzleti és az infrastrukturális fejlesztések halasztódnak, a gazdaság tőkevonzó képessége gyengül. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy a magyar gazdaság mennyire tud majd élni a világgazdasági élénkülés kínálta lehetőségekkel.”
Ez egy óriási kérdés, hiszen itt arról van szó, hogy ha a világgazdasági folyamatok megváltoznak, akkor tud-e majd a magyar gazdaság ezekkel a lehetőségekkel élni. A jelenlegi állapot azt mutatja, hogy nem; mert nincs olyan makrogazdasági mutató, amely az előző esztendőhöz képest bármiféle javulást mutatna, talán az infláció az, amely stagnál. A gazdaság növekedése lelassult, és rossz a szerkezete, hiszen a fogyasztásból ered, és nem kínálatösztönző. A fizetési mérleg sokkal rosszabb, mint az előző esztendőben volt, a külkereskedelmi mérleg hiánya másfélszerese az egy évvel ezelőttinek.
Az idegenforgalom helyzete szintén romlott, hiszen tudjuk, hogy 2002 20 százalékos visszaesést hozott az idegenforgalom vonatkozásában, majdnem 1 milliárd euróval csökkentek a bevételek, erre az évre a prognózisok legalább 15 százalékos csökkenést irányoznak elő. És ami legalább ilyen súlyos és ilyen nagy baj: a külföldi működő tőke nem Magyarországra jön, hiszen nem olyanok a gazdasági feltételek, hanem sokkal inkább a környező országokat célozza meg. Tavaly még 1,3 milliárd euró működő tőke érkezett hazánkba, ebben az esztendőben ez lényegesen kisebb lesz.
A keletkező hiány forrásai nem megoldottak; két forrásból tudja ezt a kormány pótolni, az egyik a hitelfelvételek, amelyekből a folyó kiadásokat finanszírozza, a másik pedig a privatizációs bevételek. Nagyon veszélyes ez az út, hiszen a privatizációs bevételek célja nem lehet az, hogy feléljük, ahogy ezt egyébként az MSZP-SZDSZ-kormány annak idején, '94 és '98 között megtette. Nagyon veszélyes a Postabank, nagyon veszélyes a MOL egyébként könnyű privatizációja, hiszen a tervek szerint 190 milliárd forint van előirányozva privatizációs bevételekre.
A beruházások és a beruházási kedv csökkent. Az állami beruházásokra egyszerűen nincs pénz, nincsenek források, az önkormányzatok hasonló cipőben járnak, fejlesztéseiket le kellett állítani, mert forráshiánnyal küszködnek. A vállalkozások pedig meglepő módon nettó megtakarítóknak minősülnek, hiszen nem tudnak hitelekhez jutni, és rendkívül alacsony a hitelállományuk. A munkanélküliség 15 ezerrel nőtt az előző esztendőhöz képest, ez köszönő viszonyban sincs azokkal az ígéretekkel, amelyeket a kormány programjában megfogalmazott.
Tétlenség és csodavárás – ez jellemzi az elmúlt esztendőt. Valaminek történnie kell. Miniszterelnök úr arra hivatkozott, hogy rossz előrejelzések és rossz tanulmányok, elemzések alapján hoztak meg jó néhány kormányzati döntést. De hol vannak most a jó előrejelzések és a jó elemzések? Mikorra kapjuk meg végre hitelesen miniszterelnök úrtól a kormány egyévi teljesítményének értékelését és a magyar gazdaság reális és pontos helyzetértékelését? És végre mikor születnek majd olyan kormányzati döntések, amelyek alkalmassá teszik a magyar gazdaságot, hogy egy nemzetközi élénkülés esetén versenyképes legyen, és amely az európai uniós csatlakozás során a magyar gazdaság számára kedvező feltételeket kíván. Erre várom válaszukat.
Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.)
